Kedves Attila!

Bar meg csak az irasod elso fele jelent meg, azert mar most is van 
egy-ket dolog, amire reagalni szeretnek, ugyhogy nem varom meg a 
kovetkezo KORNYESZT.
	Van egy olyan erzesem, hogy szerinted olyan szabalyokkal
 (torvenyekkel), mint pl. az autok szamanak szabalyozasa vagy a 
szuletesek szamanak korlatozasa stb. minden kornyezetvedelmi (kornyezeti) 
problemara megoldast lehetne talalni (vagy legalabbis a tobbsegukre). Nos 
szerintem ez a legjobb esetben is csak tuneti kezeles. Az emberek 
altalanos hozzaallasat kell megvaltoztatni, de ezt sajtokapmanyokkal 
szerintem nem lehet elerni. Az emberekkel meg kell ismertetni az 
igazsagot, de egy jo cel erdekeben (mondjuk egy kornyezeti kockazattal 
jaro epitkezes megakadalyozasa) sem szabad a kockazatot eltulozni vagy az 
elonyoket elhallgatni.
	Ami az atomeromuveket illeti, talan tenyleg tul magabiztosaknak 
tunhetnek a veluk foglalkozo szakemberek, bar ez szerintem annak a 
kovetkezmenye, hogy sokkal jobban ismerik a korulmenyeket, mint a 
kivulallok. Ne felejtsd el, hogy minden esetben az ott dolgozok vannak a 
legnagyobb veszelyben. Beszelgettem nehany emberrel, akik mereven 
elutasitottak a nuklearis energiat es allandoan attol tartottak, hogy 
Paks felrobban, nos ezek egyike sem vette a faradtsagot, hogy odamenjen 
es megnezze az eromuvet. Van aztan egy csomo ember, aki annyire megijdet 
az ujsagok altal osszeirt sok marhasagtol, hogy be sem merne lepni az 
eromu kapujan (ez szerinted helyes kornyezeti neveles?). 

Egy kis temavaltas:
(amit majd meg folytatok)
 	
	Korabban azt kerdezted tolem, hogy ha az emberek feltik az 
eletuket, akkor miert laknak fustos varosokban, miert dohanyoznak stb. 
Nos a problema valoszinuleg pszichologiai okokra vezetheto vissza (pl. a 
dohanyzas) es nem vagyok benne, hogy ezeket egy a dohanyzas karos 
voltarol szolo kampany meg tudna szuntetni. Nezd meg a magyar orvosokat 
(orvostanhallgatokat): abszolut mertekben tisztaban vannak a dohanyzas 
hatasaival es megis jelentos reszuk bagozik. Amerikaban az elmult evekben 
eleg intenziv kampanyt folytattak a dohanyzas ellen - eleg latvanyos 
eredmennyel, de szerintem itt egyszeruen divatrol van szo: az emberek 
lemondtak a dohanyzasrol, mert nem divatos, de ehelyett a vasarlassal 
vagy hulyebbnel hulyebb TV-sorozatok nezesevel vezetik le a 
feszultsegeiket, ami (persze talan nem kozvetlenul) vegsosoron ugyanolyan 
karos mint a dohanyzas (ne feledkezzunk el a leelt elet "minosegerol" 
sem: inkabb halok meg tudorakban, semmint a Dallas nezese kozben).


				Udv		Xux

az utobbi idoben rengeteg erdekes tema merult fel a kornyeszen, amihez 
szivesen hozzaszoltam volna.  sajnos, kicsit orultek haza kezdett 
korulottem kialaqlni az utobbi par hetben, de most nem birtam megallni, 
hogy ne kotyogjak bele. az egyik, a kornyezetvedelem aranak felemlitese 
kapcsan, a masik, amit mostanaban tobben is felemlitettek, ofalu kapcsan.

kedves gacs ivan!

egy nagyon fontos dolgot hoztal fel -- a kornyezetvedelem 'ara'-ra hivtad 
fel a figyelmet.  egyuttal, az egyik legsajnalatosabb tevhitre is 
ramutattal, ami a magyarorszagi kornyezeti tudatot torzitja.  a 
'nincsmosterrepenz; majdhagazdagleszazorszagmegoldjuk' c. hiedelemre.

abban igazad van, hogy sok kornyezeti allapotot javito technologia 
magas koltsegekkel jar.  dragabb egy katalizatoros auto, mint a szennyezo.
de szerinted ki fizeti a legszennyezesbol eredo egeszsegi karokat, a 
korhaz- es betegallomany-koltsegeket, ki fizeti az agyonszennyezett 
levegotol hamarabb tonkremeno epulet-karokat, a gyors piszkolodas miatti 
gyakori tisztitasi koltsegeket, a szennyezett levego miatt elmaradt 
turizmusbol eredo karokat, stb?  akar a katalizatoros utat valasztjuk, akar
a masikat, mintket uton nagy koltsegek vannak, amiket valakinek meg kell 
fizetni.  a masodik esetben egyszeruen csak nem nyilvanvalo, hogy az 
ember epp a katalizator hianyaert fizet, hisz az onkologiarol jon a 
szamla, es nem a kornyezetvedelmi miniszteriumtol.  

mikor tanuljunk mar meg, hogy a megelozes szinte minden esetben olcsobb, 
mint az utokezeles?  sok teruleten igaz ez, kornyezetvedelemben szinte 
bizonyithatoan.  a termodinamika 3. fotetelebol kovetkezik, hogy egy 
rendezetlen allapotot (a kornyezetbe szanaszet szort szennyezoanyag) ujra 
rendezettbe (vagyis osszeszedni a szennyezoanyagot, es valahol 
koncentralva elzarni) visszavinni nagyobb energia (ie. nagyobb koltseg), 
mint ami a rendezetlensegbe vitelhez kellett.  de a jozan esz es a tapasztalat
is szamtalanszor ramutatott erre.  a kornyezeti karokert mindenkepp kell fizetni. 
ha becsukjuk a szemunk, es azt mondjuk, bocs, nincs most penz a 
tisztitoberendezesre; akkor kesobb jon a szamla (tudorak, rongalodott 
epuletek, stb), ami magasabb lesz, es mar nem lehet visszakuldeni.

ofalu.  

>Ofalu - a radioaktiv anyagok taroloja mostanaban fog megoldodni, de
>valoszinuleg rosszabb geologiai feltetelek mellett (hiszen Ofalu
>bizonyult a legjobbnak) es magasabb koltsegekkel. Es a
>keslekledes?

nem tudom, miert gondoljatok, hogy ofalu nem megepulese csak 
sajtohiszteria eredmenye volt.  a kozepes- es nagyaktivitasu radioaktiv 
hulladekok elhelyezese egy igen kemeny muszaki problema; igazan nincs 
magiqs modszer es technologia ra, es meg sehol a vilagon nem mertek egy 
vegleges nagyaktivitasu hulladektarolot sem megnyitni.  1-2 mar szinte 
kesz volt (pl. Yukka-hegy, USA), mikor megsem mertek megnyitni, mert 
mindig felmerultek uj ketsegek, kockazatok.  ofalu egy kulonosen rossz 
megoldas lett volna: mar a felszini volta miatt rosszponttal indult; 
masreszt egy talajvizzel tisztessegesen atjart terulet. 

es nem tudom, mit ertesz az alatt, hogy 'most fog megoldodni' a radioaktiv 
hulladek problemaja.  igaz, most az evvegi vagtaban itt kicsit kimaradtam 
az otthoni esemenyekbol; ha a bodai tarolorol lenne esetleg szo, akkor az 
azert pl. nagysagrendekkel biztonsagosabb, mint ofalu lett volna.  de 
ezekbe a jatekokba (hol legyen a vegleges tarolo) meg a sajto is gyenge 
beleszolni: itt sokkal izmosabb jatekosok vannak a palyan -- a kulonbozo 
ipari lobbik.  mikor 4 eve a diplomamunkamat a bodai radioaktiv tarolo 
kockazatelemzesebol irtam, paks valami oknal fogva hallani sem akart 
rola.  ket ev mulva meglepodve hallom a hirekben: tudosok nagyszeru 
felfedezest tettek: a bodai aleurolitban micsoda rrremek hulladektarolo 
epulhetne.  azota sem sikerult kitalalnom, milyen szelek valtoztak; de 
erosen korrelalt a dolog paks es a mecseki uranbanya kapcsolatanak 
valtozasaival.  persze ezek a lobbik ugyesen ki tudjak hasznalni a 
celjaik eleresere a kulonbozo aramlatokat: pl. felkaroljak es a sajtoban 
felfujjak a helyi lakossagi tiltakozasokat; vagy epp a kornyezeti 
veszelyeket kezdik el ugy karogni, hogy az az o malmukra hajtsa a vizet.  
ezekben az esetekben a sajto, a lakossagi tiltakozas stb is csak egy 
szanalmas kis eszkoz nagyobb hatalmak sakkjatszmajaban.  

akkor most visszamerulok a 6ekony vilagitastechnologiak elemzesebe, akkor 
talan nem is lesz tobb ofalura szukseg..... ;-)

diana

szia kedves Ga'cs  Iva'n!


> Szep a fejtegetes a kornyezeti kockazatrol, de hallottal-e mar
> gazdasagi kockazatrol? 

bevallom, az alabbi aspektusbol most hallottam rola eloszor.

> Arra gondolok, hogy igen koltseges
> rendszabalyokat hozunk valamilyen veszelyesnek is velheto dolog
> ellen, amirol kesobb kiderul, hogy nem veszelyes vagy
> veszelyessege nem all aranyban az elkerulesere tett raforditas miatti
> penzhiany okozta karokkal. Pl. nem marad penz oktatasra,
> egeszsegugyre. (Haborura mindig jut) Ezt a kockazatot hogyan
> ertekeled? Szabad vallalni felinformaciok alapjan? Nem megismerni
> kellene elobb a jelenseget, mint szelmalmok ellen fegyverkezni?

erre egy dologgal szeretnek csak elohozakodni, amely nem annyira 
tudomanyos es okonomiai, mint inkabb csak egy emberi gondolat:

irtam a kockazatot. nem csak az a kockazat, 
hogy tortenik valami karosodas egy helyen. hanem benne van az is -ami 
egyebkent szinte minden kornyezet szennyezo tevekenysegre igaz-, hogy egy 
ido utan (ha tovabb is igy folytatjuk) a borunkre fog menni ez a
tevekenyseg. magyaran: nemcsak novenyeket es allatokat pusztitunk ki, 
hanem sajat magunkat is.

KERDEM: KELL E ILYEN KOCKAZATNAL (es nem tudomanyosan igazolt 
hatasvizsgalatokrol beszelek, mert ugy mar nincs kozkazat, csak TENY) A 
PENZRE, A GAZDASAGI KIESESRE GONDOLNI?  SZERINTEM NEM. 

 egyszoval melyik er tobbet: a gazdasagi kockazat, amelynel mas nem 
tortenik, mint hogy kevesebb lesz a jovedelem es az eletszinvonal 
csokken, viszont biztosak lehetunk abban, hogy ily modon meg az x.-ik 
unokank is elni fog es nemcsak vegetalni, vagy
a kornyezeti kockazat, amely esetben minden marad igy,  es lehet, persze 
nem biztos, hogy kipusztulunk ugy ahogy vagyunk. 

varom velemenyed!

 
> Ofalu - a radioaktiv anyagok taroloja mostanaban fog megoldodni, de
> valoszinuleg rosszabb geologiai feltetelek mellett (hiszen Ofalu
> bizonyult a legjobbnak) es  magasabb koltsegekkel. Es a
> keslekledes?

erre nem igazan tudok mondani semmit, de en mindig megkerdojelezem az 
atom altal szolgaltatott energia letjegusultsagat, es igy a lerakoket 
is. ez mas tema persze.

> 
> Gyongyosoroszi - a kornyezetvedok legnagyobb dicsosegere
> a sajto kozremukodesevel sikerult megakadalyozni a
> hulladek-akkumulator feldolgozo epiteset.Eredmeny: egy gyerek
> halala, szamos olommergezes, az orszag tele van eldobott
> akkumulatorokkal, nehany milliard Ft (tudod mennyi az?) rafizetes,
> mert vegul valamit megis kell csinalni. Persze dragabban, a felig
> kesz regi pedig megmarad mementonak.

sajnos nem ismerem az ugyet. ahhoz, hogy erdemben hozzaszoljak ismernem 
kellene a beruhazas reszleteit es a biztonsagi eloirasokat is. 
(mellekesen mind ofalau es mind gy. oroszi eseteben arra is kel 
gondolni, hogy az emberek egyszeruen bizalmatlanok, foleg az atommal 
szemben. mit ne mondjak, megertem oket.)

> 
> Nagymarosi eromu - tobbek kozt a sajto is kellett ahhoz, hogy
> "ravezesse" az orszagot a legdragabb es a kornyezetet is legjobban
> karosito megoldasra (nehany szaz milliard forintert).

mit  ertesz legdragabb es a kornyezetet legjobban karosito megoldason?
mert szerintem igenis jo, hogy nem epult meg az eromu, ott ahol 
terveztek. az mar egy masik kerdes, hogy ott ahol megepult az tenyleg meg 
ennel is rosszabb. de lehet e ugy gondolkozni, hogy inkabb ide epitsunk, 
mint oda, mert itt kevesebb a kar?


>  Mit gondolsz a kornyezetvedelmi intezkedeseket mibol
> fedezik? Tudod mennyivel dragabb egy katalizatoros auto, az
> olommentes benzin, mint a hagyomanyos? (Akkor is, ha a
> kulonbseget nagyreszt nem a fogyaszto fizeti) Tudod mibe kerul egy
> eromu fustgazainak kentelenitese es a nitrogenoxid levalasztasa?
> Es ezek bizonyitott technologiak, nem fantomok ellen kell kuzdeni.

tudod azon gondolkozom meg mindig, hogy ezek nem lehetnek eleg dragak. ez 
olyan mint a GDP esete. lehet kivaloan emelni egy orszag GDP jet 
kornyezeti katasztrofakkal is. mivel a GDP ezt effectiv munkanak 
szamolja, tehat haszon. de ha a kart is oda szamolnank, es annak minden 
kihatasat ugy mint egeszsegugyi, fajpusztulas, termes csokkenes, stb (mint 
ahogy az uj okologiai szamitgatasok teszik), akkor bizony a GDP csokkene, 
tehat hosszu tavon es rendszerben gondolkozva bizony jobban megeri a 
kornyezetvedelem, a megelozes, mint az, hogy hagyjuk a karositasokat, 
szennyezeseket. az a baj, hogy senki nem szamolgat a karokkal es azzal, 
hogy az mibe kerulne, hogy a kart helyre hozzuk. persze ezt nem a 
gyaraknak kell megfizetniuk. 


udv:

---- luki


**************************    attila lukacs    *************************