Esetleg logaritmussal nem probalkoztal? Logaritmalsz, osztod n-nel, majd
hatvanyozol.
Szerintem ezeket a fuggvenyeket ismeri az Excel.

Istvan

 wrote:

> Sziasztok,
>
> Egy, a tudomany hatarai kornyeken rezgo kerdest szeretnek feltenni: nem
> vagyok kepes megtalalni Excelben azt a fuggvenyt, aminek a segitsegevel
> n-dik gyokot tudnek vonni egy ertekbol.
> A segitsegeteket elore is koszonom.
>
> Koszonom az atomrobbantas es bolygo gomb-alak temajaban tett emailes es
> tudomany-beli magyarazataitokat is.
>
> Udv,
>
> Olah Sanyi

(Az alabbi hiranyagot az MTI es mas hirugynoksegek, radiok szamara
keszitettuk, ezert olyan "szepen kikupalt". :-) Kerunk, kuldd tovabb
az infot arra erdemes ismeroseidnek, ill. a temaba vego mas levelezo
listakra is - a halozati etika lehetosegein belul. Kar lenne, ha valaki
kimaradna a latvanyossagbol, pusztan informaciohiany miatt... - Tepi)


November 17-erol 18-ara virrado ejszaka ejfel korul remenyeink szerint
latvanyos  csillaghullasban lehet reszunk derult ido eseten. A vart
"meteorzapor" a Leonidak nevu meteoraramlat jelentkezesenek koszonheto. A
meteorhullast legjobban Kina eszakkeleti reszebol lehet megfigyelni,
A Magyarorszagrol csupan az aktivitas lecsengo szakaszat lathatjuk majd.
Szerencses esetben percenkent tobb hosszu, gyors, fokent halvany meteor
(hullocsillag) fenycsikjat pillanthatjuk meg a csillagok kozott, de
fenyes, maradando nyomot hagyo tuzgombok is feltunhetnek. A
latvanyossagban a kivilagitott helyektol, varosoktol tavol, sotet egbolt
alatt erdemes gyonyorkodni! Bar szerencses esetben a megfigyelheto
meteorok szama orankent parszaz is lehet, a latvanyossag nem jelent
semmifele veszelyt a foldi eletre.

                               ******

A Naprendszerben keringo meteorrajok tobbsege ustokosok
"szetdarabolodasa" kovetkezteben szuletett. A keringesuk soran a Nap
kozeleben jaro ustokos gazanyaga a felmelegedes folytan elillan, a szilard
reszecskek pedig lassan szetszorodnak az ustokos palyaja menten. Ha a Fold
keringese soran egy-egy ilyen - surubb vagy ritkabb - kozmikus
"tormelekfelhovel" talalkozik, a meteorraj reszecskei nagy sebesseggel a
foldi legkorbe utkozve felizzanak, es latvanyos fenyjelenseg kisereteben
szetporladnak, megsemmisulnek. (Legkorunk igy vedi meg a foldi eletet e
kozmikus "puskagolyoktol", a Leonida-meteorraj tagjainak sebessege peldaul
kozel 70 km masodperckent a Foldhoz kepest!)

A Leonidak "szuloustokose" a 55P/Tempel-Tuttle ustokos jelenleg is
kering a Nap korul 33,2 eves periodussal. Foldunkhoz 1998 februar vegen
volt a legkozelebb. A belole szarmazo meteorfelho meg alig szorodott szet
a vilagurben, tehat kozmikus viszonylatban nezve nagy surusegu. Igy
lehetseges az, hogy csupan rovid ideig, de intenziv hullocsillageso
latvanyaban lehet reszuk a szerencseseknek. A talalkozas a felho legsurubb
reszevel a szamitasok szerint nov. 17-en magyar ido szerint este 9 ora
korul kovetkezik be, ez azonban tolunk meg nem lathato. A Fold ez ido tajt
Azsia keleti reszet forditja a meteorraj iranyaba: Japan, a
Fulop-szigetek, Vietnam, Thaifold es Kina egy reszen jo esetben akar
nehany ezer meteort is lathatnak orankent.

A maximum-idoszak egy-masfel oras lesz csupan. Magyarorszagrol nezve a
Leonidak erkezesi iranya ("radiansa") nagyjabol ejjel fel 11-kor kel
fel a keleti egbolton, igy van eselyunk a hullas lecsengo szakaszanak
megfigyelesere. Az ejszaka haladtaval a lathatosagi viszonyok egyre
javulnak, viszont a latott meteorok szama fokozatosan csokken majd.
A meteorok keleti iranybol erkezve "szantjak" az egboltot. Tobbseguk
halvany, igy mindenkeppen erdemes valamilyen sotet, zavaro fenyektol,
kozvilagitastol mentes, szabad kilatasu helyet valasztanunk a hullas
megfigyelesehez!

Az igazi latvanyossag egyebkent jovore, 1999. november 18-an hajnalban
fog bekovetkezni, amikoris eppen Europabol nezve talalkozik a Fold a
Leonidak legsurubb reszevel. Ekkor tobbezer meteort is lathatunk majd egy
ora alatt!

                               ******

Az internet-kapcsolattal rendelkezok bovebb informaciot a Magyar
Csillagaszati Egyesulet honlapjain talalnak a Leonida-csillaghullassal
kapcsolatban:

                         http://www.mcse.hu

                                                     Tepliczky Istvan
                                                        MCSE titkar
                                                       

 wrote:
> Ez szerintem tevedes, ugyanis ket reszecskenek mindig kulonbolzo lesz
> a vilagvonala hiszen nem foglalhatjak el ugyan azt a pontot egyszerre
> a teridoben, azaz elvilg minding kulonbozoek maradnak! Tehat

A klasszikus reszecskek azok igen.  De a kvantummechanikai reszecskek
eseten a valoszinusegi interpretacioban a hullamfuggvenyek mindenn tovabbi
nelkul atfedhetnek.  (Sot akar meg egybe is eshetnek.)

>...
> foglalja el. De ez lehetetlen hiszen kizarjuk azt alehetoseget hogy a
> ter egy pontjan ugyan abban az idoben ket "barmi" tartozkodjon (es ez
> me gaz elektormagnese hi\ullamra is igaz, hiszen a ket foton sem
> kerulhet vegtelen kozel egymashoz...) Itt az sem segit hogy bevonjuk a

Es a szuperpozicioval mi lesz?
(Lasd harmadikos gimnazista fizikakonyv.)

A tobbihez inkabb no comment.  (Alapok nelkul semmi ertelme.)
-- 
Let the Source be with you!

ImRe

Hali!

> Egy halk kerdes:
> Mennyire vagy biztos abban, hogy "reszecske"
> egyaltalan van?        HF

Ha megmondod, hogy mi az a reszecske, megmondom, hogy mennyire vagyok benne
biztos.

-- 
Let the Source be with you!

ImRe

Gabor:
>A kerdes: szerintetek praktikusan kiszamithato,
>hogy mekkora legyen a kezeletlen terulet aranya ahhoz, hogy a dinamikus
>egyensuly fennmaradjon (megdogoljon a golodin es megse fejlesszen ki
>immunitast)?

Ha van szelekcios nyomas, akkor van immunizacio. Szerintem ezt 
semmilyen modszerrel sem lehet megakadalyozni (ha meg lehetne 
akadalyozni nem fitt egyedek hozzaadasaval, akkor a termeszetben sem 
mukodne az immunizacio, hiszen ott eleve minden egyed nem fitt). Azt 
jo otletnek tartom, hogy nem immunis vagy steril golodinokat szorjanak 
be, mert ezzel valoban csokkentheto a fitt golodinok szama. Viszont 
vedettlen teruletek meghagyasat ertelmetlennek latom, hiszen ezek nem 
fogjak tudni megakadalyozni az immunizaciot, csak csokkentik a 
szelekcios nyomast (epp annyival, amennyivel tobb kart is okoznak), es 
a folyamatos fitt-golodin rongalasra sem lesznek kepesek, mivel hamar 
kiszoritjak oket a fitt golodinok (ha egy nem fitt golodin atteved a 
mergezett teruletre, jajj neki, ugyanez a veszely fitteknel nem all 
fenn). Persze a helyzet nyilvan bonyolultab, mit a fenti konyha 
genetikai eszmefuttatasom, es ha a szakertok errol vitatkoznak, csak 
tudjak miert teszik, igy en csak azt kerdezem, miert nincs megse 
igazam. 

Udv.: Sebestyen Balazs

>Ezek szerint megis irnak :( Ugyanis azert veszelyes a lencse feluletehez
>_kozel_ levo buborek, mert ha a csiszolasi folyamat vegen sikerul
>felszakitani, akkor a keletkezo uvegszilankok osszekarcoljak a majdnem
>keszre polirozott uveget, es lehet elolrol kezdeni. 

Igen, ez igy valoban logikusabban hangzik. 

>Az en egyik optikamban
>van egy pici buborek, de eddig meg nem sok hajlandosagot mutatott az
>uszkalasra.

Lehet, hogy nem vagy eleg turelmes.:-) Ugye csak viccnek szantad? 

Udv.: Sebestyen Balazs

Sziasztok

Mar korabban is gondoltam arra, hogy kellene egy olyan programot irni,
amivel le lehet zavarni jopar lottohuzast, es megnezni az alabbiakat:

Eszrevehetjuk, hogy nem mindegy, hogy toltunk ki szelvenyeket. A kitoltes
modja miatt lokalis maximuma lehet egy-egy talalati valoszinusegnek. 
A legegyszerubb pelda: ha veszek 18 szelvenyt es ezekre minden szamot
rairok (18*5=90), akkor az 1-es talalat valoszinusege 1, mig ha
veletlenszeruen toltom ki, akkor <1. Ugyanilyen osszefugges lehet egyeb
talalatok kozott is. 

Tehat ha valaki a biztos kettesre hajt ra, gyanitom, nagyobb eselye van egy
3-asra is, meg egy 4-esre is, sot, ha 1 ember jatszana az osszes
szelvennyel, es valami hasonlo gondolatot kovene a kitoltesnel, sokkal
gyakoribbak lennenek az 5-os es egyeb talalatok is ugyanannyi heti
szelvenyszamnal is. (A nagykozonseg ugye megfelel a veletlen kitoltesnek) .

A programmal azt lehetne modellezni, hogy letezhet-e olyan szelvenyszam,
kitoltesi mod, hogy hosszu tavon ne legyen veszteseges a moka. Ha igen
(amit nemnagyon hiszek), akkor mar csak befektetendo penz kell hozza, es
ido.
(Egy masik program kellene ahhoz, hogy "erobol" osszeallitson egy olyan
kitoltesi rendszert, hogy biztos 2-es, esetleg biztos 3-as legyen, es
ezeket tesztelne a fenti huzas-modellezo progi.)

Ha valaki megcsinalja, es a dolog bevalik, nem hiszem, hogy megtudjuk.
:))))

Termeszetesen erdemes teszteni a 6- os lottot is, meg a hasonlo renszerrel,
de sokkal nagyobb nyeremenyalappal mukodo kulfoldi lottokat (pl
austria-lotto). Az eredmenyben a nyeremenyalapnak is van szerepe.
Azt lehetne kihasznalni, hogy a sok befizeto osszessegeben veletlenszeruen
tolti ki a szelvenyeket, tehat ugy noveli a nyeremenyalapot, hogy nem
hasznalja ki a fenti lokalis maximum elvet. 

hjozsi