Tobbek kozott azert is hullajtjak leveleiket a fak, mert a nyar soran 
bennuk halmoztak fel rengeteg, szamukra feleslegesse es karossa 
valt anyagot, melyektol ilyen modon a legegyszerubb 
megszabadulni, ugyanakkor a teli, asszimilaciora kevesbe 
alkalmas idoben sok energiat sporol meg IMHO.
A fa telen takarekos uzemmodra kapcsol, alig vesz magahoz 
taplalekot ;-)), mintegy hibernalja magat. Ezert nem teszik tonkre a 
fagyok.
A tulevelekben a gyanta (ebben azert nem vagyok korantsem 
biztos) gatolja meg, hogy azok megfagyjanak. A tulevel egyebkent 
meg azert is jo, mert nagyon kicsi a parologtatasi felulet, egy 
keves vizet veszt a noveny, igy ezzeé vedekezik a forro, 
csapadekban szegeny nyar ellen.
Roviden talan ennyi.

Bye:

JiG

T. Ceyra !

>>Ket kerdes az altalad korabban leirt kiserletrol:  Mi a szerepe a
>>muanyagcsonek, miert van ra szukseg? Nem lenne szukseg a probatestek
>>elektromagneses hatasanak learnyekolasara a diffrakciot letrehozo
>>wolframszal, vagy a muanyagcso fele?
>Tudtommal az elektromagneses mezo nem befolyasolja a fenyt, ezert nem
>ertem a masodik kerdest.

Ebben az esetben nem gondoltam arra, hogy az elektromagneses mezo
befolyasolna a fenyt. Ellenben arra gondoltam, hogy a probatest anyaga,
es a muanyagcso anyaga is a sajat permealibitasabol, es
permittivitasabol kifolyolag befolyasolja az elektromagneses mezot,
vagyis a feny terjedeset. Ha nem csal az emlekezetem, akkor a toltesek
elektromos teret vegtelenbe tarto sugarsorral abrazoltak a konyvekben,
es a patkomagnesek magnesek erovonalai is kifutottak a vegtelenbe. Az
anyagok megvaltoztatjak az elektomagneses erovonalak utjat. A
dielekrikumok taszitjak, a vezetok vonzzak az erovonalakat a vakumhoz
kepest. A patkomagnes eseteben a magnes egyben forrasa is az eroternek,
mas anyagok csak modositjak az eroteret, ha azt kulso forras letrehozza.
A kiserletben a lezer feny a forras. A kiserleti eszkoz egyszer mar ki
is hasznalta ezt a modosito hatast, amikor a wolfram szalon letrejott a
diffrakcio. Kozvetlenul a szal mellett olyan nagy merteku a feny
elhajlasa, hogy szemmel lathatova valik. Az anyagoktol tavolodva es az
elektomagneses rezges frekvenciajatol fuggoen rohamosan csokken az
elhajlas, de mitol szunne meg teljesen, ha az anyag erotermodosito
hatasa nem szunik meg?

A Coulomb-torvenyben es a neki formailag megfelelo klasszikus
gravitacios vonzas torvenyben fellepo erok kozott 40 nagysagrend
kulonbseg van. Nincs esely sem arra, hogy a gravitacios hatasok kozelebe
erjenek az elektromos, magneses, vagy elektromagneses hatasoknak. Ehhez
egitest meretu tomegekre van szukseg. Barmit is mertek a keszulekkel, az
nem gravitacio.

Ha megnezed egy parabola antenna vevofejet, akkor a gravidetektorhoz
meglepoen hasonlo dolgokat fogsz latni. A fo kulonbseg, hogy az
antennafejet dedikaltan elektromagneses sugarzasokhoz terveztek, a
gravidetektor pedig csak veletlenul sikerult annak. Ez megmagyarazhatja
az alkonyi fenytoresnel tapasztalhato iranyelterest is, ha a masik
keszulek (gondolom gravihullamdetektor) is hasonloan otletes. A legkor
mas anyagokhoz hasonloan nem egyforma mertekben tori meg a kulonbozo
frekvenciaju elektromagneses hullamokat. A keszulek feltehetoen nem a
lathato feny tartomanyaban vette az elektromagneses jeleket, igy azok
eltero szogben erkeztek.

Tovabba a gravitacios mezo hatasa a fenyre pontosan ismert, es
kiszamithato. A kiserleti berendezesre is megteheto lenne, de nincs
nalam a Landau-Lifsic konyv. Arra azonban emlekszem, hogy a Nap mellett
elhalado feny 1.75 masodperc szoggel hajlik el. Ha a Nap tomeget
egybeveted a probatest tomegevel, akkor lathatod, hogy nem marad annyi,
amelyet ki lehetne mutatni. Az is ketseges, hogy ha Naptomeg elhajlasat
sikerulne a keszulekben letrehozni, az eszrevehetoen befolyasolna a
diffrakciot, bar itt is megnyugtatobb lenne egy pontos szamitas a
talalgatasnal.

Tovabba a gravitacio nem fugg az anyagi minosegtol, csak a tomegtol.
Minden elvi alapot nelkuloz a gravitacios hullam spektrumara valo
hivatkozas. Gravitacios hullamot a csillagnyi meretu egitestek hozhatnak
letre az osszes tomeguk kozos mozgasanak megfeleloen. Ebben a kozos
mozgasban nem jelennek meg a letrehozo anyagok tulajdonsagai.

>Az elso kerdesre: Talan azert kell muanyagcso, mert fem eseteben csak
>tulzottan "zajositana" a diffrakcioban felfedezheto deformaciot. A
>muanyag kevesbe "zajos" gravitacios szempontbol...

Ezt a zajt nem ertem. Ha a probatest nem erintkezik a lezersugarral,
vagy a wolfram szallal, akkor milyen zajrol is lenne szo? A muanyagcso
meglehetosen keplekeny, es barmilyen hatasra konnyen deformalodik, nem
biztosithato rendesen a kiserleti eszkoz tartos allapota. Ezenkivul mint
fent irtam, sajat maga is befolyasolja az elektromagneses teret, sot az
elektromagneses ter is deformalhatja a muanyagcsovet. Rossz esetben
kozvetlen erinkezesbe kerulhet a lezersugarral, amelynek
kiszamithatatlan hatasai vannak a kiserletre.

Udv: Takacs Feri

Szia!

> Namarmost ritkabb kozegben szerintem ugyanahhoz a
> sebesseghez nagyobb surites szukseges, igy nagyobb
> uzemanyagfelhasznalas.

A kettonek igy nincs koze egymashoz. Adott mennyisegu levegohoz adott
mennyisegu uzemanyag kell. A suritest pedig a turbina konstrukciojaval
kitunoen lehet szabalyozni.

> Abban igazad van, hogy a
> legellenallas kisebb, de egy aerodinamikailag konstrualt gep eseteben
> ez szerintem kisebb tenyezo, mint a fentebb emlitett ketto.

Pedig itt van a kutya elhantolva. Tenyleg kisebb a legellenallas, emiatt
kisebb toloero kell a repulo mozgatasahoz.

Nagyon nagy magassagokban fordul meg a dolog, ez sacc/kb 20.000m-en lehet,
amikor mar a felhajtoero csokkenes a jelentosebb a ritka levego miatt.

Istvan

>Azt hiszem engem tulajdonkeppen az zavar, hogy tudomasom szerint
>az uveg belul rendezetlen, azaz osszevissza vannak benne a molekulak
>(nem alkotnak egy szabalyos kristalyt).
>
>Ettol en azt varnam, hogy a belepo fenysugar a belepesi helytol fuggoen
>osszevissza iranyban haladna tovab, a kilepo sugar meg szinten a kilepesi
>helytol fuggoen "szorodna".  Egyszoval az uveg nem lehet(ne) atlatszo.
>
>Azaz az uj kerdes igy hangzik:
>Ha az uveg belul rendezetlen, akkor az atmeno fenysugar miert
>halad "rendezetten".

Ha jobban belegondolsz, a levegoben is rendezetlen osszevisszasagban vannak
a molekulak, sot osszevissza szaguldoznak, nem is egy allando, statikus
helyzetben. Ugyigy a tiszta vizben sem szabalyos kristalyracs menten
talalod a vizmolekulakat.

A levegoben, a vizben a fenysugar rendezetten halad...

Az uveg optikailag homogen, a fenysugar nem foglakozik a hullamhosszanal
jelentosen (nagysagrendekkel) kisebb egyenetlensegekkel, ezert nem is tudod
azt a szerkezetet fenymikroszkoppal vizsgalni, a fenysugar szamara az a
rendezetlenseg nem lathato.

De akkor en is hadd kerdezzek. Mitol fugg, hogy egy anyag atlatszo-e?
A folyadekok jo resze atlatszo (de nem mind), a szilard anyagok jo resze
nem atlatszo (de nem mind az). 

tamas

Mar sok alkalommal volt tema a tudomany hatarteruleteit erinto jelensegek 
megvitatasa.

1999 apr. 28-an az RTL KLUB adasaban a 20,50-kor kezdodo FREY 
Dosszie musoraban szerepelt a kepalairas szerint Dr. Edwin C. May 
"parafenomen kutato CIA" valamint Joseph McMoneagle "parafenomen 
katonai kem". Az utobbival kapcsolatban Frey ur azt mondotta: "1979-ben a 
Pentagon, az amerikai hadsereg is elkezdett erdeklodni es felallitott egy 6 
fobol allo - ez titkos akcio volt egyebkent - parafenomenekbol allo hirszerzo 
csoportot." Aki a musort nem latta - en videon rogzitettem - annak 
elmondom: ha a parafenomen katonai kemnek elmondottak egy hely foldrajzi 
kordinatait, akkor a muholdak altal nem lathato foldalatti letesitmenyeket, 
esemenyeket es torteneseket erzekeltek, amint McMoneagle ur elmondotta: 
kepi es hangi mozaikokbol all ossze benne az informacio. Legnagyobb 
sikerkent egy szovjet tengeralattjaro foldalatti megepiteset "latta" es az ezt 
koveto vizre bocsajtas informacioit igazolta.

Mi lehet az igazsag ezzel a ket szavahihetonek latszo urral es a hitelesnek 
tuno eloadottakkal kapcsolatban?

Udv O.Istvan

Hali!

A hajtomurol annyit, hogy oxigen kell hozza, nagyon magasan az mar nincs
eleg....
A legellenallasrol annyit, hogy a foldhoz legkozelebb a legnagyobb.

Tehat a kettot kombinalva lathatjuk, hogy foldkozelben lassabb a gep,
ahogy megyunk felfele ugy gyorsul a legellenallas csokkenese miatt
es emiatt csokken a fogyasztas is.
Viszont ahogy emelkedik ugy csokken az oxigen, egy ido utan
nem lesz eleg a hajtomunek, ezert fogyaszt majd tobbet.
Tehat mind magasan, mind alacsonyan tobbet fogyaszt a gep.
Van egy optimalis repulesi magassag amikor a legkisebb a fogyasztasa.
Viszont (valoszinuleg) a legnagyobb sebesseg es a legkedvezobb
fogyasztas nem azonos magassagban erheto el.

Udv
Steve

Hi,

Csak annyit, hogy tudomasom szerint semmi nem tamasztja ala azt, hogy az
ember agresszioja nagyobb lenne, mint az allatoke, sot. Neves etologustol
hallottam a radioban, amikor regebben hasonlo temat feszegettek, hogy az
ember bizonyithatoan egy bekes leny.
Az mas kerdes, hogy agresszio eseten mennyivel hatasosabb eszkozei vannak,
de ha csak egy zsufolt villamosra gondolunk, szamomra elkepzelhetetlen,
hogy ekkora zsufoltsagu pl oroszlanokat, vagy zebrakat szallito jarmuben
ne tortenne valami sulyos agressziv cselekedet percenkent, mikozben
embereknel azert megsem ilyen gyakori.
Ha csak a kertben levo ket kutyat nezem, naponta tobbtizszer tortenik
koztuk valami, az erosebbik reszerol torteno testi fenyitessel jaro
osszeutkozes. :-)


Amugy az emberi faj allomanyromlasaval kapcsolatban kisse elkanyarodni
latszik a beszelgetes arrol, ami szerintem talan az egyik legfobb erdemi
resze: az emberi tudas novekedese a gyogyitasban lehetove teszi az egyre
vadabb betegsegek kikezeleset, az ilyen egyenek szamara a
tovabbszaporodast, mikozben a tudas masik felenek (az e tevekenyseg ilyen
negativ hatasanak a visszafogasara iranyu ismereteknek) az ervenyesulese
kemeny etikai, moralis akadalyokba utkozik.

A ketivaru szaporodas persze sokat javit a dolgon, de ha igy folytatodik
sokaig, akkor az ember alaphelyzetben betegen szuletik. Mar ma is
megdobbento, hogy az ember az egyetlen olyan faj, amelyik mar-mar nem is
tud termeszetes modon megszuletni komoly eletveszelyek nelkul.
Az immunrendszerunk is sokkal gyengebb, mint az allatoke. Gondoljatok csak
bele, ha ugyanugy ennenk nyers dolgokat foldrol-farol, meg allatokat
szorostul-borostul, netan hullakat (dogevok), milyen eselyunk lenne
egeszsegesnek maradni. A vadon elo allatok pedig altalaban igy esznek. Mi
meg mar a gyumolcslevet is mosva isszuk. :-)

Aztan az allatok (szarazfoldiek) homerseklet-kulonbseg turese is
nagysagrenddel jobb az emberenel. (pl kutya atoltozes nelkul -20 ... +40
fokig biztosan, -70 ... +50 fokig esetenkent hoallo).
Az azonos testtomegu allatok fizikai ereje is tobbszorose az emberenek. A
legerosebb, legkisportoltabb ember is lenyegesen gyengebb egy azonos
tomegu atlagos medvenel vagy gorillanal.
Neha arra gondolok, hogy valahogy mintha az ember megsem egy torol fakadna
a tobbi elolennyel ezek miatt. Tudom, ez butasag, de azt sem tudom, hogy
es a kulonbseg, ha menetkozben jott letre, akkor mikor? Vagy netan ez
mindigis igy volt?

hjozsi

Meszaros Laszlo (Budapestrol) irta:

> Mi az oka annak, hogy a fejlettebbnek latszo "nyugati" nepek
> fogynak, az elmaradottabbak pedig ... mint Fibonacci nyulai?

Egyfelol minden olyan tarsadalomban, ahol nincs nyugdijbiztositas, a hosszu
elet titka az, hogy sok utodja legyen az embernek, akik majd oregkoraban
eltartjak. Ez meg mindig nagyon eros kulturalis hagyomany a legtobb fejlodo
orszagban; nehany generacio (es komoly eletszinvonalbeli novekedes)
szukseges hozza, hogy ez megvaltozzon.
Ez a valtozas az ipari orszagokban mar a mult szazadban vagy e szazad elso
feleben lezajlott, mi mar eloterbe helyezzuk a sajat szemelyes
boldogulasunkat a "szaporodjatok es sokasodjatok" parancsanak.

Szeleczki Attila irta:

> > Az evolucio a sikeres fajoknal mindig kialakitott kulonfele fekeket,
> > korlatokat, amik az agressziot "egeszseges" keretek kozott 
> > tartjak. Az ember technologiai fejlodese azonban annyival gyorsabb, 
> > hogy a biologiai evolucio gyakorlatilag nem hat rank, csak a kulturalis 
> > evolucioban remenykedhetunk (meg jobb, ha nem csak remenykedunk, hanem 
> > probalunk tenni is valamit az ugy erdekeben).
> 
> Es ha maradunk a gondolatmenetednel konnyen kilyukadunk a vallasok
> szerepenel. A kulturalis evolucio veluk indult gyors fejlodesnek es
> a Biblia parancsolatok egyfajta embernemesito szerepet toltottek be
> hossszu idon at. A tanitasok melle fenyiteseket helyeztek kilatasba
> a nyomatek kedveert.A fe'kek jol rosszul de mukodtek, idaig. 
> Nem tudom mi lenne az a mai idokre szabottan mukodo rendszer, amely
> elorevinne ezt a "kulturalis" evoluciot. 
> Regi vallasok ujjaelesztese, aligha. A New Age vagy eppen a 
> Dianetika ?
> Esetleg kozos felelmek, amiben azonosak lehetunk ?
> Talalgassunk.

En a jelen legfontosabb es legsurgetobb tendenciajat eppen abban latom, hogy
tul kell lepnunk ezeken is. Mara mar a vallasok sem kepesek megfelelo
valaszt adni az uj kihivasokra. A legtobbjuk inkabb az elzarkozas fele
hajlik, megprobal nem tudomast venni arrol, hogy a vilag szeduletes iramban
valtozik. De ez csak akkor mukodik, ha az emberek hajlandok lemondani a
szemelyes szabadsagukrol, felelossegukrol es gondolkodo kepessegukrol. Ez
pedig egyre inkabb lathatoan nem segit a globalis problemak megoldasaban.
Tehat csak elore probalhatunk menekulni: meg kell probalnunk kihasznalni a
lehetosegeinket, es ugyanakkor gatat vetni a bennunk elo veszelyes eroknek,
illetve megprobalni jol hasznalni ezeket.

> > Felado :  [Hungary]
> > A csoportban elo es egyuttmukodo fajoknal talan nem mindegy a
> > csoport vezetojenek genetikai minosege, ami persze a csoport
> > minosegebol kovetkezik. Tehat egy jobb vezetovel rendelkezo,
> > csoportosan vadaszo  klan elonyben lehet a sajat fajtajan belul is,
> > es azon kivul is.  Es nem is szukseges a gondolatot a dominans
> > egyedre szukiteni.
> Nagyon jo gondolatvonal, talan azzal lehetne boviteni, hogy milyen
> szempontok dontik el a vezetove valast a kulonbozo fajoknal vagy akar
> klanoknal. Amennyibben sok mulik a vezeton, ez pedig igy van, akkor
> meg fontosabb milyen tenyezok dontik el a vezeto szemelyet.
> Pl. Milosevics mint vezeto a donteseivel mekkorra pusztitast idezett
> elo sajat nepeben. Masreszt nem veletlen, hogy o lett a vezeto ?

Szerintem ezen a teren is drasztikus valtozasok zajlottak le az utobbi
evszazadokban. Egy nehany tucat vagy nehany szaz tagbol allo csoportban meg
tobbe-kevesbe mindenki szemelyesen ismeri egymast, a tagok kepesek
"menedzselni" a kapcsolataikat es a vezeto az lesz, akinek mindenki elismeri
a folenyet.
A tortenelem folyaman azonban az emberek egyre nagyobb csoportokba gyultek
ossze, egeszen a mai sokmillios megapoliszokig; ilyen meretekben egyszeruen
nem mukodnek a "hagyomanyos", kozvetlen kivalasztasi modszerek. Kulonfele
alternativak utan jott a demokracia, ami nem jo, de nem tudunk jobbat. Ennek
epp az az egyik jellemzoje, hogy a vezetok jogai korlatozottak, tehat
igazabol sokkal kisebb egy vezeto befolyasa egy ilyen rendszerben, mint anno
egy hordaban a vezernek (aki szo szerint elet-halal ura volt).
A mai sokmillios tarsadalmaknak mar megvan egyfajta tehetetlensege, ami nem
hagyja, hogy egykonnyen iranyitsak oket akarmerre. Ez pedig oda vezet, hogy
a politikusok a konnyebb ellenallas iranyaba laviroznak, a rovid tavu
elonyok miatt hajlamosak figyelmen kivul hagyni a hosszu tavu veszelyeket.
Mi pedig megyunk utanuk... :-(
Udv,
Peter