Szasztok!

Igertem, hogy irok ezekrol az albumokrol. Hadd kezdjem a Karacsony Janos
szoloalbummal (cime: James), mert viszonylag konnyu ugy. A Presserrel ugy
vagyok, mint a Csak dalok-kal, eloszor nem annyira tetszett, aztan minel
tobbszor meghallgattam, annal jobban belem lopakodott. Ugyhogy arrol majd
kesobb.

Zarojeles megjegyzes:
Keves Feri!
Latod megint elengedtem egyet a szokasos meggondolatlan benyogeseimbol.
Elnezest mindenkitol, akik ismernek meg egy-ket szinvonalas tarsasagot a
magyar rock palettajan. Talan inkabb azt kellett volna irnom, hogy a regi
mohikanok kozul talan csak ok tartjak a frontot (Brodyek is doglodnek), a
fiatalok meg nem nagyon villognak (tisztelet a kivetelnek, ld. After
Crying, bar az alapjan, amit irtal roluk, nem lehet oket a klasszikus
ertelemben rock-egyuttesnek nevezni. Egyebkent sajnos nem ismerem oket, de
ez nem lesz mindig igy. Ha egy honappal korabban irtad volna be azt a
levelet, most mikor otthon voltam, beszereztem volna oket, de ez igy
csuszik egy fel evvel. Nem hinnem hogy Hongkongban lehet After Crying CD-t
kapni. :-))))

Szoval a Karacsony Janos CD. Nem tudom, hanyan ismerik kozuletek a James
elozo szololemezet, melynek Az idon tul volt a cime. Na, ahhoz sokban
hasonlo, de nekem ez meg jobban is tetszik.

Elsosorban azert, mert Az idon tul-ra jellemzo volt egyfajta
keleties-misztikus hangulat. Eloadott ket Tagore-verset, meg ilyen c.
dalok, mint pl. A semmi vonatan. Ez nem tul meggyozo szamomra, en ezt a
keleti filozofiakkal-zenekkel valo idoleges kacerkodast inkabb divatnak
tartom, amelyhez akkor folyamodak kulonbozo zeneszek (Beatles, Illes
stb.), mikor talan valami lelki vagy egyeb valsagban vannak. De altalaban
kinovik. 

Ha nem novik ki, es egy tehetseges muzsikus hosszu tavon is ragaszkodik
ehhez a hangzasvilaghoz, abbol persze rettento jo dolgok tudnak kisulni.
Pl.:
Shankar & Garbarek : Song for Everyone
Philip Glas & Ravi Shankar: Passages
Ezek csodalatos zenek.

James viszont kinotte. Ezen az albumon ennek nem nagyon van nyoma.
Helyette remek dalok, fantasztikusan jo Dusan-szovegek, termeszetesen a
szokasos jo kiserozeneszek (Picivel az elen). A zenerol talan ugy tudtok
legjobban fogalmat alkotni ha az LGT-nek a Karacsony Janos altal szerzett
dalaira gondoltok. 

Fokent gyors, sodro lenduletu dalok, James lenduletes latinos gitarjateka,
es a hangja se kopott meg. Szoval ajanlom mindenkinek.

Talan mindennel ekesebben beszel a kovetkezo dalszoveg:

A ZENE
~~~~~~
by Sztevanovity Dusan
 
A zene zold es kek
a zene festi az eget es foldet
a zene rut es szep
a zene szarnyai sohase tornek

nezd, mosolyt rajzol, ha arcodhoz er
nezd, konnyet szarit es almot iger
nem fel, hogyha olebe zarja az ej

a zene tunder taj
a zene tornya az egeket tarja
a zene omlo var
fekete melybe a haragot zarja

o mindent elmond es nem arul el
o, hogyha nem is szol, itt van kozel
o sosem kerdez es mindig felel

a zene jatszotars
a zene gyoz es te sohasem vesztesz
a zene megnyugvas
a zene lelek, mit szabadon engedsz   

a zene ellenfel
a zene ugy nyer, hogy te leszel gazdag
a zene jo testver
a zene tobb lesz, ha neked is adhat

a zene tunder taj
a zene tornya az egeket tarja
a zene omlo var
fekete melybe a haragot zarja
a zene mindent lat
a zene mindig vigyaz majd rad

PS
Mikozben gepelem, epp Bach d-moll zobgoraversenyet hallgatom by Glenn
Gould. Hat igen!

Az Ero legyen veletek!
Dezso

JORGE LUIS BORGES

Kolto, novella- es esszeiro, az argentin irodalom vezeralakja. 1899-ben
szuletett Buenos Airesben. Spanyol-angol-portugal eredetu, neves
ertelmisegi csaladbol szarmazik. 1914-tol 1919-ig Genfben folytatta
tanulmanyait, majd hosszabb idot toltott Angliaban, Franciaorszagban es
Spanyolorszagban. 1921-ben tert vissza hazajaba. Irodalmi palyafutasa
1923-ban kezdodott: ekkor jelent meg Fervor de Buenos Aires (Buenos
Aires-i pezsges) cimu verseskotete, amely az ultraista avantgarde
iranyzat jegyeben keletkezett. Elso verseskoteteivel egyidoben kezdte
kozzetenni kritikait es valtozatos tematikaju esszeit, amelyek az
irodalom, a nyelveszet, a tortenelem, a teologia es a metafizika
kulonbozo agait olelik fel. A kulturalis elet egyeb teruletein is
jelentos a tevekenysege: az elmult evtizedek folyaman tobb folyoiratot
alapitott, irodalmat adott elo a Buenos Aires-i egyetemen, 1950-53 kozt
az argentin iroszovetseg elnoke volt, majd egy ideig a Nemzeti Konyvtar
igazgatoja. Vilaghiret megis elsosorban novellainak koszonheti,
amelyekben Poe es Kafka nyomdokain a fantasztikus irodalom uj
magaslataira jut el. Hat elbeszeleskotetet publikalt: Historia universal
de la infamia (Az aljassag egyetemes tortenete, 1935); El jardin de los
senderos que se bifurcan (Az elagazo osvenyek kertje, 1941); Ficciones
(Fikciok, 1944); El Aleph (Az Alef, 1949); La muerte y la brujula (A
halal es az iranytu, 1951); El informe de Brodie (Brodie tudositasa,
1970). Novellait a let metafizikus szemlelete, a lenyugozo filologiai
muveltsegbol fakado intellektualis kalandozas, a kepzelet meresz jateka,
koltoi kepekben gazdag, csiszolt stilus jellemzi, s egy misztikus
vilagegyetem bejarhatatlan, ter- es idobeli labirintusai rajzolodnak ki
bennuk. Elbeszelo muveszeteert 1961-ben Beckettel kozosen
Formentor-dijat kapott.

Szekacs Vera

(Az 1972-ben megjelent Korkoros romok (Kozmosz Fantasztikus Konyvek)
vegen. Azota asszem meghalt az oreg.
Dezso)

Kedves Dezso..

Nagyon tetszett a leirasod HK-rol...minden keppen keresek egy terkepet,
hogy fogalmam legyen arrol amit leirsz.
Kulonben a svajci Televizios csoport egy HK-i milliom csaladot latogatot
meg, a haziur a csodalatos WC-et mutatta be ahol automatikusan a dolog
elvegzese utan a melegviz megmosdat...es elmeselte,hogy az elso alka-
lommal nem volt jo beallitva a vizhomerseklet,es alaposan osszeegette
magat.
En meg a gyerekek doltunk a nevetestol...mert volt humoros is benne...
de ez elkepzelhetetlen itt,hogy a felso Tizezer sorai kozul valaki azt
talalja a legerdekesebbnek ami WC-ben tortenik.
Persze az egesz Penthaus-t mutattak,pazar volt.Csak az arab allamokrol
keszult filmekben lattam ilyen.Mi halando emberek a legjobb esetben
szines porcelanbol keszitjuk a hasznalati eszkozoket..ez mar a luxusnak
szamit.
Nagyon varom a folytatast,kar hogy kepeket nem tudsz hozza tenni.
Szia Maria Zurichbol.

A "The Man Inside" c. filmet nem ismerem, az viszont koezismert, hogy
Guenther Wallraffnak valoban sikerult a "Bild-Zeitung" egyik szerkesztosegebe
alneven befurakodni, ott nehany honapot dolgozni es egy par insider-sztorit
errol kozolni. A Bild-Zeitung Nemetorszag legprimitivebb es legnagyobb
peldanyszamu bulvarlapja. A 68-as idokben no meg a rakovetkezo evekben a
Bild-Zeitung no meg a kiadoja, a hirhedt Springer-koncern a baloldali diakok
gyuloletenek elsoszamu celtablaja volt, nem egy merenyletet is elkovettek pl.
a Nyugat-Berlinben kozvetlenul a fal melle, ugyszolvan az NDK orra ala
felhuzott magasepulete ellen. 
Szerkesztoinek piszkos trukkjeirol irta Heinrich Boll a "Katharina Blum
elvesztett becsulete" c. kisregenyet, amelyet Volker Schloendorff aranylag
sikeresen megfilmesitett. Akkoriban aligha volt ajanlatos egy
"Bild-Zeitunggal" a kezben egy egyetemi epuletbe belepni...
Ami Wallraffot illeti, csinalt akkoriban egy par jo huzast, utolso nagy port
felvert riportjahoz barnara festette magat, bajszot novesztett, s barna
kontaktlencsekkel a szemeben eljatszott egy torok vendegmunkast, hogy a sajat
boren tapasztalja a veluk valo banasmodot. Sajnos ebbol egy egeszen mas
termeszetu botrany lett, mint o maga szerette volna. Ugyanis azok a torokok
akik segitettek a dologban, azzal vadoltak Wallraffot, hogy anyagilag
szornyen atverte oket es nem tartotta be az igereteit. Ezekutan Wallraff
elvonult (ha nem tevedek Hollandiaba) es mar eleg regen nem hallatott
magarol. Talan ez a film ujra feldobja?
Udv
Fischer Istvan

A "The Man Inside" c. filmet nem ismerem, az viszont koezismert, hogy
Guenther Wallraffnak valoban sikerult a "Bild-Zeitung" egyik szerkesztosegebe
alneven befurakodni, ott nehany honapot dolgozni es egy par insider-sztorit
errol kozolni. A Bild-Zeitung Nemetorszag legprimitivebb es legnagyobb
peldanyszamu bulvarlapja. A 68-as idokben no meg a rakovetkezo evekben a
Bild-Zeitung no meg a kiadoja, a hirhedt Springer-koncern a baloldali diakok
gyuloletenek elsoszamu celtablaja volt, nem egy merenyletet is elkovettek pl.
a Nyugat-Berlinben kozvetlenul a fal melle, ugyszolvan az NDK orra ala
felhuzott magasepulete ellen. 
Szerkesztoinek piszkos trukkjeirol irta Heinrich Boll a "Katharina Blum
elvesztett becsulete" c. kisregenyet, amelyet Volker Schloendorff aranylag
sikeresen megfilmesitett. Akkoriban aligha volt ajanlatos egy
"Bild-Zeitunggal" a kezben egy egyetemi epuletbe belepni...
Ami Wallraffot illeti, csinalt akkoriban egy par jo huzast, utolso nagy port
felvert riportjahoz barnara festette magat, bajszot novesztett, s barna
kontaktlencsekkel a szemeben eljatszott egy torok vendegmunkast, hogy a sajat
boren tapasztalja a veluk valo banasmodot. Sajnos ebbol egy egeszen mas
termeszetu botrany lett, mint o maga szerette volna. Ugyanis azok a torokok
akik segitettek a dologban, azzal vadoltak Wallraffot, hogy anyagilag
szornyen atverte oket es nem tartotta be az igereteit. Ezekutan Wallraff
elvonult (ha nem tevedek Hollandiaba) es mar eleg regen nem hallatott
magarol. Talan ez a film ujra feldobja?
Udv
Fischer Istvan

A "The Man Inside" c. filmet nem ismerem, az viszont koezismert, hogy
Guenther Wallraffnak valoban sikerult a "Bild-Zeitung" egyik szerkesztosegebe
alneven befurakodni, ott nehany honapot dolgozni es egy par insider-sztorit
errol kozolni. A Bild-Zeitung Nemetorszag legprimitivebb es legnagyobb
peldanyszamu bulvarlapja. A 68-as idokben no meg a rakovetkezo evekben a
Bild-Zeitung no meg a kiadoja, a hirhedt Springer-koncern a baloldali diakok
gyuloletenek elsoszamu celtablaja volt, nem egy merenyletet is elkovettek pl.
a Nyugat-Berlinben kozvetlenul a fal melle, ugyszolvan az NDK orra ala
felhuzott magasepulete ellen. 
Szerkesztoinek piszkos trukkjeirol irta Heinrich Boll a "Katharina Blum
elvesztett becsulete" c. kisregenyet, amelyet Volker Schloendorff aranylag
sikeresen megfilmesitett. Akkoriban aligha volt ajanlatos egy
"Bild-Zeitunggal" a kezben egy egyetemi epuletbe belepni...
Ami Wallraffot illeti, csinalt akkoriban egy par jo huzast, utolso nagy port
felvert riportjahoz barnara festette magat, bajszot novesztett, s barna
kontaktlencsekkel a szemeben eljatszott egy torok vendegmunkast, hogy a sajat
boren tapasztalja a veluk valo banasmodot. Sajnos ebbol egy egeszen mas
termeszetu botrany lett, mint o maga szerette volna. Ugyanis azok a torokok
akik segitettek a dologban, azzal vadoltak Wallraffot, hogy anyagilag
szornyen atverte oket es nem tartotta be az igereteit. Ezekutan Wallraff
elvonult (ha nem tevedek Hollandiaba) es mar eleg regen nem hallatott
magarol. Talan ez a film ujra feldobja?
Udv
Fischer Istvan

Mindenki!

Ket napja a fanzinem megtekintheto a WWW-n! Hurra!

http://www.netmatters.co.uk/users/gyoker/

Hu de jo!

Valamint ezuton is megegyszer eljen Dezso!


Erika

Kaczmarek Edvard irja:

>Az unokatestverem ferje (az az unokasogorom? :-) ausztral, es megtanulta a
>benszulottek egyik hangszerenek, a didgeridoonak a hasznalatat. Ez egy
>hosszu cso tulajdonkeppen (porszivocsovel jol lehet szimulalni), es ugy
>fujjak, hogy kozben az orrukon veszik a levegot egyidejuleg. Igy orakig is
>tudnak jatszani.

Na, ez erdekes. Epp keszultem folvetni a folyamatos legzes erdekes
kerdeset :-). Matuz Istvan "Az uj fuvola" c. CD-jenek kiserofuzeteben ir
errol a technikarol, es a CD-n felhangzik egy sajat, e technikara 
epitett muve is. Egy trombitas baratomtol is hallottam e technikarol.
Eleg nehezen tudom viszont elkepzelni, hogyan mukodik. Valaki tud errol
tobbet ? Ki talalta ki ?

>Ahhoz kepest, hogy semmilyen luk, vagy egyeb, a
>hangmagassag valtoztatasara szolgalo resz nincs rajta, meglepoen
>valtozatos hangokat lehet belole kicsalni.

Olyasmi, mint a magyar tilinko ? Lenyegeben egy cso, minek nyitott
a vege. Ennek a nyitott vegnek a fedettseget lehet ujjal szabalyozni,
igy valtoztathato a hangmagassag (meg persze atfuvasssal is lehet
kombinalni, gondolom en).

Feri

Varga Gyorgy jol ledorongolt a musica listan, hogy CD-
ajanatombol kihagytam e muvet. Hadd tegyem jova vetkemet
azzal, hogy ide idezem Gyorgynek a musica-ra kuldott
ajanlatat. 


"Februar 6-an lesz 500 eve, hogy meghalt Johannes Ockeghem, minden 
idok egyik legnagyobb zeneszerzoje, az ellenpont talan legnagyobb 
varazsloja.

Kortarsai szerint rendkivul kedves, nagylelku es melyen hivo ember 
volt. Mindezt me'g eleteben irtak rola. Allitolag gyonyoru s 
szokatlanul mely hangon enekelt.

Aki nem ismeri muveszetet, annak tiszta szivvel ajanlom a kovetkezo 
CD-t:

      Ockeghem: Requiem
      Ensemble Organum
      Harmonia Mundi 901441
  
Ez a lemez idealis bevezeto mind Ockeghem zenejebe, mind a 15. 
szazadi franko-flamand repertoarba, mely egyebkent nekem szemely 
szerint a kedvencem. A requiem Ockeghem konnyebben emesztheto muvei 
koze tartozik, ami nem azt jelenti, hogy kevesbe sikerult, mint 
bonyolultabb kompozicioi, pl. a Missa Mi-mi -- so"t.

Az Ensemble Organum formaja csucspontjan van itt: tiszta, vilagos 
vonalvezetessel enekelnek, s valami hihetetlenul dusan zengo, telt, 
meleg hangon, mely utobbi vonas mar onmagaban is elmeny. Erdekes, 
hogy elegge mely fekvesben adjak elo a muvet (tenor - bariton - 
bariton - basszus), de ez megintcsak javara valik az osszkepnek. Igy 
a requiem egyszerre melyen meghato s ugyanakkor ferfiasan eroteljes; 
talan azt akarja mondani, hogy a halal ugyan nem oromteli esemeny, de 
ugyanakkor nem is tragedia: eletunk resze, mellyel elobb vagy utobb 
mindannyian talalkozunk, s legjobb, ha meltosaggal allunk elebe,
ahogyan kell. Lehet, hogy a szerzo szandeka nem ez volt, de az 
Ensemble Organum eloadasa teljes mertekben meggyoz ennek az 
interpretacionak a helyessegerol, s vegul is ez a muveszet lenyege, 
nem?

A mu" egyebkent a legkorabbi fennmaradt tobbszolamu requiem. Dufay 
ugyan irt egyet korabban, de az sajnos elveszett. Ockeghem muve 
valoszinuleg az 1460-as evek elejen keletkezett.

Varga Gyorgy"