Akkor a Marssal egyutt atjonnenk a VITAra,

akinek nagyon nem ertheto az vegye elo az e heti TIPP-et. Jo sok
Mars cikk van benne. De elegendo koncentralni, Endre szerdai cikkere.
Erre irtam valasz csutortokoen. Erre jott meg tegnap Endre valasza. Most az
en masodik valaszoamat alvashatjatok.

>A helyzet a kovetkezo. Az 532.08 km = Mars keruletenek 40-ed resze.
>A Fold es a Mars keruletaranya = 0.53208, azaz 1 foldi meter a Marson
>.53208 m-nek felel meg. Ez azt jelenti, hogy ha ezek a vulkanok a
>Foldon lennenek, akkor ez a tavolsag pontosan 1000 km lenne.
>Az epitok tehat ismertek a Fold es a Mars keruletet.
	Tehat egyetlen egy erdekes van az egeszben. Az emlegetett tavolsag a
Mars keruletenek 40-ed resze. Ilyen tavolsag kismillio van barmely bolygon.

>> 3. A haromszog ket szaranak hossza 1773.6 km = Mars keruletenek 12-ed
>> resze
>> EGYIK SZAR 11.0CM, MASIK SZAR 10.4CM, A 12-ED RESZ AZ 30 FOK, AZ 10.7CM.
>Merd le megegyszer, mert a ket szar egyenlo. A Mars kerulete egyebkent
>21293.2 km, ennek 12-edresze = 1773.6 km.

Lemertem megegyeszer. 110 es 104. hat milimeter oriasi. Ennyit nem lehet felre
merni. Az erthetoseg kedveert ide masolom az abrat:

                                                 O X'
                                           X o
                                                           O Y'
   /\
   \/ A


                                                      o Y
                                     O C






Egyenlito-------------------O---------------------------------------------
                              F





                    O B
A most emlegetett ket tavolsag AB=110    es AC=104  mm. Mellesleg a haromszog
mar szemre sem szimmetrikus.

>> 4. Az Ascraeus vulkan mellett talalhato ket kisebb vulkan, m
>> VISZONT A C VULKAN RAJTA VAN. EZ IS VALAMI. KOMOLYAN!
>> 	CF=50  (MOST MAR MINDENT MILIMETERBEN FOGOK IRNI), CY=50 (Y=CERAUNIUS)
>> CX=47 (X=THARSIS), FY=100, XY+CY=43+50=93, EZ NEM A LEGJOBB.
>Szerintem pontatlanul mertel. Ugyanis a helyzet az, hogy
>AC = 1773.6 km, CX ennek pontosan a fele (ezt eddig nem is kozoltem,
>ha jol tudom), azaz CX = 886.8 km, CY = 798.12 km, XY = 718.3 km.
>Igy XY + CY = 1516.5 km, ami pontosan egyenlo FY-al.
>Szerintem pontatlansagod abbol fakad, hogy a tavolsagoknal a ket vulkan SZELEI
>kozti tavolsagot nezted, holott minden tavolsag a VULKANOK KOZEPEI KOZT
>ERTENDO !! Bocs, ha ezeket nem irtam le elobbi levelemben, de ez a
>lenyeg.
CX=51 inkabb 50, de mindegy legyen a fele. CY=47. Ugy latszik harom napja ezt a
kettot felcsereltem, bocs. XY=43, vagyis XY+CY=43+47=90, FY=90. Ez utobbit a
multkor elnezhettem. A tavolsagokat a vulkan kozepetol mertem! De nem latom,
hogy ez az egesz mit bizonyit?

>> 	MIKOZE e-NEK A MI METER DEFINICIONKHOZ?
>Semmi. Nem is azzal van megadva.
>A szam a Mars egyenlitojenek hosszabol vezetheto le, ha akarod bovebben leirom
>neked maganlevelben, de ehhez szamos mas adatot is kozolnom kell,
>amikkel nem akarom feleslegesen terhelni azokat, akiket ez nem erdekel.
Nem artana , ha leirnad. De nem igazan ertem mit allitasz ezzel. Valakik
csak azert, hogy bizonyitsak leteznek, a Marsot akkorara csinaltak ami pontosan
az e szamot mutatja.

>> 	A PI-T MEGINT NEM ERTEM?
>Nos a PI erteke legalabb tizszer megjelenik az adatokban. Ne felejtsuk
>el, hogy a PI az egy aranyszam, a kor keruletenek es atmerojenek
>aranya, ezert hasonloan aranyokkal van kifejezve. Nehany pelda :
>1. X atmeroje 10*PI
Miben merve?

>2. X es Y kraterek felett van a Fesenkov krater. Ha jol emlekszem
>Y'-vel jeloltem. Kossuk ossze ezt X-el es Y-al, igy egy ujabb
>haromszoget kapunk. Most a Fesenkov kraternel levo szog 72.34 fok,
>aminek a tangense 3.14098, majdnem pontosan PI. Ha a gombfelulet
>torzitasat nezzuk a sikhoz kepest, akkor e szog 72.343-nak adodik,
>aminek a tangense 3.1415927 ! Mondja mar valaki nekem, hogy ez
>veletlen.
Csak a pontossag kedveert, tan72.343=3.1415523. Tovabba itt kiterjedt dolgokrol
van szo. Ilyen pomtos szogmereshez a geometriai kozep kell. Nem valoszinu,
hogy a Mars terkepeink ennyire pontosak legyenek.

>3. E haromszog masik szoge 47.74 fok, ami egyebkent tobbszor is
>elofordul a rendszerben (ugyanennyi fok a BC egyenes szoge
>az egyenlitovel bezarva pl.) Most sin 47.74 = .7401, azaz ez az a szog,
>aminek a szinusza onmaga tizedesjegyeit adja. Na es hogy jon ide a PI ?
>Hat ugy, hogy osszuk el a B-egyenlito szakaszt XY-al, azaz
>532.08 / 718.308 = .74074074074..... Most nezzuk ennek arcus szinuszat,
>azaz arcsin .740 = 47.731416. A tizedespont utani masodik szamtol a PI
>alakja latszik. Tudom, bonyolult, es azt mondjuk, hogy jo, jo, ki lehet
>buveszkedni barmilyen szamot, de ennyire kulonlegeset ?
>Az epitok tehat nemcsak a szinuszfuggvenyt, de a PI erteket is
>ismertek, ezt akartak kozolni velunk.   F.E.
	Endre, remelem ezeket csak masoltad a konyvbol. Mert ha te szamoltad,
Hat akkor ......
sin 47.47=0.7369235
arcsin .74000000=47.73141557
arcsin 0.74074074074=47.79455359   na most ENNEK az arcus sinusat vegyuk,
vagy csak az elso ket jegyenek az arcus sinusat vegyuk 15 jegyre?

Horvath Pista

Kedves Vita,

	azt hiszem egy 110 soros level eleg egy nap, ezert a fekelyukakra,
najd kesobb visszaterek. Addig is kerdezzetek, hogy a valasz minel kiterjed-
tebb legyen.
	Azert roviden meg ket tema.
Brody. Eleg nagy kozos szemtelenseg volt a ket pasi reszerol, hogy x evvel
ezelott a nagy megemlekezesre Illest nem hivtak meg. Szilveszterrol irhattok
meg mert en csak egy Brody interjut lattam, mast nem tudok az egeszrol. De ugy
emlekszem 89-91 kozott nem Levente volt az aki masszivan politizalt. Meg 
Konc Zsuzsit is elcipeltek nehany helyre politizalni.

	NEUTRINO. Hidas Pali jo fizikus modjara az E=mc^2-et is kiterjeszti
az m=0 esetre. Ha ugyesen teszed akkor OK. De az se rossz, ha azt mondod,
hogy m=0-nal a keplet nem ervenyes. Ja es ne feledjuk, 3 fele neutrino van.
Feher (elektron n), fekete (muon n) es tarka (tau n). A fizikusok, most csak
az egyik farkat kaptak el. Remelem nem jarunk ugy mint Mehemed.

		Horvath Pista

A fekete lyuknal szerintem az elso kerdes az, hogy mit nevezunk
egyaltalan fekete lyuknak. Az altalanosan elfogadott definicio 
(amire gondolunk mikor ezt a szot hasznaljuk) szerintem az, hogy 
a terido szingularitasa. Ilyen ertelemben a fekete lyuk egy pontszeru 
objektum (persze a pont kiterjedese lehet Planck sugarnyi, ugysem 
tudunk semmit az ez alatti fizikarol). Egy ilyen fekete lyuk esemeny-
horizontja (amin ha valami belulre kerul az ott is marad) az lehet 
sokkal nagyobb, es az az amit mi kvazi a lyuk sugaranak latunk.

Ha viszont ugy definialjuk a fekete lyukat, mint amibol semmi, meg 
a feny sem szokhet ki, akkor nem feltetlenul jutunk szingularis 
objektumhoz. Valoban akar az egesz vilagegyetem is lehet ilyen, 
ha a surusege eleg nagy. Ilyen ertelemben vett fekete lyukrol 
mar Laplace is irt vagy 200 evvel ezelott. 

A neutrino-tomegrol: nekem nagyon tetszett az a hozzaszolas, amelyben 
valaki jozan esszel felfoghatatlannak tartja azt, hogy egy anyagi 
reszecskenek nincs tomege. Szerintem Horvath Pistanak nem kene olyan 
gyakran mondani, hogy ''vegyel elo egy tankonyvet'', mert a tankonyvek 
eppen ezt az emberi racsodalkozast, termeszetes kivancsisagot olik ki 
az emberekbol, azzal, hogy kesz, hosszu ido alatt kiformalodott ismereteket 
kozolnek, es nem mutatjak azt az utat amelyen at ezekig az ismeretekig 
eljutottunk. 

Egy ket erdekesseg neutrino-tomeg ugyben: tobben emlitettek, hogy 
a kozelmultban mutattak ki kiserletileg hogy a neutrino tomege nem 
nulla, hanem nehany elektronvolt. A kiserletet a Los Alamosi Nemzeti 
Laboratoriumban vegeztek, es az eredmenyt nem egy fizikai folyoiratban 
kozoltek, hanem a New York Times-ban, februar elejen. Azota mar legalabb
egy tucat tudomanyos cikk jelent meg preprint-servereken amelyek a
kiserlet eredmenyet probaljak magyarazni. A kiserletben nem is magat a 
neutrino tomeget merik, hanem azt probaljak kimutatni, hogy az egyik 
neutrino-fajta spontan atalakulhat egy masik fajtava (harom fajta 
neutrino van, elektron-, muon- es tau-neutrino). A meroeszkoz egy nagy 
tartaly tele szcintillator anyaggal (innen a kiserlet neve - Large 
Scintillator Neutrino Detector --LSND). Erre a tartalyra iranyitjak a 
Los Alamosi Mezongyar (LAMPF) muon-neutrino nyalabjat es figyelik, hogy 
a neutrinok kolcsonhatnak-e a detektor anyagaval. Egy ilyen kolcsonhatas
a szcintillator anyagban fenyfelvillanast idez elo, amit
foto-elektronsokszorozokkal detektalnak a tartalyon belul. Az igy 
detektalt neutrinok fluxusat es energia-spektrumat hasonlitjak ossze az
elmeleti joslattal, es ebbol kovetkeztetnek arra, hogy ket neutrinofajta
(a muon es elektron-neutrino) tomege kozott van-e kulonbseg, vagy nincs. 
Jelenleg ugy latjak, hogy a tomegnegyzetek kulonbsege kb. 6 elektronvolt-
negyzet.  Ha ez igaznak bizonyul akkor legalabbis egy neutrino-fajtanak 
veges nyugalmi tomege van. Ekkor a elemi reszecskeket es kolcsonhatasaikat
leiro ugynevezett Standard Model modositasra szorul, az ugyanis nulla 
neutrino tomegeket tetelez fel. 
A rosz nyelvek szerint a kiserlet folytatasara nem lett volan mar penz, 
es a kiserletiek azt remelik, hogy ezzel a szenzacios bejelentessel plusz 
penzeket kapnak.

A neutrino nyugalmi tomeget mas modszerrel is probaljak merni, peldaul 
a tricium beta bomlasat tanulmanyozva. A tricium atommag egy He-3 magra
egy elektronra es egy elektron-antineutrinora bomlik el. A tricium es 
He-3 kozti (tomeg-)energiakulonbsegen az elektron es az antineutrino 
osztozik (a He-3 nagy tomege miatt gyakorlatilag nem tesz szert mozgasi
energiara).  Az elektron energiajat merik a kiserletben. Ez akkor maximalis
ha a neutrino mozgasi energiaja nagyon kicsi. Ekkor az elektron energiaja
a maximalisan rendelkezesre allo energia (ha a neutrino nyugalmi tomege nulla),
 
vagy attol kisebb (ha a neutrino nyugalmi tomege nem nulla, akkor ugyanis 
m_nu*c^2 energiat kell a neutrino letrehozasara forditanunk). A
kiserletekben a maximalis energiatol valo elterest merik ami az neutrino
tomegenek negyzetetol fugg. Meglepo modon a vegponti elektron energia 
nagyobb mint az maximalisan lehetseges. Ez azt jelentene, hogy a 
neutrino tomeg negyzete negativ. Jelenleg 5-6 preciz kiserleti eredmeny
van es mindegyik ezt az erthetetlen eredmenyt produkalja. A problema 
megoldasa egyenlore nem ismeretes.


Udv.  Csoto Attila