Korabban tobbszor leirtam azt a Hoyle-fele feltetelezest(allitast?), hogy
a voroseltolodas, amire rendesen a vilagegyetem tagulasat alapozzak, nem
feltetlenul tavolodasbol adodik, lehet gravitacios is. Ezzel a modellel
meg lehet magyarazni az egymassal fizikai kapcsolatban levo galaxisok
nagyon kulonbozo voroseltolodasat, mig a BigBand, pontosabban a Hubble-
fele tagulas elv itt szetteszi a kezet. (Bocs  ^ez BigBang, de a freudis-
tak jot kuncoghatnak.) [Vizualis tipus vagyok, es elottem a kep, ahogy
a Budapest BigBand, elen Des Laszloval, szetteszi osszes kezeit.]

Szinten emlitettem korabban a Hubble-fele meres [talan igy: galaxisok
otodik legfenyesebb objektumanak voroseltolodasa lathato feny tartomanyban]
megismetlese radiofrekvenciakon egeszen mast adott, abbol az adathalmazbol,
miutan a Hubble-abrahoz hasonlo diagramra tettek a mert adatokat, semmi
osszefugges nem latszott az objektum tavolsaga es voroseltolodasa kozott.
Pedig a 'minel tavolabb - annal eltoltabb'-nak legalabb ervenyesulnie
kellene.

Ezeket mar regen olvastam, de megigerem, a lenyeget pontosan felteszem 
a HIX-re, hogy tudjuk, mirol vitazunk. Azota sem olvastam/hallottam
latvanyos cafolatrol, igaz, a szakirodalmat sem kovetem. Meg fogom
keresni azt az 1989/90-es Hoyle cikket a Nature-ben, es irok rola.

Mindenesetre: en meg mindig nem fogadom el a BigBang-et es a tagulo
vilagegyetemet egyedul udvozito modellkent.

[Kvantumfizika]
NewScientist, 20 Aug 1994, p16
'Do photons really exist?'
A hivatkozott angol mokus:
G. Jones [U. of Sussex], European Journal of Physics, vol 15, p170
'Jones believes that it is "wrong and unnecessary" to describe light in
terms of small, localised particles. If he is right, the quantum world
is less mysterious than physicists would have us believe.'...
'Jones qoutes many standard texts which highlight this phenomenon [the double
slit experiment - K.Attila], described by R. Feynman as the "central mystery"
of the quantum world. He then explains that they are all wrong. In his picture
an electromagnetic field fills the entire experiment (in principle, the 
entire Universe), and "knows" that there are two slits there. What actually
travels through the experiment is not a little particle, but a disturbance in
the electromagnetic field. What is "detected" as a photon is the removal of
one quantum or packet of energy from the field.'
'This echoes an interpretation of quantum mechanics based on the work of
David Bohm, long considered a maverick, but whose work is now seen as
a serious alternative to the standard "Copenhagen Interpretation" of quantum
mechanics.'
'If he [Jones] is right, all those textbooks that talk about photons as 
particles will have to be rewritten, and many lecture courses revised.'

Azert tettem fel ennyi idezetet, mert tobben jeleztek, hogy nem elerheto
a NewScientist naluk. Magyarorszagon konyvtarkozi masolatkeressel lehet
pl. a mi konyvtarunkbol (MTA MFKI) xerox-masolatot kerni.
A masik cikk: John McCrone: "Quantum states of mind", pp35-38.

Szoval: lehet, hogy tovabbra is a koppenhagai ertelmezest fogjak tanitani
az iskolakban, egyetemeken, de azert illendo lesz felkeszulni az eloadoknak,
tanaraknak arra is, hogy elmondjak, miert rossz ez az ertelmezes. Felteve,
hogy Jones-nak igaza van.
De azert azt mar nem lehet elmondani, hogy a koppenhagai ertelmezes minden
kiserletet leir, megmagyaraz, sot, ezt eddig sem lehetett elmondani.
Sokmindenre jo, de van jobb is.

Azert en orulnek, ha legalabb nehany egyetemen rendesen tanitanak a David
Bohm-fele ertelmezest is a perfekcionistaknak. Ugyanis egeszen mas filozofiat
epitett fel ra Bohm, ami nem csak az ezoterikus elmeleti kvantummechanikusokat
erinti. De errol mar zagyvaltam korabban, akkor sem erdekelt senkit.

[Lepel]
A torinoi. Igertem korabban, hogy kideritem, kik csinaltak itt Oxfordban a
C14-es vizsgalatot. Archaelogy Research Laboratory, Prof. Edward Hall vezete-
sevel. Prof Hall nem sokkal utana nyugdijba ment. Az utodja az az M.S. Tite 
lett, aki a lepel-vizsgalatok tisztessegesseget egy szemelyben volt hivatva
biztositani a British Museum reszerol. Tite-ot azota is sokan vadoljak
csalassal, miszerint nem a lepelbol adott mintakat a harom C14-es labornak
(U.of Arizona, Zurich, Oxford), es nem biztositotta, hogy a harom labor
ne kommunikaljon egymassal az eredmenyek nyilvanossagra hozasa elott.
Ervkent azt szokas felhozni, hogy nem stimmelnek a laborok altal kapott
szovetdarabok meretei es tomege azokeival, amelyeket a torinoi lepelbol
kamerak elott kivagtak, lemertek. A kamerak azt az aprosagot nem kovethettek,
hogy mi tortent, amikor a levagott darabokkal Tite es egy[ket?] olasz pap[?]
elvonultak egy masik helyisegbe, bezarkoztak, hogy aztan fenyesen mosolyogva
hozzak a haromszor harom kapszulat A, Z es O feliratokkal. (Lepel+2 kontroll
minta, amibol aztan 3 kontroll minta lett, az utolag adott szalak egy
francia kiralyi palastbol valok, es erdekes modon a rajuk kihozott kor
eleg jol egyezik a 'lepel'-re meghatarozottal [c 1350 AD]. Annyira, hogy
az egyes laborok 'lepel' es 'szal' adatai jobban egyeznek, mint a kulonbozo
laborok 'lepel' adatai.)
Szo, ami szo: Tite azota a kerdesekre csak annyit mond: nem emlekszik.
Persze, csak akkor, amikor a korrektseget firtatjak. Az egyik mostani
egyetemi lapban ket oldalon mutatjak be oket (Arch. R. Lab.), nagy loveseik
kozott pedig a torinoi lepel leleplezesevel is buszkelkednek. 'Medieval 
forgery', mondjak, kulonosebb kommentar nelkul, a C14-es modeszer rovid 
ismertetoje utan.

Nem tudom, hangoztattam-e mar ketelyeimet a 'hivatalos tudomany' es az o
modszerei kapcsan? Ha igen, talan nem veletlenul.

Udv
Attila

Cal Thomas reagal a Time cikkere (bef. resz)

Kedves VITA-Olvasok!

Mellekelve kuldom a nemregiben megkezdett cikk masodik reszet.
Az elso reszhez kapcsolodo hozzaszolasokra legkozelebb probalok reagalni.
                                                                 (Sz.Z.)
**************************************************************************
"According to evolutionary psychology", he [Wright] writes, "it is natural 
for both men and women - at some time, under some circumstances - to commit 
adultery or to sour on a mate..."

It may be natural, which is why we need something more than nature, perhaps
something supernatural, to help us fulfill the marriage vow "as long as we
both shall live".

It is precisely because God made us in His image and imbued us with a soul
That we are separate from the animal kingdom and have value above and beyond
our "nearest relatives". As moral beings, we make choices  and are responsible
(to God and to others) for those choices. To say that our genes make us do 
things is a more sophisticated, but just as wrong, explanation for human 
behavior as comedian Flip Wilson's character Geraldine's: "The devil made
me do it."

If genes are responsible for those who commit adultery, then how long will
it be before some evolutionary psychologist claims genes cause crime? If
that were true, we should empty the prisons, because how could the poor
inmates be held responsible for their actions?

If genes explain some bad behavior, why not all behavior? Why stop with 
adultery? Let's ditch the Ten Commandments on grounds that God doesn't
understand evolutionary psychology. 

The really good news is that many human beings have found redemption from
their lower nature in the spiritual. Wright ignores this dimension of
humankind when he writes, "At some point in our past, genes that inclined a
man to love his offsping began to flourish at the expense of genes that
promoted remoteness. The reason, presumably, is that changes in circumstance
- an upsurge in predators, say - made it more likely that the offspring of
undevoted, unprotective fathers would perish."

I prefer a different explanation: The introduction of Judaic-Christian faith,
which revealed that humans were made in the image and likeness of a personal
God, Who communicates His love and His plan for their lives.

Even Wright has trouble making his own case. He regularly uses the word
"design" when referring to humans and the human mind. But a design must have
a designer - a figure Wright tries to exclude from the equation.   

If he wishes, Wright can believe his nearest relative is downtown at the zoo
and that's why he likes bananas on his cereal. I'll settle for a better
explanation.

A VITA#51-ben irtam:
> ...(a materia) ontudatra ebred, es annyira, hogy elkezd gondolkozni  a
>sajat es a vilagmindenseg eredeten. Nyelvkent a matematikat hasznalja. A
>matek teruletei az ember szuveren  tevekenysegenek eredmenyei. Csak csinalja
>es kesz, nem mondjuk az evolucios kenyszer hozta ki belolunk, hogy muveljuk.
>Bolyai Janos a galiciai kaszarnyaban ofelsege hadseregenek tisztjekent csak
>ugy kidolgozta a rola is elnevezett geometriat, amelyrol aztan vagy 80 ev
>mulva derult ki, hogy az Univerzum geometriajanak feleltetheto meg. Szoval ami
>a vilagban igazan erthetetlen, az, hogy megerthetjuk (Einstein utan szabadon).
>Miert van az, hogy az agyunk ugyanolyan szoftver kidolgozasara  kepes, mint
>amely a vilagmindenseget is mukodteti? Az olyan valaszok, mint a "csak",
>"veletlen, barmilyen valoszinutlen dolog is megeshet, mit csodalkozol"  nem az
>igaziak, gondolom Ti is igy erzitek.

   Ezt a szoveget az alabbi modon idezted:
>>sajat es a vilagmindenseg eredeten. Nyelvkent a matematikat hasznalja. A
>>    .
>>Miert van az, hogy az agyunk ugyanolyan szoftver kidolgozasara  kepes, mint
>>amely a vilagmindenseget is mukodteti? Az olyan valaszok, mint a "csak",

   Egyebkent itt gurult be a mailer a VITA#52 postazasakor. Majd kifakadsz:
>Arra, mondjuk nem gondoltal, hogy a vilagegyetem nem "engedelmeskedik a mate-
>matikanak", hanem eppen a vilagegyetem tulajdonsagait irjuk le azzal a franya
>nyelvvel, ami kozvetiti a vilagegyetem tulajdonsagait a mi logiaki rendsze-
>runkben? A vilagegyetemet nem a matematika mukodteti. Ha a valtozasokat a
>vilagegyetemben Te mukodesnek nevezed, akkor egyaltalan nem vilagos az, hogy
>miert kell valami, vagy valakit ezek moge tenni, azaz "mukodtetni"!? Olyan ez,
>mintha azt allitanank, hogy a farok csovalja (mukodteti) a kutyat!

A fenti hosszu VITA#51 idezetet azert kellett idevagnom, hogy lathasd, nem
hasznaltam olyan pongyolanak veheto kifejezeseket, hogy pl. "engedelmeskedik a
matematikanak"  vagy a vilagegyetemet a matematika mukodteti. Most pedig
megprobalom kitalalni, mit akartal igazabol megfogalmazni.

Remelem senkit sem irrital, hogy a termeszeti torvenyek egyutteset szoftvernek
neveztem. Talan az lehet zavaro, hogy olyat irtam, torvenyek mukodtetik a
vilagot. Tapasztaljuk, hogy bar a vilag allandoan valtozik, van benne egy rend
ami nem fugg tolunk, ez a rend tartja fenn. A rend alapjait, a vilag mukodeset
ertelmunk torvenyek megfogalmazasaval irja le, tudjuk, mennyire eredmenyesen.

Maradjunk a szamitogepes hasonlatnal. A torvenyeket a kozmikus szamitogep
outputjanak kibetuzesevel tarjuk fel. Valtoztatjuk a bemeno adatokat, nezzuk,
mit ad ki a gep, ebbol probaljuk megerteni programozasanak belso logikajat.
Nyilvanvalo szamunkra, hogy a szoftver csodalatosan racionalis. Mit jelent ez?
Mindezt Isten programozta? Netan a billentyuzetet nyomogato ember csak sajat
ertelmenek tukrozodeset latja, amint az output rendszerezesevel gyotrodik?
Vannak-e valoban gondolkodasmodunktol fuggetlen termeszeti torvenyek, amiket
fel lehet fedezni, vagy egyszeruen csak a legkenyelmesebb eszkozok arra, hogy
leirhassuk megfigyelesunk eredmenyeit? Akit ilyen kerdesek izgatnak,
olvasmanyul  J. D. Barrow: The World within the World (Oxford University
Press, 1992) cimu muvet ajanlhatom.

   A VITA#51-ben irtam, ha csak egy Univerzum letezik, akkor a finomhangoltsag
veletlennel valo indoklasa nehezen fogadhato el. Idezed szovegem folytatasat:
>Ennel az is jobb modellnek szamit, ha feltetelezek 10^10 mas, szamunkra
>eszlelhetetlen univerzumot. Ha pedig kiderul, hogy a tobbi univerzum lete
>kizarhato, csak ez az egy van, akkor ezt mar akar racionalis istenbizonyi-
>teknak is elmegy.

 Erre a biralatod:
>Hja, kerem, racionalis csusztatasnak mindenkeppen. Mert ugye nem tudok er-
>zekelni egy masikat, ergo csak egy van. Minthogy ebben megjelent az elet
>es az allandokat varialva arra a kovetkeztetesre jutok, hogy azok csakis
>akkor irjak le a jelenlegi vilagot, ha az ertekuk annyi, amennyi, akkor
>maris az antropocentrikus vilagkep sikerekent konyvelhetem el, hogy az
>allandokat a mi letunk kedveert allitottak oda, ahova, ergo, kell valaki,
>aki azt allitgatni tudja. Remek! :-(

Bar a feltetelezheto egyeb vilagegyetemek szamunkra eszlelhetetlenek,
elkepzelhetok azert olyan kozvetett bizonyitekok, amelyek donthetnek a
kerdesben.     Az allandok finomhangoltsaga nem a jelenlegi vilag milyensegere,
hanem az elet nagyon altalanosnak veheto felteteleire epul.   Ha kiderul, hogy
csak egyetlen Univerzum van es a vilag alapveto torvenyei mondjuk egy alapveto
szimmetria vagy hasonlo folytan olyanok, amilyenek de ezek az egyeduliek,
amelyek egyuttal az intelligens elet kifejlodesenek lehetoseget is garantaljak,
ez bizony elmegy racionalis istenbizonyiteknak is.

  Irod:
>.. ergo az elet lehetosege az univerzumban rettentoen bo.[...]
>..ez is adottsag. Hogy a szomszeddal nem tudunk komminakalni az is.

A maganossagunkrol lasd a VITA#45-ban a pipacsos peldazatot. A szomszedok
pedig lehet, nem is akarnak velunk kommunikalni. Latjak, hogy sokszor mint
vitazunk. Akar a kutya, amelyik a sajat farkat uzve duhosen porog korbe-korbe.

   Uzeneted finaleja:
>Az univerzum, barmely iranyba is nezel izotrop. A galaxisok tagulasa i-
>ranytol fuggetlenul kizarolag a tavolsag fuggvenye. Ugye, ez meg arra
>"bizonyitek", hogy mi vagyunk az univerzum kozpontjaban? Ugye? Vagy arra,
>hogy a modell alapvetoen rossz.

Az ugye, ugyera a valasz nem, nem. Amit irsz, azt a negydimenzios tagulo
gombben termeszetes modon mindenki igy latja. Egy haromdimenzios pelda: a
felfuvodo leggomb felszinen pontok vannak. Minden pontbol ugy latszik, hogy
az osszes tobbi pont tavolodik. Annal nagyobb sebesseggel, minel messzebb
van. Megsincs senki sem a kozepe'n. Ebbol az ervbol kiindulva milyen modellrol
gondoltad, hogy alapvetoen rossz? A Big Bangrol, a kozmologia antropikus
elverol, vagy valami masrol. Udv, Laszlo