1. |
koltoi szabadsag (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
2. |
A Conway liearis leirasa (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
3. |
az onszervezodo tarsadalom II (mind) |
88 sor |
(cikkei) |
4. |
Poszthurka, neokave (mind) |
20 sor |
(cikkei) |
5. |
Idosb Palnak, roviden (mind) |
29 sor |
(cikkei) |
6. |
Roboz Andrasnak (mind) |
16 sor |
(cikkei) |
7. |
evolucio, memek ujbol (mind) |
97 sor |
(cikkei) |
|
+ - | koltoi szabadsag (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elnezest a verig sertett kozonsegtol!
Valoban, a "ket Tippelo bibliatulajdonos" koltoi tulzas volt. Mindezek
ellenere, hadd idegenkedjem a rosszmaju megjegyzesektol; hogyaszongya
a biblia hulye mert a pi-t haromnak mondja. Nem gondolom, hogy az
idevago idezetnek az lett volna az egyetlen celja, hogy a pi pontos
meghatarozasaval dicsekedjen! Nem beszelve arrol, hogy nagyon
gazdasagos a kor keruletet az atmero haromszorosanak titulalni, mivel ez
5%-on belul igaz, es mivel a pi nem racionalis, valahol ugyis meg kell
allni a tizedesekkel! Gondolom az Istengyulolok belekotnenek a 3.141-be is.
(Hogy: Nekem van kompjuterem, es a profetanak nincs, be be be!)
Hadd kerdezzem, mar: Miert van bibliatok? Mert nem volt szivetek
kidobni anyatok halala utan? Mert milyen vicces dolog apaink ketezer
eves hitet nevetsegesse tenni? Nagyon divatos dolog ma gyulolni
apankat es anyankat, vagy legalabbis undorodni nagyapainktol.
Rettenetesen okosak vagyunk, nekunk nem lehet ilyen port hinteni a
szemunkbe, hogy "Ne paraznalkodj!" meg hogy "Tiszteld anyadat es
apadat, hogy hosszu eltu legy ezen a foldon!". Arrol nem is beszelve,
hogy "Ne olj!" vagy "Felebaratod joszagat, feleseget ne kivand!" Mindenki
odaig fejlodott Darwin altal, hogy pont azt csinal amihez kedve van. Es
Te ki vagy, hogy Nekem beleszolj az eletembe?! Talan Nietzche? Ha Ha!
Hitler a zsidokban Abraham es Mozes Istenet gyulolte! Az abszolut Jot!
Eppugy, mint magat Istennek kepzelo Nero, vagy Gaius Caligula...
"Tradition means giving votes to the most obscure of all classes, our
ancestors. It is the democracy of the dead. Tradition refuses to submit to
the small and arrogant oligarchy of those, who merely happen to be walking
about. All democrats object to men being disqualified by the accident of
birth; tradition objects to their being disqualified by the accident of death.
Tradition asks as not to neglect a good man's opinion, even if he is our father
"
Kuthy Andras
|
+ - | A Conway liearis leirasa (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Ali!
A Conway-fele sejtautomata mukodesenek kiszamitasara Neked kellene
megtenni az elso lepest. Az #1433-ban azt irtam, hogy
> a nemlinearis egyenletekkel leirt, kaotikusan viselkedo rendszerek
>is, viszonylag rovid ido elteltevel meg linearisan kozelithetok..
Kerlek add meg a sejtautomatat leiro nemlinearis egyenleteket, utana
megprobalom megadni azt a kis idointervallumot, amelyen belul a
rendszer me'g linearisan viselkedik. Laci
|
+ - | az onszervezodo tarsadalom II (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Az elozo reszben leirt altalanos modell szerint a tarsadalom (a
tarsadalom helyett irhatnek mas emberi kozosseget, torzset, egyhazat,
falukozosseget, stb is) akkor lehet eletkepes, ha onszervezodo
allapotban van. Ennek, mint kifejtettuk, ket nelkulozhetetlen feltetele
az emberi szabadsag es a tarsadalom nyitottsaga. Az egeszseges
tarsadalmat a kapcsolatrendszerek gazdagsaga es szinessege, az ennek
megfelelo sokszinten tagolodott intezmenyrendszer jellemzi. Az ilyen
tarsadalom tud alkalmazkodni, a csapasokat fel tudja fogni, kepes
magat atalakitani vagy ha kell ujjaepiteni.
A szabadsag nem juthat el arra a fokra, hogy semmi kozunk egymashoz,
mert akkor a tarsadalom szetesik. A kapcsolatrendszerek masreszt nem
lehetnek tul szorosak (tul szigoru irott es iratlan torvenyek) mert
akkor a kornyezetevel folyamatosan kolcsonhato tarsadalom keptelen
alkalmazkodni a kornyezet valtozasaihoz. Az eletkepesseget tehat a
belso szabadsag es a kornyezettel valo kolcsonhatas osszjateka szabja meg.
Mit lehet mondani a tarsadalom allapotarol, ha nem az onszervezodo
fazisban van? Vizsgaljuk meg a linearis allapotot. Nem is olyan ritka
esetrol van szo, ez a totalis diktaturanak feleltetheto meg.
Emlekeztetoul, a fizikaban akkor viselkedik a sok elembol allo rendszer
linearisan, ha az elemek kozott nincs kolcsohatas, vagy annak hatasa nem
szamottevo. A rendszert egy kozponti eroter tarja ossze.
Valoban, a megfelelo tarsadalmi rendszer a totalis diktatura. A diktatura
szetveri a tarsadalom eredeti intezmenyrendszereit, igyekezik megszuntetni
az emberi kapcsolatrendszereket, mar amelyiket lehet. Amelyiket nem lehet,
azt is az iranyitasa ala akarja vonja. Roviden mindent a kozpont akar
szabalyozni, elrendezni, ellenorizni. Mindezt miert? Mert van valamilyen
ideologiaja, elkepzelese, amely alapjan be akar rendezkedni. Egy altala
jobbnak gondolt tarsadalmat akar felepiteni. Ehhez biztosra akar menni,
ki akarja kuszobolni a spontan, zavaro, kiszamithatatlan tenyezoket.
Az emberi kapcsolatok osszjatekanak eredmenye valoban kiszamithatatlan.
A totalis diktatura ezert is igyekezik ezeket megsemmisiteni. Az egyedul
maradt ember viselkedese mar kiszamithato. A totalis diktatura fo celja
ezert a tarsadalom atomizalasa es igy az egyenek teljes ellenorzese.
Lasd Orwell 1984, es sajnos a tortenelmi peldak. A fizikai analogia az,
hogy a linearis rendszerek jovoje valoban kiszamithato. Ez kell a
diktaturanak, bebiztositani a jovot, gondoljunk az ezer evekre
berendezkedni keszulo rendszerekre, vagy legalabb a csaladi orokseget
megalapozni kivano realistabb zsarnokokra.
A diktatura titkosrendorsegenek nem az a fo feladata, hogy egyes egyeneket
leleplezzen es huvosre rakjon. Ez csak a napi rutin. Igazabol azert
uzemeltetik, hogy az allando felelem es bizonytalansag legkoret megteremtse.
Legjobb, ha a nep azt gondolja, hogy meg a josagos apank sem tudja,
ellenorzi, mit csinalnak ezek a gonoszok. A retteges legkorenek
letrehozasa termeszetesen nem oncel, habar a neroi osztonok kielese is
szerepet jatszhat. Inkabb ez a hatekony eszkoz annak biztositasara, hogy
hogy az emberek bizalmatlanna valjanak egymas irant. Hadd tavolodjanak
el egymastol minel jobban, ez a gyors tarsadalmi atomizalas legjobban
bevalt modszere.
Termeszetesen a boldogitani kivant tarsadalmat el kell szigetelni a
kulvilagtol. Az csak zavar es mint ilyen, szinten kiszamithatatlan
hatasokat kelthet. A hatarokat le kell zarni, senkit se szabad kiengedni,
Ha egyszer kikerult, ne engedik vissza. Ha vissza kell venni, mert mondjuk
az ellenseg hadifogsagaba esett, jo idore zarlat ala kell helyezni, es ha
nagyon kinyilt odakint a csipaja, gondoskodni kell a biztos megoldasrol.
Idegeneket pedig nem szabad beengedni, ha megis muszaj, akkor tokeletesen
el kell a neptol szigetelni. A fertozesveszelynek kitett titkosszolgalati
alkalmazottakat idonkent cserelni kell, az elhasznaltakat megfeleloen
kell izolalni.
Ez nem scifi, ezt eltuk meg. De szerencsere a totalis diktatura eleve
eletkeptelen. Fuggetlenul az ideologiatol, az elcsapat jellegetol. Nem
fugg a biztos bukas tenye attol sem, hogy milyen intelligens, okos a
diktator, milyen hatalmas a titkosrendorseg, mekkora a hadsereg. Csak
az utobbi evtizedeket nezve a kommunista Szovjetunio, a szakszervezeti
alapra epult del-amerikai diktaturak ugyanugy kimultak mint az egyszerubb
katonai diktaturak. Nem sok jovot lehet josolni a marxista-buddhista-
muzulman elemekbol epitkezo burmai es egyeb diktaturaknak sem. Miert?
Egyszeruen amiatt, hogy az emberi tarsadalmat, amely a termeszet alapveto
torvenyeinek megfeleloen az onszervezodo allapotban kell lennie, nem
lehet buntetlenul atomizalni. Az onszervezodes alapfeltetele a koherenciak
lete es a nyitottsag. A diktatura utopisztikus celjai elerese erdekeben
pont ezt a ket alapfeltetelt igyekszik gyengiteni sot megszuntetni. Nem
csoda, hogy a dicso jovo epitese kozben a tarsadalom szepen tonkremegy.
Egy ido multan mindent felelnek, amit a megelezo idoszak rajukhagyott
es akkor reccs, vege. Ha mar a diktatura enni sem tud adni, akkor vege,
ha addig mindent ki is birt, onnan nincs tovabb.
Folytatasa kovetkezik. Meg egy keveset a diktaturakrol, azutan a
kaotikus fazisrol, ami az atmeneti idoket jellemzi, majd utana a
nagyobb kerdesekrol, hol tartunk, merre tovabb, stb.
Laszlo
|
+ - | Poszthurka, neokave (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Mindenki!
Mentsuk meg a Szalont. Napok ota nem adunk moderalnivalot szegeny Radnai
Tamasnak, aki kenytelen allandoan AIDS-rol meg evoluciorol olvasni a Vita
dzsungeleben.
Ezentul kulinaris elvezeteinket, utielmenyeinket, kalandregenyeinket
bocsassuk kozre a Szalon hasabjain. Biztos mindannyian emlekeztek Diana
beszamolojara a januari kaliforniai foldrengesrol, vagy arra a pajkos kis
tortenetre, mely az olasz Adriai vizimento kutyakrol szolt (elnezest, hogy a
szerzore nem emlekszem). Hat ilyesmikre gondolok.
Politizaljunk igy a Szalonon.
Rajta hat, elore,
Miklos.
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Na tessek, a moderator mar megint beleszol:
Szerintem a SZALON nincs valsagban, hanem uborkaszezonban van. Ezert nem
megmenteni kell, hanem irni (lehet) bele. Az uborkaszezon nem baj, hiszen
az uborka is etel, az is kell neha, nem?
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
|
+ - | Idosb Palnak, roviden (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Pal,
Ketszer is megszolitottal, illik ketszer is valaszolnom.
(1) Persze, hogy csupa olyan peldat hozok fel, melyre nem mukodik a Dawkins-
fele modell, hiszen igy lehet bizonyitani, hogy nem alkalmazhato minden
esetben, altalanosan, tehat maximum gondolatkiserlet, nem generalis
elmelet. Ha van egy olyan 100. jelenseg, melyre alkalmazhato a modell,
akkor azt lehet mondani, hogy (igen) szuk korben ervenyes.
De a nagyobb problema az ertelmezesi kerettel, a kontextussal van,
melybe minden egyes me'm beleagyazodik. Minden ertelmezesi keretben mas
es mas a jelentese a me'mnek. Errol azonban mar irtam, ha kell, me'g
fogok is.
(2) Hat igen, az "okos" szonak valoban az a legelfogadottabb konnotacioja,
hogy tajekozott, muvelt, olvasott - lexikalis ismereteit tekintve nincs
gond vele. Azonban ez me'g nem jelenti azt, hogy ma mar barki tudna irni
egy "Politikat" (Arisztotelesz), ehhez ugyanis okossagon kivul kitartas
es kreativitas is szukseges. Lehetseges, hogy az okossagot mero
informaciodarabkak szamat tekintve beszelhetunk valamifele fejlodesrol,
novekedesrol, de az alkotashoz szukseges egyeb tulajdonsagokat tekintve
ez mar nem olyan egyertelmu.
Intellektualis fejlodesrol akkor beszelhetnenk, ha mindenki kepes
volna tizenhat eves korara produkalni egy "MacBeth"-et. De ez egyebkent
is hiabavalo, mert azt mar Mr. Shakespeare megtette, ugy kereken 400 eve,
most mar csak utanozni lehetne, az meg snassz.
Egyebkent orulok, mert szamomra ugy tunik, hogy alapjaban veve nem ellenzed,
amit irtam. Az erveles menete't (eliminatio argumentii), nem cafoltad.
Minden jot,
Miklos.
|
+ - | Roboz Andrasnak (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Andras!!!
Elmeleteddel egyaltalan nem ertek eggyet es minden jo hiszemu ember
ellenal ennek az elkepeszto gondolkodasmodnak!!!
A gondolataid teljesen kuszak, szembefordulsz onmagaddal.(vedd eszre)
Azt allitod :Van haladas!
Ekozben viszont azt mondod,hogy evezredek alatt semmit sem valtozott
az ember kezdetektol a napjainkig ugyanugy gyilkol akkor hol itt az
elorehaladas,masreszt amit te HALADASnak neveztel az nem mas mint
minosegi valtozas,amelynek soran megvaltozott az ember eletkorulmenye,
munkaeszkozei (neked gyilkoloeszkozei).
Tehat nem FEJLODESrol VALTOZASrol van szo,nem tevesztendo ossze a ketto.
Tisztelettel Warter
|
+ - | evolucio, memek ujbol (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
: evolucio, memek ujbol
Kedves Miklos (Voros)!
Atyam tegnap "elirta" elolem a valaszt a ketelyeidre: az
evolucios elmelet alkalmazhatosaga a tarsadalomra (es barmi masra)
kizarolag attol fugg, hogy azok a bizonyos feltetelek, amit a
multkori uzenetemben felsoroltam, fennallnak-e. Ezek a feltetelek
pedig nyilvan nem allnak fenn tokeletesen, igy az alkalmazas sem
lesz tokeletes. Illusztracionak, peldanak azonban jo, legalabbis
jobb mint az en multkori foci vb-s hasonlatom. Valoszinuleg lehet
talalni a kulturanak olyan reszeit, ahol a megfelelo feltetelek -
nemi absztrakcio utan - teljesulnek, legalabb ideig-oraig, es
akkor "evoluciorol" is beszelhetunk.
> mindketten a termeszet vilagabol hozzatok a
> peldaitokat
> es azutan azt mondjatok, hogy az alkalmazhato a tarsadalom es a
> kulonbozo
> kulturak jelensegeire is. Ez az az ugras, amire erzekeny
> vagyok, mert szamos korlatjat latom.
Nem, nem a termeszet vilagabol hozott pelda alkalmazhato a
tarsadalom vilagara, hanem egy ha ... akkor tipusu logikai
trivialitas, ami egyebkent neha a termeszet vilagara is
alkalmazhato.
> De ekkor jon a bokkeno. Valaki azt mondja, hogy jobb izu es
> egeszsegesebb
> etel sutheto az agyagedenyben, egy csapat ember elhiszi neki, es
> az adott
> kulturaban ezzel ujra megjelenik az agyagedeny. Nehany hettel
> ezelott azt is
> bejelentettek, ha jol tudom Mexikoban, hogy ismet gyartani
> fogjak a VW
> bogarat, pedig vannak mar szebb, takarekosabb, gyorsabb,
> tartosabb modellek.
Ha most a me'm hasonlatot akarom elovenni akkor erre azt mondom,
hogy a jelenlegi (kulturalis) kornyezetben a bogarhatu VW vagy az
agyagedeny "me'mje" "sikeres", mig a kozelmultbeli kornyezetben
nem volt az, ezert most el fognak szaporodni, es majd amikor
szamukra kedvezotlenek lesznek a feltetelek, akkor ismet meg
fognak ritkulni. Azt soha senki nem mondta, hogy ezek az
onreprodukalo egysegek (legyenek akar genek, akar memek, akar
valami mas) allandoan egyfele kornyezetben kell hogy tuleljenek,
reprodukalodjanak. Volt amikor a dinoszaurusz genek sikeresek
voltak, volt amikor nem. Van egy bizonyos kornyezet, mikor milyen,
es aki sikeresebben - ertsd: gyorsabban, gyakrabban , tobbszor -
tudja ebben a kornyezetben reprodukalni magat, abbol tobb lesz.
Nincs szo minosegi fejlodesrol, ha csak nem az alkalmazkodasi
technikak fejlodeserol. Hogy Bach zeneje a "fejlettebb", Kurtag
Gyorgye vagy Madonnae, az ebben az ertelemben pusztan azt jelenti,
hogy melyik a "fulbemaszobb", melyik olyan hogy jobban
"reprodukalja onmagat", vagyis melyik keszteti az embereket inkabb
arra, hogy dudoljak, jatsszak, masokkal megismertessek,
terjesszek. Nem a szo koznapi ertelmeben vett fejlettsegrol,
muveszi ertekrol, szinvonalrol, bonyolultsagrol stb van tehat szo.
Es a zenedarabok, mint memek rendelkezesere allo kornyezet is
valtozik terben es idoben is. Ha valamelyik zenemu nem kepes magat
folyamatosan fenntartani, folyamatosan ujabb embereket arra
"ravenni" hogy tovabbadjak, akkor elobb-utobb, amikor meghal az
utolso ember aki meg ismerte, vegervenyesen kiszelektalodik.
Hasonlo memek lehetnek a vallasok, hogy Popper Petert idezzem
"Miert van az hogy 2500 eve valaki a pusztaban elkialtja magat
hogy: Ne paraznalkodj! - es Kovacs ur, aki egyebkent ateistanak
vallja magat, ma ettol buntudatos ha megcsalja a feleseget."
2-3000 eve sokan sokhelyen sokfelet kialtottak kulonbozo
pusztakba, nehanyan olyasmit, ami "sikeres" volt a korabeli
tarsadalmakban, mint kornyezetben, ezek fennmaradtak, es sokan
olyasmit amik nem voltak sikeresek, ezek nem maradtak fenn. A
buddhizmus es a dzsainizmus kb. egyszerre es egy helyen indulo
eszmerendszer volt, az egyik ma vilagvallas, a masik meg mar
alig letezik. Es ez nem jelenti azt, hogy a fennmaradt
eszmek erkolcsileg magasabbrenduek -e, fejlettebbek-e,
bonyolultabbak-e stb. , mint a fenn nem maradottak. Egy dologban
viszont garantaltan fejlettebbek: jobban 'eladhatok' voltak,
nagyobb volt rajuk az igeny. Hogy ezzel nem igazan mondtunk semmit
az illeto vallasok sikererol, csak annyit hogy azert sikeres mert
sikeres? Hat, igen. Akkor mire jo ez az egesz mem-dolog?
Valoszinuleg a tarsadalomtudomanyok szamara semmire, a
termeszettudomanyok szamara pedig arra, hogy illusztralja, milyen
trivialitas is huzodik meg az evolucio mogott. Peter Atkins
szerint az elmelet lenyege ugy foglalhato ossze, hogy ha
feltetelezunk egy Teremtot, es feltetelezzuk rola
hogy maximalisan lusta, kizarolag annyit teremtett meg a vilagbol
amennyit feltetlenul szukseges volt ahhoz hogy a vilag vegul igy
nezzen ki ahogy kinez, akkor az atomok megteremtesenel tobbre
semmikeppen nem volt szuksege, azokbol a jelenlegi elet magatol is
kialakul mar.
Kicsit terjengos voltam, elnezest erte.
Udv mindenkinek:
J. Pali (a fiatalabb)
|
|