1. |
Bocs Fordito 60. tartalma (mind) |
51 sor |
(cikkei) |
2. |
Nemzeti Kornyezeti Nevelesi Strategia (mind) |
4 sor |
(cikkei) |
3. |
Bicigli Bp-n (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
4. |
vegyes zoldseg (mind) |
59 sor |
(cikkei) |
5. |
Metro (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
6. |
meg mindig napenergia (mind) |
75 sor |
(cikkei) |
7. |
arviz (mind) |
28 sor |
(cikkei) |
8. |
szeleromuvek (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
9. |
metro (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Bocs Fordito 60. tartalma (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kerheto a teljes, ekezetes anyag egy ures levellel a cimre,
melynek targya: subscribe bocsfordito
B O C S F o r d i t o http://BOCS.HU
= = = = = = = = = = = =
- - - 60. szam - - - (III. evf. 1998 nov. 12.)
Ezen a listan csak a BOCS Fordito tartalomjegyzeket, a forditasok rovid
ismerteteset tesszuk kozze. A teljes, ekezetes anyag a fenti modon kerheto
(es termeszetesen a BOCS weboldalon is olvashato, tovabba lehivhato e-mail
paranccsal - ld. az impresszumot).
Rendszeres rovid rovataink valtozatlanok: Egyuttmukodes-jatekok,
Kornyezeti neveles konyvismertetes, neha akcio, humor, idegennyelvu
konyvek, nemzetkozi programok, hasznos webcimek, Agora es Gaia sajtoszemle
tartalom.
Ujdonsagok a http://BOCS.hu weblapunkon:
A Nemzeti Kornyezeti Nevelesi Strategia (1998, szerk. Vasarhelyi Tamas es
Viktor Andras) Alapvetes kotet (27 fejezet) teljes anyagat foltettuk.
A 60. BocsFordito (15 ezer leutes) tartalma
1. Jorg Bopp: A suket fulek eroszaka (Beszelgetes egy betorovel)
Egyik ismerosom, aki foglalkozasara nezve pszichiater, egy ejszaka
hirtelen folriadt, mivel zajokat hallott a lakasaban. Felesege
rabeszelesere megemberelte magat, es elhagyta a haloszobat. Amikor
dolgozoszobajaba lepett, egy ferfi allt elotte, s az iroasztallal
bajlodott. Betoro volt...
2. Egyuttmukodes-jatekok: Do-Do-Do
3. Kornyezeti neveles: Elmelyedes a termeszetben. Tudatos kapcsolatkereses a
termeszettel
4. Akcio: Az emberi jogok tamogatasa
5. Konyvek: Az Agenda 21 alkalmazasa (Civil szervezetek tapasztalatai az
egesz vilagrol). Globalis halozat (Ahogy szamitogepek segiteni tudnak a
kornyezet megmenteseben). Ausztria Oko-cimgyujtemenye (Tobb mint tizezer
cim, CD-ROM-mal). Klimavedelem a kozossegben (82 energia es kozlekedes
javaslat). "Csabito fehernemu" (Ruhazatunk: divat, mergek, oko-kinezet).
Egyuttelni az allatokkal (Isten teremtmenyeinek kozossege).
6. Hasznos WWW cimek: A vilag fo politikusainak cimadatbazisa, nemzetkozi
kampanyokhoz. Korny.ved. miniszteriumok. http://www.trytel.com/~aberdeen/
7. Humor: Faji megkulonboztetes
|
+ - | Nemzeti Kornyezeti Nevelesi Strategia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Ujdonsagok a http://BOCS.hu weblapunkon:
A Nemzeti Kornyezeti Nevelesi Strategia (1998, szerk. Vasarhelyi Tamas es
Viktor Andras) Alapvetes kotet (27 fejezet) teljes anyagat foltettuk.
|
+ - | Bicigli Bp-n (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Csussz irta:
Mi szol a tomegkozlekedes mellett?
- nem kell a forgalomban vezetni
- nem kell a jarmu fenntartasaval foglalkozni
Ellene szol:
- a menetrendtol valo fugges idoben es helyben egyarant
- csak kezipoggyasznyi csomagot lehet vinni
- influenzas idoben gyakorlatilag holtbiztos a fertozes
Ezen hatranyok kozul az elso es utolso nem all fenn kerekpar
hasznalata eseten, tehat bringara ifjusag es idosebbseg!!
Ehhez kell meg hozzatenni, hogy a bringak hasznalataval csokken a
legszennyezettseg. Nem csak azert, mert a bringak nem pofekelnek (maximum
egy jo kis emelkedon a bringazo), de a bringazo tudeje egyben igen hatekony
legszuro is. Mindebfelet kiszur a levegobol. Gondoljatok el: a tudo levegozo
felulete akkora mint egy focipalya! Sok bringas tudeje sok focipalyanyi
legszurot jelent! Ha mar csokkennek a zold terultekek, akkor legalabb a
bringasok szama novekedjek! Igy all helyre az egyensuly Bp-en.
Balint Tamas
(A szerzo aktiv bringas, akik az 12 honapjabol 11-ben biztosan bringaval jar.)
|
+ - | vegyes zoldseg (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Osszegyult nehany megvalaszolni valo. Kezdjuk.
Vizi Szilveszternek a kornyezetmernok kapcsan:
Az elnevezessel kapcsolatos fejtegetessel teljesen egyetertek, a
tobbivel csak reszben. Elfogadom, hogy lehet kornyezetmernokot
gyartani (a majdnem tanterv melysegu ismertetes eleg meggyozo, es ha
a targyak tartalma is olyan impozans, mint felsorolasa, akkor nem
lehet a kepzes rossz, szivesen megismerkednek vele kozelebbrol is),
de nem ertek egyet a masik irany (szakteruleti ismeret-->
kornyezetvedelmi ismeret-->kornyezetvedelmi tevekenyseg)
elutasitasaval. (Ezt nalunk nem atkepzesnek, hanem tovabbkepzesnek
hivjak, pl. kornyezetvedelmi szakmernok kepzesnek).
Erre egy idezet Balint Tamastol
>Tok mindegy, csak megertsek egymast!!!
Diananak:
>tudom, hogy a zoldeknek is problemaik voltak a metro-tervekkel. De
>nem voltak olyan javaslatok, amikkel a problemakat meg lehetett volna
>oldani, a teljes elutasitas helyett?
Miert, szokott lenni javaslat is az elutasitas mellett?
Emlekszel? Majdnem kimoderaltal a hallasserultsegem miatt, amikor azt
hallottam, hogy a Levego Munkacsoport gazdasagi ervekkel kuzd a metro
ellen. Azok, akiktol addig csak azt hallottam, hogy a penz nem
szamit, csak a levego. De mar kezd javulni a hallasom es az ilyet meg
sem hallom.
Balint Tamas:
>Gacs Ivannak jobbulast kivanok. Nem kene annyi hideg sort inni, akkor
>talan nem fajna a torkod!
Koszonom a jokivansagot es a tanacsot. Most mar forro teasrumot iszom
es javul is.
Fidusz:
>Talan tegnap hallottam a radioban, hogy most Kormenden (? - a
>varosnevre nem emlekszem, lehet, hoigy Koszeg) indult egy hasonlo
>kezdemenyezes. A felesleget ok is az EDASZ (?) halozataba kuldik...
Kormenden napkollektorokkal melegvizet allitanak elo, ami nyaron
fedezi a melegvizigenyt. Nem valoszinu, hogy az EDASZ villamos
halozata fogadni tudna a felesleges melegvizet.
Gyurmo irja:
>Boseges termalvizeinkben rendkivueli lehetoseg rejlik, csak sajna ez
>meg mindig nem tudatosult kishazankban. Nem a fuerdokre gondolok.
>Hazank energiaszueksegletet a harmadaval, a haztartasoket a felevel
>lehetne csoekkenteni a termalvizekben rejlo es egyeb geotermalis
>energiak felhasznalasaval.
Egyetertek a termalvizek lehetosegeinek hasznositasaval es igazan
szep dolognak tartom, hogy ilyennel foglalkozol. DE: vigyazz, hogy ne
fogjon el a szakmai csolatas. (Regen monomanianak is mondtak.) Ha az
energiaigeny mondjuk 5%-at lehetne termalvizzel kielegiteni, az is
oriasi dolog lenne. Nem kell irrealis 1/3-ot mondani.
Udv:
Gacs Ivan
|
+ - | Metro (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
On Mon, 16 Nov 1998, HIX KORNYESZ wrote:
>
> >Jarai: a metro a gazdag orszagok luxusa (NSZ)
>
> Igen. A folyamatos dugok okozta anyagi karok; az elviselhetetlenne
> valo levegoszennyezettseg egeszsegugyi es epiteszeti
> koltseg-vonzatai; a tulterheltseg miatt tonkremeno infrastruktura
> karbantartasi koltsegei; a metro hianya miatt letesitendo
> parkolohazak, uj utak (bar nem tudom, hol......) es egyeb
> infrastruktura kiepitesenek koltsegei -- pedig a buta, rovidlato
> orszagok luxusa.
A gyorsvasut, gyorsvillamos vegallomasan epulo P+R parkolok is ? Persze,
ha a belvarosokbol steril uzleti negyedet csinalunk, a
menedzser-yuppieknak derogalna otthagyni a Merdzsot es tomegkozlekedessel
beutazni..
> > Termeszetesen a metro-tervvel is voltak problemak, de a megoldas nem
> a null-megoldas, hanem a problemakra megoldasokat talalni.
Ez mindenkeppen a szemelygepkocsi-kozlekedes csillapitasan, masreszt a
Budapesten mar meglevo, csak nem kihasznalt tomegkozlekedesi nyomvonalak
(Lagymanyosi-Deli osszekoto vasuti hidak, egy ujjaepitett, megerositett
Szabadsag-hid, stb., meglevo MAV-HEV-BKV-palyakra alapozott "Schnellbahn")
kellene hogy alapuljon. Megjegyzem tovabba: a melyvezetesu metronak
nemcsak a megepitese roppant draga, hanem az uzemeltetese is. A
mozgolepcsovel, legcserevel egyutt a fajlagos energia felhasznalasa
nagyobb a buszenal, es majdnem eleri a szemelygepkocsiet. Ebbol az
kovetkezik, hogy meg dotacioval egyutt is igen magas viteldijakat kellene
kiszabni. Tanulsagos volt szamomra a Rio de Janeiro-i metro. Ezt is oriasi
hitelekbol epitettek, monumentalis belso terekkel, legkondival -elvegre
egy 12 millios varose. Csak egy valami hianyzott belole: az utas. Nem
trefalok: csucsforgalmi idoszakban is aig lezengtek benne, allitolag csak
akkor telik meg, ha meccs van a Maracanaban. Miert? Mert az emberek nem
tudjak kifizetni a kb. 0.8-1 USD koze eso menetdijakat, aki pedig mar ki
tudna fizetni, az autoval jar. Oriasi veszteseget halmozott fel,
hetvegenkent ezert leallitjak ! Konnyen ugyanigy ellehetetlenulhet a
budapesti Demszky-metro is.
> Erdekelne a KORNYESZ olvasok velemenye:
> tudom, hogy a zoldeknek is problemaik voltak a metro-tervekkel. De
> nem voltak olyan javaslatok, amikkel a problemakat meg lehetett volna
> oldani, a teljes elutasitas helyett?
>
A Levego Munkacsoportnak tudtommal volt koncepciot tartalmazo javaslata.
> Egyvalamiben (najo, esetleg meg 1-2-ben) vezettek a volt szocialista
> orszagok a vilagon: a tomegkozlekedesnek a kozlekedesben valo
> reszaranyaban. Termeszetesen reszben ez egy eroltetett "siker" volt,
> hisz sokan szerettek volna inkabb autoval kozlekedni, de nem volt
1910 korul melyik orszag volt elso az automobilizmusban ? Franciaorszag !
Hol volt a legfeljettebb a tomegkozlekedes, es az erre alapozott
jarmugyartas ? Egyesult Allamok ! Hol jart a legtobb villamos es busz
egeszen a negyvenes evekig ? Amerikaban ! Honnan tuntek el szinte
nyomtalanul ? Amerikabol ! Miert ? Mert a varosi tomegkozlekedesi
vallalatokat a vilaggazdasagi valsag utan Rt.-ve szerveztek. No es ki
vette meg a reszvenyeket ? A General Motors ! A kaposzta a kecske birtoka
lett. A reszleteket ld. D. Kortennel..Az ertekrend megvaltozasa valahova
ide vezetheto vissza....
Kobor Jozsef
|
+ - | meg mindig napenergia (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
[Hungary] irta:
>>>>>>
> Temakor: Re: *** HIX KORNYESZ *** #585 ( 23 sor )
> > A nap keves,
> A LEGTOBB, mind a megujulo, mind a nem megujulo energia-
> forrasok kozul. Potencialisan, m2-enkent 800 watt!
Tiszta idoben, delben, es az egyenliton.
> Csak tudni kell kihasznalni.
Meg tudni kene tarolni
1. sok elektromos energiat
2. olcson
3. sokaig.
Mert van, hogy felhos az eg, meg van olyan is, hogy este van, es nem sut
a
nap. Tovabbi gond: telen, amikor kell a sok energia a futesre, akkor
lesz
pont keves a napenergia.
Egyebkent a napelemek eleg dragak (ha tobbet csinalnanak beloluk, akkor
lehet, hogy olcsobbak lennenek, kerdes, hogy mennyire?)
bye
MaXX
<<<<<<<<<<<<<<<<<
napallando:
Legjobb tudomasom szerint 1370 watt korul van a legkor felett merve.
Tfh. derult idoben 1000 lejut a foldre, torve 1.4-el (nem az
Egyenliton vagyunk), az kb.600 watt. (na jo, nem 800:)))
Ha az egesz Fold atalagat veszed, kozelebb lesz a 800-hoz.
Egyebkent, csak a Nap iranyaba kell forditanod a napelemtablat
es maris az Egyenliton vagy:))) (pl. deli fekvesu haztetok, persze
ez csak a napelemtabla-igenyt csokkenti, az energiat nem noveli)
Nincs a kezemben a napsuteses orak szamarol szolo statisztika,
de nalunk az elmeletileg lehetseges 10-70% korul mozog november
es augusztus kozott, ha jol emlekszem.
Jo, vegyunk le a borult ido miatt egy nagysagrendet. Ez tobb
a kelletenel ugyhogy vegyuk bele a tarolaso, szallitasi vesztesegeket
is. Marad 60 watt/m2.
Legyenek csak 10% hatasfoku napelemeink. Marad 6 watt/m2.
Egy km2-re szamolva ez 6MV, ha Magyarorszag osszes haztetejet
benapelemeznenk, akkor sacc 600-3000 MV koruli atlagteljesitmenyt
kapnank, ami a semminel tobb. Nyaron ez folmehet 10x is.
Persze a tarolas miatt borzaszto draga.
A halozatba betaplalas is gond ilyen sok aramtermelobol allo
rendszernel.
Jelenleg csak hazi, rasegito rendszerben mukodo napelemek
a kifizetodoek ott, ahol draga az aram.
Persze, hogy telen ez keves, nem irtam hogy kizarolag
erre kene atallni:)
A jovo utja azonban mindenkepp ez.
Az uran nem tart orokke es nagyon draga technologia.
Szabalyozott fuziobol nem tudjuk valaha lesz-e valami.
Vizenergia keves es egyenlotlen eloszlasu.
Asvanyi energiahordozok elfogynak. (tobb szaz evekben gondolkodva)
Egyeb kemiai energiatermeles -nagy meretekben- nemkivanatos
mellekhatasokkal jar.
Nyilvanvalo, hogy hosszu tavon csak a Nap marad.
Talan nemzetkozi kooperacioban oriasi napelemeket kellene
geostacionarius
palyara allitani es mikrohullammal lehozni az energiat.
Ott mindig tiszta az ido, nincs tel, mindig az egyenliton vagy,
megoldhato hogy sose legyen ejszaka :)))
Persze a mai penzugyi-ipari kisebb reszben technikai lehetosegeket
meghaladja, amig ra nem kenyszerulunk. (orszagnyi napelemeket kell
odafent osszerakni)
udv: VAti
|
+ - | arviz (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
>Felado : [Hungary]
>Temakor: senki nem akarja vedeni? :-( ( 22 sor )
Itt van pl. ez az arviz a Felso-Tiszan. Bizom benne, hogy sikerul a viznek
utjat allni, de akkor is into pelda lesz a folyomenti falvacskaknak, hogy
bizon
y
jobban figyelni kell a gatakra. Bar hazankban meg mindig jobb a helyzet,
mint
a szomszedos Ukrajnaban. A TV azt mondta, hogy rossz volt a lakossag
tajekoztatasa, a lakossag nem volt felkeszulve egy komolyabb arvizre. Na de
konyorgom! Ha mar napok ota esik (omlik) az eso es en egy folyoparton
elek, eszembe kellene jusson, hogy ugyan megnezem mar azt a vizszintet
es ha magasabb a megszokottnal akkor valami lesz. Vagy nem?
Tobb szempontbol, sincs igazad !
1, lakossag tajekoztatasa, gatra kimenes:
A Tisza egy nap kepes akar 4 m-t is emelkedni ! Es nem lehet megmondani
elore pontosan, hogy ez 4 m lesz vagy 4.5m es atbukik a gaton. ld. p-re is
azt mondtak hetkozepen, hogy hetvegere le kell zarni a rakpartokat, a vegen
nem lett semmi belole., pedig a Duna sokkal jobban "dokumentalt", mint a
Tisza. Es itt van a masik kerdes, minel koezelebb vagyunk a viz gyujto
terulethez , annal pontatlanabbul lehet megmondani egy arhullam nagy sagat.
Mert a meteorologi igaz, hogy jelzett nagy esozest, de nem tudja megmondani
a pontos teruletet, illetve a mennyiseget elore. Masreszt az Ukran
vizjelzoszolgalat is eleg gyenge.
Vizszint "nezes" ezert nem jo megegyszer, mert nyari arvizen mentem pont a
Tiszan es egyik ejjel majdnem alvitte a hajokat, mert olyan gyorsan
emelkedik a viz.valami gyerekcsapatot el is mosott rendesen.
Nlaca Laca
|
+ - | szeleromuvek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Azt hallottam a szeleromuvekrol, hogy ha tul sok van beloluk akkor
mivel kinyerik a szel energiajat, akar az eghajlatot is
megvaltoztathatjak. Konkretabban: ha Nyugat Europa partvideket
teletelepitenek szeleromuvekkel akkor Magyarororszagon kevesebb eso
esne mert a szeleromuvek altal legyengitett szelek mar nem tudnak
idaig elfujni az Ocean felol a felhoket.
Arra lennek kivancsi van-e fenti gondolatmenetben igazsag vagy ez
a veszely nem all fonn?
|
+ - | metro (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> Von: Istvan Homonnai[SMTP: ]
> Gesendet: Dienstag, 17. November 1998 20:46
> An: Zaruba Ildiko
> Betreff: METRO-MAV
>
> Egy kerdes: A meglevo szintkulonbseget hogyan latod legyozni? Nem vagyok
> vasutas, de tudtommal igen kis emelkedot tudnak csak legyozni a
> motorvonatok(-METROkocsik).
> Bocs, van meg egy: Mit is old meg az, hogyha egy megalloval kinntebb
> tesszuk
> a vasuti vegallomast?
> Homonnai Istvan
> ***************************************************************
> * vagy *
> * Madartavlat es Tuzok ujsagok madaraszoknak: *
> * http://www.c3.hu/~madartav *
> ***************************************************************
>
1. gyorslifttel es atszallassal
2. nem egy megallo az Etele-ter; csak a jelenlegi vasutnal
uedv
mfG: Ildiko Zaruba
I-SD Start Informatik
00/49/69/75882664
E-Mail:
> ----------
>
|
|