> Na ezt nem hiszem el. A legkori atomrobbantasok soran globalisan
> szetszorodott hasadvanytermekek meg ma is kimutathatok a levegoben levo
> aeroszolokban, vagy kiulepedve a felszinen.

Ez igaz.

> El lehet kepzelni, hogy milyen
> koncentraciok lehetnek ott, ahol a robbantas egy zart terben zajlik le,

Sot, ki is lehet szamolni :)

> es relative kis feluleten ulepednek ki a kepzodott hasadvanytermekek.

Na errol van szo. Koncentraltan kepzodik a szennyezodes, es a tormelek
betemeti! A szennyezes pedig foleg alfa es beta sugarzo, (nem gamma),
igy 1-2 cm tormelek mar biztonsagosan szigetel.

> Aki oda bemegy, az komplett idiota!

Pedig voltak egy paran, es meg muszer is volt naluk :)

Udv Istvan

Sziasztok

kerdesem a kovetkezo:
Adott egy epulet, benne egy keringeto szivatyus kozponti futes es persze
egy kazan. Az epulet adatait nem ismerem legyen allando. Ha az epulet
belsejeben allandoan 20 fokot szeretnek tartani, akkor milyen egy
bizonyos kulso homerseklethez tartozik egy radiator homerseklet?
Tehat mi a fuggvenye? linearis lesz? vagy parabola?

Egy epuletnek milyen adatai vannak futes technikailag ?
gondolom ketto lehet:
1.  hoszigeteles 
2.  hotarolo kepesseg
jol tudom? mik a mertekegysegei?
szoval minden erdekel ezzel kapcsolatban.

Szabolcs

>> Egeszen pontosan a kerdesem az, hogy mi a dolgok  onmagukkal  valo
>> azonossaganak  fizikai alapja?Imre  a kovetkezo valaszt adta:

> Ket valaszom is van.
> A szemleletes, amiert lehet, hogy majd megint kapok a fejemre:  Ha
> meresekkel meg tudunk kulonboztetni ket dolgot egymastol, akkor
> kulonbozoek, ha nem, akkor azonosak.
> A kevesbe szemleletes:
> A helyes statisztikakat ugy lehet megideologizalni,
> hogy a reszecskek megkulonboztethetetlenek. A statisztika pedig
> valamilyen szinten merheto  (jobbara csak a kovetkezmenyei).

Ez szerintem tevedes, ugyanis ket reszecskenek mindig kulonbolzo lesz
a vilagvonala hiszen nem foglalhatjak el ugyan azt a pontot egyszerre
a teridoben, azaz elvilg minding kulonbozoek maradnak! Tehat
statisztikak ugan tobbe kevesbe helyesek ha komplez rendszer avagy sok
egyedi kolcsonhatas atlagat vizsgaljuk, de sohasem tokeletesek ha
egyetlen reszecskere vonatkozo informaciot probalunk nyomon kovetni.
Pontoan ez az amit a statsiztika nyujtani tud es ezert hasznaljuk.
Ha viszont eldontjuk hogy egy adott reszecsket akarunk figyelemmel
kiseruni, akkor igen furcsa dolgot latunk: ket a reszecsket
igazandibol sohasem lehet kicserelni egy masikkal. Sohasem lehet az,
hogy egy masik reszecske teljesen  egyenerteku legyen vele, hiszen
ehhez az kellene, hogy a teridoben a ket reszecske ugyan az a pontot
foglalja el. De ez lehetetlen hiszen kizarjuk azt alehetoseget hogy a
ter egy pontjan ugyan abban az idoben ket "barmi" tartozkodjon (es ez
me gaz elektormagnese hi\ullamra is igaz, hiszen a ket foton sem
kerulhet vegtelen kozel egymashoz...) Itt az sem segit hogy bevonjuk a
Hesienberg fele hatarozatlansagi relaciot. Persze elo lehet rangatni
azt az ervet hogy pl. annak a valoszinusege hogy mondjuk az elektron a
magban van nem nulla, de szerintem ez csak annyit jelent hogy a magnak
szerkezete van es ha pontosabban belekukkantuk akkor nincs "kitoltve"
a magban rendelkezesre allo ter. Sot ezen a kerdesen az sem segit
hogyha a teridot folytonosnak vagy eppen diszkretnek tekintjuk, mert
ha reszecskekhez a legkissebb egysegek rendeljuk, akkor is minding
megkulonboztethetoek maradnak. Magyaran a letezes alapveto
tulajdonsaga az egyediseg, azaz ha a terido geometriajat nezzuk,
minden reszecske vilagvonala egyedi. Azt hiszem ezt a Pauli elve
fejezi ki legtisztabban. Sot ovasom itt a fekete lyukak fizikajara
vonatkozo Hawkins-i nezetet, miszerint a fekete lyukakban sem veszik
el egyediseget-onazossag es eppen ezert beszelhetunk a fekete lyuk
entropiajarol( egyebkent nulla lenne, ha nem tevedek). Az EPR
paradoxon alapjan viszont azt is ki lehet mondani, hogy az egyedisegre
vonatkozo informacio akkor is megorzodik amikor a reszecske atalakul
valami masik fajtava. Azaz meg alapvetobb tulajdonsag mint a
fenysebesseg konstants maximalt volta, ami azert nem kutya. Ebbol
kovetkezik az is, hogy az atalakulasok soran is megorzodik az az
informacio, hogy melyik parner honnan jott, hova tart es pont ezen
alapul -a szerinem meglehetosen abszurd-  paralell univerzumok
elmelete, amiben barmikor egy reszecske kolcsonhat egy masikkal es e
kolcsonhatas eredmenyekent potencialisan tobbfele allapot johet letre,
akkor az univerzum "hasad" es mindket allapot letrejon -csak eppen mas
univerzumkent.Lehet, hogy abbol kovetkezik a dolog hogy teridoben kepzeljuk
el a letezest? De milyen fizikai informacio irja le, hogy az univerzum
minden pontja egyedi es a transzlaciokkal szemben igazandibol nem
invarians? De ez megint nem lehet igaz, mivel akkor nem leteznenek a
megmaradasi torvenyek, igy szerintem a teridon kivulrol kell eredjen
az egyedisegre vonatkozo informacio. De ilyem meg tudtommal nem
letezik, hacsak nem hiszunk a stringlemelet feltekeredett
dimenzioiban... Ezert fordulok a tudos tarsasaghoz ujolag eligazitasert.
udv: lajos

Emlékeim szerint egy fejre fordított parabolára emlékeztet a dolog, és a
reakciósebesség van az x-tengelyen. Az y-n pedig a sokszorozási tényező. A
felülről moderáltnál, mint pl: a csernobili, ha elkezd lassulni a reaktor,
akkor a sokszorozási tényező megnő, láncreakció, bumm. Az alulmoderáltnál
(pl: Paks) pedig ha csökken a sebesség, akkor a s. tényező is -
következésképp az egész maghasadás megáll. Viszont ez utóbbival kevesebb
atombomba-alapanyagot lehet termelni. Ezért nem (volt) jó a szovjeteknek.

 wrote in message ...

> Hali Tudosok!
> 
> Latom, hogy most radioaktiv uriemberek is a vonalban, ezert lenne nehany
> kerdesem.
> 1) Zoltan nem tul regi cikkebol ugy tunik, hogy o sokkal mejebben ismeri a
>    Csernobili esemenyeket, mint ahogy azt nekem tanitottak.  Valoszinuleg
>    rajtam kivul meg masokat is erdekelne ez a dolog.  Vagyis Zoltan (vagy
>    barki mas, akinek van infoja) legyszives ird le a tortenetet.
> 2) Mindig osszkeverem, hogy melyik az alulrol- es melyik a felulrol
>    moderalt reaktor.  Talan azert, mert elfelejtettem, hogy milyen gorbe
>    alapjan adtak ezt az elnevezest.  Valaki tudna errol bovebb informaciot
>    adni?

Sziasztok!

Moderalas: 
A reaktor mukodese soran az egyik legfontosabb jellemzo az un.
reaktivitas. Ha ez nulla, akkor a reaktor allando teljesitmennyel
uzemel, ha pozitiv, akkor a teljesitmenye no, ha negativ, akkor csokken.
A reaktivitas fugg a moderator/hasadoanyag aranytol. Ha tul keves a
moderator, nincs lancreakcio, mert nincs eleg lassu neutron. Ha noveljuk
a moderator mennyiseget, no a reaktivitas is, de csak egy ideig. Ha
ugyanis tul sok a moderator, akkor megint csokken a reaktivitas, mert a
moderator anyag kisse neutronelnyelo is. Van tehat egy "optimalis"
moderator/hasadoanyag arany. Alulmoderaltnak nevezik a reaktort, ha ez
az arany az "optimalisnal" kisebb, tulmoderaltnak, ha nagyobb.
Tulmoderalt reaktor mukodtetese azert (is) ellenjavallt, mert ha barmi
okbol a reaktor moderatort veszit, az a neutronelnyeles csokkenesevel,
tehat a teljesitmeny novelesevel jar, megszaladhat a lancreakcio.

Csernobil:
Nehany hozzaferheto forras, ahol korrektul le van irva a sztori
(kozepiskolai fizikaval megertheto modon):
Marx Gyorgy: Atommag-kozelben (Mozaik Kiado, 1996) 151 - 159. oldal
Fizikai Szemle 1990/3. szam
Magyarorszagi meresi adatok: Termeszet Vilaga 1987/2. szam

Udv:
Jano

> -----------------------------------------
Piriti Janos  -  BLG, MFG Nagykanizsa

Sziasztok!

Ujabb lotto-kerdes: Mennyi az a minimalis szelvenyszam, amelyet kitoltve
minden huzasnal van (legalabb egy kettes) nyero szelvenyunk? Nehany eve
a Sportfogadas c. lap kozolt egy kulcsot ami szerint 100 (azaz szaz)
szelveny elegendo. Tud-e valaki erre algoritmust?

Udv:
Jano

> Latom, hogy most radioaktiv uriemberek is a vonalban, ezert lenne nehany
> kerdesem.
> 1) Zoltan nem tul regi cikkebol ugy tunik, hogy o sokkal mejebben ismeri a
>    Csernobili esemenyeket, mint ahogy azt nekem tanitottak.  Valoszinuleg
>    rajtam kivul meg masokat is erdekelne ez a dolog.  Vagyis Zoltan (vagy
>    barki mas, akinek van infoja) legyszives ird le a tortenetet.
> 2) Mindig osszkeverem, hogy melyik az alulrol- es melyik a felulrol
>    moderalt reaktor.  Talan azert, mert elfelejtettem, hogy milyen gorbe
>    alapjan adtak ezt az elnevezest.  Valaki tudna errol bovebb informaciot
>    adni?

Sziasztok!

Bemasolom a Magyar Nuklearis Tarsasag honlapjan szereplo idevago reszt:

Milyen uzemallapotban tortent Csernobilban a robbanas?

1986. aprilis 25-en a 4. blokk tervezett karbantartasra valo leallasa elott 
az egyik turbogenerator kifutasi probait utemeztek be. Meg akartak tudni, 
hogy a goz oldalrol lezart turbogenerator forgoreszenek lenduletebol mennyi 
villamos energia nyerheto. Vizsgalni szandekoztak, hogy ez elegendo-e a 
blokk fontos fogyasztoinak ellatasara teljes feszultseg-kimaradaskor arra 
az idoszakra, amig a dizelgeneratorok be nem lepnek.

A kiserlet nem volt kelloen elokeszitve, a biztonsagi oldalat formalisan 
kezeltek. A kezelok nem voltak felkeszitve, nem lattak az esetleges 
veszelyeket. A vegrehajtas soran az erosen kifogasolhato munkaprogramtol is 
eltertek.

> ------------------------------------------------------------------------
A rekonstrualt esemenysor lenyeges mozzanatai

aprilis 25. pentek

* 01.00 - a reaktor teljes terhelesen, elkezdik a teljesitmenycsokkentest; 
* 13.05 - a reaktor 50%-on, a 7. turbogeneratort lekapcsoljak a halozatrol; 
* 14.00 - a reaktor uzemzavari hutorendszeret a kiserleti program szerint 
  lekapcsoljak, de az energiarendszer diszpecsere a blokkleallast nem engedi 
  (kezelesi utasitas sertes: blokk lekapcsolt uzemzavari hutorendszerrel); 
* 23.10 - folytatjak a reaktor teljesitmenyenek csokkenteset 20-25%-ra
* a szabalyozok kikapcsolasakor a rendszer kileng, a teljesitmeny 1%-ra esik

aprilis 26. csutortok

* 01.00 - sikerul a reaktort 6-7% korul stabilizalni;
* a reaktor a teljesitmenycsokkentes miatt eddigre elmergezodott
  (felszaporodik benne a jo neutronelnyelo xenon), a teljesitmeny csak
  tovabbi rudak kihuzasaval emelheto, megis folytatjak a kiserletet;
* 01.03,01.07 - a 6 uzemelohoz 2 tovabbi fo keringteto szivattyut
  bekapcsolnak;
* a kezeloi szandek: a 4. turbogenerator kifutasarol taplalt szivattyu
  mellett maradjon 4 a megbizhato hutesre; kavitacios veszely lepett fel,
  a vizmennyiseg megnott, a gozkepzodes csokkent, a nyomas csokkent;
* hogy elkeruljek a reaktor leallitasat, a "gozlevalaszto szint,
  nyomas alacsony" jelekre az uzemzavari vedelmet benitjak,
* 01.22, az operator eszleli, hogy a reaktivitas tartalek a
  megengedett fele (ez a reaktor haladektalan leallitasat kovetelne meg); 
* a kiserlet elkezdodik, a "masodik turbina gyorszaro zar" jelre az 
  uzemzavari vedelmet benitjak (tovabbi elteres a programtol, cel: 
  ismetelhessenek, ha sikertelen a kiserlet)
* 01.23, lezarjak a masodik turbina gyorszaroit;
* a turbina goznyelesenek megszunese miatt a goznyomas lassan no;
  a reaktor vizforgalma a kifuto generatorrol jaro szivattyuk miatt csokken;
  a gozfejlodes no, ezert az ongerjeszto hatas miatt a teljesitmeny is no;
* a kezelok latjak, hogy lassan, majd egyre gyorsabban felfut a teljesitmeny;
* 01.24, megnyomjak a veszleallito gombot, a biztonsag vedelmi rudak
  elindulnak lefele;
* nehany masodperc mulva robbanasok hallatszanak, az operator eszleli,
  hogy a rudak kozbenso helyzetben megakadtak.

> ------------------------------------------------------------------------
Volt-e nuklearis robbanas?

Az osszes megmaradt elnyelo rud a zona felso reszeben volt, ami az 
uzemzavari vedelem beavatkozas idobeli hatekonysagat rontotta. A 
vizforgalom csokkenese a teljesitmeny intenziv novekedese mellett heves 
gozfejlodeshez, az uzemanyag tulmelegedesehez, a nyomas hirtelen 
novekedeshez, gozrobbanashoz, a csatornak serulesehez vezetett.

A gozfejlodes es az aktiv zona homersekletenek hirtelen novekedese 
megteremtette a goz es a reaktor szerkezeti anyaga, a cirkonium kozti vegyi 
folyamat - es mas, kemiai, hovel es robbano gazok (pl. hidrogen) 
megjelenesevel egyutt jaro reakciok - felteteleit. A gazok a gozrobbanas 
utan par masodperccel robbantak be. A robbanasok megemeltek a reaktor felso 
zarolapjat, sulyosan megrongalodott az epulet is. A nyilasokon keresztul 
forro grafit es uzemanyag repult ki tuzet okozva, es folyamatosan 
aramlottak ki radioaktiv anyagok a levegobe.

A fentiek szerint tehat nem nuklearis robbanas kovetkezett be, hanem egy 
nuklearis futesu rendszer hirtelen teljesitmenyfelfutasabol szarmazo goz- 
es gazrobbanasok (ez az esemenyek sulyossagat semmivel sem csokkenti).

Udv   Barnabas Istvan

Szia,

> Pl. 150 eves teleszkoplencsek ma is tokeletesen fokuszalnak,
> marpedig ezeket a legkisebb rogyas is tonkretenne.

Azert ezek nem kozonseges uvegek (legalabb ketto, kulonbozo anyagu
retegbol ragasztjak oket a szinhiba csokkentese erdekeben), nem
allandoan azonos helyzetben vannak, a tukros tavcsovek valoban
sulyos uvegtukreit pedig rendesen alatamasztjak (kulonben sajat
sulyuk alatt rugalmasan is torzulnanak). Ezzel egyutt is, ez az
erved eleg sulyos lehet.

> a regi ablakuvegek azert vastagabbak alul, mert mar eleve igy helyeztek

Ez viszont nem tul meggyozo... mar miert helyeztek volna be oket igy?
Kulonosen a nem korszimmetrikus uvegeknel lehet nehez a legvastagabb
reszt alulra helyezni (nem is beszelve a valoban ~1000 eves katedralisok
abszolut nem szimmetrikus szines uvegeirol).

Udv///Laci

Udvozlet mindenkinek!

Erdeklodnek, hogy kozuletek valaki nem jaratos-e a cimben jelzett
temakorben?
Szeretnek nemi segitseget kerni ez ugyben!

Koszi,

Vic

Sziasztok!

Mikromechanika profom szerint az altala tervezett/gyarott uvegszalas
releben (a1, a2 bemenetek a b1, b2 kimenetre vannak kotve, a rele masik
allasaban a b2, b1-re) az uvegszalak elofeszitese x ev alatt y szazalekkal
csokkent az uveg folyasa miatt (a szamoknak utananezhetek, ha megtalalom a
jegyzetem es erdekel valakit :-) ).

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -