Sziasztok

Eloszor is szeretnem megkoszonni mindenkinek aki hozzaszolt a cikkemhez
amely valoban egy kisse sotet modon latta a dolgokat. Szoval eleg megnyugtato 
valaszokat kaptam miszerint meg az sem biztos, hogy a vilagegyetem vegtelen.
Es mar itt megdolhet a szornyekrol alkotott elgondolasom.

Az is erdekes velemeny volt miszerint ha egy faj mar kepes arra, hogy
kijusson a vilagurbe akkor biztos keresztulment addig egy sor
megprobaltatason es rajott, hogy agresszivitassal nem megy semmire csak
elpusztitja onmagat, kovetkezeskeppen ha megtalal bennunket akkor
segiteni fog nekunk es "nem esz meg". Hat ez szerintem nem igaz
(bocsanatkeresem annak aki irta!!!). Gondoljatok bele, ha parhuzamba
allitjuk a vilagurt es az oceant (ezen atkelni is epp eleg nagy
vallalkozas.). Ahhoz eleg nagy technikai fejlettseg kellett mondjuk az
osemberhez viszonyitva, hogy egy hajo atjusson Europabol Amerikaba
nem? (Es miert ne allnank mi egy idegen civilizaciohoz kepest az
osember szintjen?) Szoval mire az ember elerte ezt a technikai
fejlettseget mar eleg szep mennyiseget elpusztitott fajtarsai kozul,
egyalatalan nem jutott eszebe, hogy egyszer majd kipusztulhat es nem is
tett semmit annak erdekeben, hogy jova valjon es ezt megakadalyozza.
Egyszeruen csak eljutott erre a fejlettsegi fokra anelkul, hogy egy
kicsit is belatta volna, hogy az onmaga egyedeinek irtasa nem vezet
sehova. Akkor atkelt szepen az oceanon es az Ujvilag oslakosaival (akik
ugyanolyan emberek voltak mint o!!!) jol tudjuk milyen kedvesen
viselkedett.

Mindezzel csak azt akartam mondani, hogy egy idegen civilizacionak nem
kell belatni semmit ahhoz, hogy kijusson az urbe es biztonsaggal
repuljon odakint.  Elkepzelheto, hogy ennek az idegen civilizacionak
olyan gyors volt a technikai fejlodese, hogy egyszeruen nem jutott ido
a bolygolyuk tulnepesedesere, akkor nem tanultak semmit a mas fajok
segitesenek elverol, nem tudjak, hogy mas fajnak lehetnek ilyen
problemai. Es halalos lelki nyugalommal csinalhatjak azt mas bolygok
elolenyeivel mint amit a feher ember az indianokkal es a feketekkel akik
pedig ugyanugy bekesen fogadtak oket mint ahogy itt paran fogadni
akarjak az idegeneket.

A masik meg az, hogy a legfobb cafolata ennek az elvnek mi magunk
vagyunk.  Hiszen mi is kijutottunk a vilagurbe, valamilyen biztonsaggal
repkedunk es enne k ellenere itt lent megis kitapossuk egymas belet
csak azert mert a masik fekete vagy mas vallasu. Fegyvereink is vannak,
es ha valamit UFO-nak nezunk rogton ralovunk. Szoval a gondolkodas es a
tolerancia sajnos nem fejlodik egyiramban a technikaval. Szerintem ha
lett volna elet a Holdon es mondjuk valamilyen allatokat talaltak volna
ott, akkor lehet, hogy most onnan hordanak a kajat a foldre es
tenyesztenek azokat az allatokat (a Fold pedig egy szep nagy viragos
mezo lenne, hiszen mashol is el lehet vegezni a piszkosabb munkakat). Ez
a mi gondolkodasunk szerint nem leigazas hiszen itt a Foldon is ezt
tesszuk. A Hold szempontjabol viszont egy idegen faj jokora meretu
beavatkozasa lenne a bolygo eletebe.

Nem szabadna magunkat abba a hitbe ringatnunk, hogy egy idegen faj nagy
valoszinuseggel bekesse valik mire eljut idaig. Mi sem vagyunk azok es
nem is leszunk soha, ez valoszinu. Magunkbol, kell kiindulnunk mivel
nincs mas alap, csak magunkat ismerjuk. Tehat szerintem ez az elv
hibas. De ha van mas velemeny ami teljesen ellentmond az enyemnek
irjatok meg.

Vegulis megnyugtato valaszokat kaptam, es megdolni latszik az elmeletem
ami szerintem nagyon pozitiv dolog, legalabbis nekem az. De azt meg
mindig fenntartom, hogy nem szabadna elore baratsagosnak elkepzelni az
idegeneket. De nem is szabad rajuk loni elsore mint ahogy sokan
akarjak. El kellene erni, hogy olyan technikai folenybe keruljunk, hogy
semmi se okozhasson nekunk nagyobb meglepetest. Igen, fegyverek
kellenek de nem szabad oket hasznalni, es nem magunk ellen kellene
fegyvereket gyartani, hanem a kulso veszely ellen. Nehogy egy szep
reggel arra ebredjunk, hogy rabok vagyunk a sajat bolygonkon.

Erdeklodessel varom a velemenyeket.

Biztos vannak itt olyan tudos emberek (mondjuk csillagaszok vagy
biologusok) akik meg tudjak nekem mondani, hogy mondhato e teljes
bizonyossaggal az, hogy letezik-e elet a Foldon kivul? Olyan velemeny
erdekelne fokent amit valami bizonyitasfelevel ala lehet tamasztani.
Amit most a Marson talaltak az valoban tekintheto az elet jelenek?
Egyaltalan mit talaltak a Marson? Es mi lesz az emberi testtel a
fenysebessegen? Arra gondolok, hogy amikor autoval felellitottak az
utolso sebessegvilagrekordot, a manusznak a hatan vert talaltak es veres
volt a ruhaja nak a hata is, azt mondtak, hogy a nagy sebessegtol
atszivargott a ver a boren!!!!  Fenysebessegnel az agyunk atszivarogna
a koponyankon? Es minden utazassal egyre butabbak lennenk? Vagy
belehalnank? Lehet egyaltalan olyan eloleny ami kibirja  a
fenysebesseget? Vagy lehet olyan szerkezetet kesziteni, amely
ellensulyozza a gyorsulas es a sebesseg emberi szervezetre gyakorolt
hatasait?

--
Udvozol: Gabor

Ui: Ha szereted Sandra Bullock-ot, vagy vannak Rola kepeid, infod vagy
egy tuti web cimed kerlek irj. Csinalok egy Sandra weboldalt, meg eleg
kezdetleges de a menu mar fent van, ha valaki megnezi es ir rola: az
epito kritikakat komolyan veszem. Folyamatosan bovitem, most meg nem
sok latszik csak az, hogy milyen lesz a stilusa. Arra lennek kivancsi
ha megneznetek, hogy jol nez e ki igy vagy valtoztassak-e a stilusan?
Otleteket a tartalomra vonatkozoan ugyancsak komolyan veszek, es
beirlak a tanacsadok listajaba is ha szeretned. Elsosorban a sebessegre
lennek kivancsi, hogy elfogadhato-e, mert picturemap-os a draga es
nekem eleg lassan jon le. Nagyok lettek a kepek. Bocs, hogy ezzel
zavartalak benneteket igerem tobbszor nem teszem, akit nem erdekel az
egesz kerem hagyja figyelmen kivul. A cim: http://www.nexus.hu/sandrabullock

Geza!

Nem tudom felvette-e mar valaki a tyuk hallasgorbejet, 
de ha nem, akkor ezt te magad is meg tudod tenni. Kell hozza egy 
hanggenerator, hangszoro, meg egy nyomogomb a tyuk a ketrecebe, amit 
le tud nyomni a csorevel. A vizsgalat soran megtanitod a tyukot, hogy 
akkorsz dobsz neki kukoricat, ha a hangjelzes utan megnyomja a 
gombot. Tehat kivalasztasz egy frekvenciat es sipolsz egyet. Ha a 
tyuk nyomja a gombot, akkor dobod neki a kajat, es csokkented a 
hangerot, majd ujra sipolsz, es feljegyzed azt a legkisebb hangerot 
amit meg eppen meghallott. Ha ezt eleg sok frekvencian megismetled,  
meg tudod rajzolni a madar hallasgorbejet. A kiserletet persze, nem 
egyszerre kell vegezni, mert a madar egy ido utan jollakik, valamint 
celszeru tobb peldanyt is megvizsgalni, nehogy epp egy suket, vagy 
eppen vajtfulu tyukot fogj ki! :-)
Aki azt hinne, hogy a tyukot ilyesmire nem lehet megtanitani, az 
teved. Vizsgaltak peldaul a szarnyasok szin es alak latasat. Ennek 
soran a tyukok peldaul megtanultak, hogy a piros kukoricat nem tudjak 
felcsipegetni, es egy ido utan mar akkor sem probalkoztak vele amikor 
nem volt leragasztva :-), ugyanigy meg tudtak kulonboztetni a 
haromszog es a kor alakban lerakott kukoricat.

Az en kerdesem egyszerubb lenne. Miert tojik a tyuk egesz evben? A 
vadon elo madarak csak egy evben egyszer, utod letrehozasa 
celjabol tojnak. Hogyan sikerult a tyukot ravenni, hogy folyamatosan 
tojjon, raadasul kakas kozremukodese nelkul is?

Gabor

Eszembe jutott egy versike, reg olvastam egy matematikai konyvben.

Nem a regi s durva kozelites, mi szotol szoig igy kijon. Betuiket
szamlalva Ludolph eredmenye mar, ha itt vegezzuk husz jegyen, de
rendre kijo meg tiz pontosan, azt is bizvast igerhetem.

Ekezetekkel szebb (hatha sikerul):

Nem a régi s durva közelítés, mi szótól szóig így kijön. Betüiket
számlálva Ludolph eredménye már, ha itt végezzük húsz jegyen, de
rendre kijő még tíz pontosan, azt is bízvást ígérhetem.

Az otvenmilliard jegyek koraban persze mar nem nagy kunszt...

Udv////Laci

Sziasztok!

Aug. 20.-a miatt csak most tudom megkoszonni Zoli a valaszodat, sajnos
eleg lesujto, de erre szamitottam (elmeleti uton nem megy).

Meg egyszer koszonom mindenkinek a valaszokat,
marky

 wrote in message ...

> A tomoritok egyik alapfogasa, hogy az ismetlodo adatokat
> behelyettesitik. Ha csak a kizarolag, illetve foleg allo/mozgo
> kepekkel dolgozo tomoritoket (jpeg, mpeg, stb.) tekintjuk, azok
> figyelembe veszik-e az egymas _alatti_ sorokban levo
> ismetlodeseket?

Termeszetesen figyelembe veszik, de nem ugy, ahogy
te kerdezed, vagyis nem algoritmikusan nezik vegig
a sorhosszal eltolt adatokat.

> Remelem vilagos, hogy mit kerdezek: ha van egy egyenletes felulet
> a kepen, akkor az egymas melletti pontok azonos ertekuek. Igen
> am, de az egymas alattiak is! Viszont ezek az adatfolyamban mar
> jo messze vannak egymastol (egy sornyira). De - mivel a sorhossz
> ismert - nem nehez figyelembe venni az ismetlodest. Tehat a
> kerdes, hogy a tomoritok figyelembe veszik-e.

A Jpeg, Mpeg tomoritesek egyik alapveto muvelete egy konverzio,
amelyet a tomoritendo kepi informacio-tomegen (allokepeken)
elvegeznek. A diszkret koszinusz transzformacio (DCT) teglalap
alaku blokkokon ertelmezheto, es ezen teruletek mintazatat
alakitja "terbeli frekvencia" eloszlassa. A fenti ket tomoritesben
8x8-as blokkokat hasznalnak.
A muveletnek (gyakorlatilag matrixmuvelet) van inverze, vagyis a
visszakonvertalas nem okoz gondot. Csakhogy az eredmenymatrix
merete megegyezik az operandus meretevel. Hol itt a tomorites?
Szerencsere az eredmenymatrix nagyon szimpatikus tulajdonsagokkal
rendelkezik, hacsak a keptartalom nem tulzottan specialis vagy zajos. Ez annyit
jelent, hogy altalanos jellegu kepinformaciot konvertalva az eredmenymatrix
elemeinek nagy resze zerus vagy nagyon kicsi. A matrix valos elemeit
diszkret ertekekke konvertalva, majd cikkcakkban kiolvasva jol tomoritheto
adatfolyamot kapunk (nagyon sok a zerus ertek).

Termeszetesen a fenti tomorito eljarasok (foleg az Mpeg) meg jo nehany
trukkot bevet, hogy a tomorites hatasfoka javuljon (pl. idobeli redundancia),
de ezt meselje el mas.

Egy megjegyzes: a DCT-n alapulo tomoritesek jellemzoje, hogy zajos vagy
zaj jellegu infomaciot nagyon rossz hatasfokkal vagy rossz minosegben
tomoritenek, mert nem erre talaltak ki oket.

Udv:
Ivan

Udv "Tudosok"
Teriteken levo tema a vilagegyetem merete. Ha vegesen nagy, akkor mi
van azon kivul........ a nagy uresseg, de az mi, es az miben van??? Mi
errol a tudomanyos velemeny?
Ha vegtelen nagy lenne, akkor lehetne egy masik Fold is?

koszonettel:
 Kun  Jozsef
 ------------------------------------

Sziasztok,

Erdeklodessel olvasom a vilagegyetemrol, vegtelenrol irottakat. En is
hozzatennek nehany gondolatot.

1. vegtelen
 irta:

> A masik bukfenc, hogy a vegtelen szamu lehetoseg nem jelenti azok
> automatikus megvalosulasat is.

Sajnos igen:  ha a vegtelen vilagegyetemben valamely esemeny
bekovetkezesenek a valoszinusege nem nulla, akkor az az esemeny be is
kovetkezik, meghozza vegtelenszer. Jol irta Torok Peter:

> ha a vilagegyetem vegtelen, akkor nemcsak az idegen
> lenyek vannak jelen benne, de mi is vegtelen sok peldanyban letezunk!

2. vegtelen -e a vilagegyetem?
Meg a XIX. szazadban, joval az Osrobbanas elmelet elott, a
termodinamikai tetelek felallitasakor mar ugy gondoltak, hogy a
vilagegyetem nem letezhet oroktol fogva, mivel akkor mar reg be kellett
volna kovetkeznie a termodinamikai egyensulynak, azaz a tokeletes
entropianak az egesz vilagegyetemben. A masik paradoxon az volt, hogy
miert sotet az ejszakai egbolt. Ha vegtelen szamu csillag vilagitana
vegtelen ideje, akkor az osszfenyerejuk is vegtelen lenne. Tehat a
vilagegyetemnek idoben volt kezdete, ez nem vitas. Ugyanakkor a fenti
ket okfejtes meg megengedhetne egy idoben nem, de terben vegtelen
vilagegyetemet.
A kozmologusok ma ugy velik, hogy az univerzum a 'Nagy Bumm'-mal
keletkezett 15-20 milliard eve, es jelenleg tagulo stadiumban van. Tehat
terben sem vegtelen. Mind a tagulasra, mind magara az Osrobbanasra
tudomanyos bizonyitekok vannak. (galaxisok fenyenek voroseltolodasa,
kozmikus hattersugarzas). Hogy a tagulas orokke tart -e, az vitatott
tema, az univerzumban levo anyag mennyisegenek, ill gravitacios erejenek
a fuggvenye. A tudosok szerint a lathato anyag mennyisege ehhez keves, a
kulcs az un. 'sotet anyag' (csillagkozi por, gazfelhok, stb) mennyisege
lenne, erre azonban igen bizonytalan becslesek vannak. Egyesek szerint
ez joval meghaladja a csillagok tomeget, ezaltal elkepzelheto az, hogy a
gravitacio gyoz a tagulas felett, s megkezdodik az osszehuzodas
korszaka, ami a 'Nagy Reccs'-ben er veget.

Vegul volna nehany kerdesem a fekete lyukakkal kapcsolatban:
Takacs Ferenc irta:

> A fekete lyuk letezese hibas megfontolason alapszik. Ha
> feltesszuk, hogy van akkora gravitacios terero, amelybol nem jon a feny,
> akkor ugyanakkor a gravitacio sem jon ki belole.

Akkor szerinted hova lesz az az anyag, amibol a fekete lyuk all, ha
egyszer semmi hatast, meg gravitaciosat sem, fejt ki a kornyezetere?
Semmive valik?

> Megjegyzem, hogy nem
> szabad osszekeverni a fekete lyukat a neutron csillaggal, mert az ket
> teljesen kulonbozo dolog.

Milyen anyagbol v. reszecskekbol all egy fekete lyuk?


Udv,
--
 NagyAnd
 mailto:
 http://www.hal.vein.hu/~nagyand
 ********************************

Hello,

Az IMP (Interactive Math Parser) elso nyilvanos verziojat szeretnem a 
figyelmetekbe ajanlani:

http://www.nd.edu/~ialbert

cimen. Ez egy altalam, es  csakis a sajat celjaimra fejlesztett
programkent indult, hogyhogynem egy ido utan az a gondolatom
tamadt, hogy az IMP-et meg netan mas is erdekesnek, esetleg
hasznalhatonak tarthatna. Ime, itt az alkalom hogy velmenyeteket
megosszatok velem.

Roviden az IMP-rol:

Alapkoncepciojaban egy programkonyvtar. Egy olyan amely egy 
interpreter program-nyelvet tartalmaz. Ilymodon azon programok 
amelybe beepitesre kerul kepesek lesznek az inputjukat elemezni es
annak megfeleoen reagalni. A lenyeg az, hogy uj fuggvenyek beepitese
nagyon egyszeru (alapertelmezesben csakis nehany egyszeru matematikai 
fuggvenyt lehet meghivni) igy gyakorlatilag teljesen kulonbozoen
viselkedo nyelveket epithetunk belole. 

Peldakent ezt meg is tettem, es a imp-bol az imp3D-t ugyeskedtem ossze.
Az imp3D egy 3D vizualizalo program. Az OpenGL konyvtaron alapszik, 
es boven valogathatunk  egyszeru grafikus fuggvenyek kozul. Ezen 
kivul valtozo sugaru csoveket rajzolhatunk, tetszoleges konturt 
tetszoleges palyan huzhatunk ki sot meg egy egyszeru "volume 
reconstruction"-t is vegrehajthatunk. Az egerrel forgathatunk, 
zoomolhatunk stb, a harom fuggetlen fenyforras helyzetet 
valtoztathatjuk...Bovebb informaciokert lasd az emlitett helyet...

Nem kis elegedetsegemre az imp3D konnyen portolhato barmilyen 
platormra. Silicon Graphics Irix 6.3-on tortent az eredeti 
fejlesztes, Mas UNIX alatt mar szemrebbenes nelkul lefordul, es a
 Win95-os port is kesz van (nehany fuggveny meg nem mukodik 
tokeletesen  a Win95-os verzioban).

kosz a figyelmet,

i.

Julius 21-en meghalt Alan Shepard, az elso amerikai urhajos. Az 1961 majus
5-en vegrehajtott urugras (amelynek soran a Freedom 7 nem allt korpalyara,
csupan nehany perces vizitet tett a legkoron kivul) utan kozel tiz evvel az
Apollo 14 parancsnokakent a Holdon is jart, latogatasat egy hiresse valt
golfutessel tette emlekezetesse.