Sziasztok !
Kedves Jozsef !
Halasan koszonom reszletes valaszodat. Sokminden tisztult.
A helyzet remenyteli.
>Igazan kar, hogy az altalanos relativitaselmelettel nem
>osszeferheto - ez a ket legjobb elmelet, es nem lehet
>egyszerre igaz... :-) Valamelyiket vagy mindkettot
Ez igen kulonos. Vajon az alkoto elmek nem akarta'k,
vagy nem tudta'k osszehozni ?
Ujabban gyakran emlegetik az EPR paradoxont, de ma mar
nem paradoxonkent, hanem teleportaciokent,
ami nagyon baratsagosan hangzo szo, itt a PARA-n.
Bevallom, olvastam rola, s egyszer mar azt hittem,
hogy felfogtam belole valamit, de kifejezetten
melletrafaltam, amikor azt hittem, megdolt az
informacio veges terjedesi sebessegenek torvenye.
Szilagyi Andras irta itt, hogy szo sincs rola.
Amennyire en tudom, Einsteinek paradoxonkent ta'lalta'k.
Einstein erthetette a kvantumelmeletet, ha kepes volt
latszolagos csapdat allitani ellene.
A csapda hogyan szunhetett meg ?
Igaz, a 80-as evekben kiserletileg igazoltak valamit,
de mi volt benne amit Einstein paradoxonnak gondolt,
hiszen o maga josolta meg, hogy minek kellene tortennie,
ha a kvantumelmelet allitasaira tamaszkodunk ?
Mi volt vele a baja ? Mit nem akart elhinni ?
>Ez nem zarja ki azt, hogy a szinuszos fuggvenyekbol ne
>lehetne oszerakni valos jelalakokat. Egyszeru sorfejtes.
Itt lehet csak paradoxonokhoz jutni ! A TUDOMANY-ba
irtam is errol egy peldat nemregen, paradoxonok cimmel.
Itt mar nem mernem leirni. ( tartok az atkoktol.)
>Ha a hangfalra juto jelet pl. egysegugrasnak tekinted, akkor ezt
>Fourier-sorba fejtve valoban megjelennek nagyon nagy frekvenciaju
>szinuszhullamok is. Ugyanannak a dolognak ket oldala. Kulonbozo
>matematikai abrazolasmod.
Erre utaltam tulajdonkeppen a laser-dioda bekapcsolasakor.
Itt is paradoxon lenne, ha egy idealizalt matematikai
modell szerint tortenne.
Ha kemeny, ugras-szeru a bekapcsolas ami a hangfalnal
nagyfrekit hoz be, a lasernel analog modon gamma-foton
frekvenciaju osszetevo jelenletet hozna be, ami abszurdum.
>>Nekem a laser egyebkent a bogyomben van amiatt, mert
>Mi a baj vele? (laserekkel eleg sokat foglalkoztam)
>Tobbe-kevesbe azonos frekvenciaju, fazisban levo
>fotonok, kupszeruen terjednek. Minel kisebb atmeroju
Mint hullam, egy kupban, vagy hengerben terjed, azaz,
elesen elkulonul, elvalik a kornyezetetol, mintha
egy csoben lenne, de cso nincs.
Gazban, vagy szilard testben ilyen hullamterjedes
nem valosithato meg, gondolom.
Az elkepzelhetosegevel van bajom annak ellenere,
hogy az elektromagneses hullamot gombhullamkent
fel tudom fogni, bar csak ugy kb. 1cm/perc sebessegu
terjedessel modellezve agyilag. :)
Ha lasert nem lattam volna, nem is hinnem el.
Elhiszem, de nem ertem.
Valami nagy-nagy ravaszsagot sejtek mogotte.
Pl. Ha szinuszos, akkor miert nem olthatna ki egy vele
egy hengerbe eso masik, ellentetes fazisu szinuszos laser ?
>Amig a tobbiek el nem kergetnek, mivel enyhen szolva nem vagyok
>parahivo... :-)
Hiszem, hogy a PARA okumenikus rovat :)
Sok jo ember kis helyen.
A parahivok tobbsege nem hajlik a gorombasagokra.
Biztos, hogy igazat irtam, hisz nem szakadt le a mennyezet.
( A parapszichologia egyik fontos alappillere a mennyezet-
fentmaradasi tetel. :-)
Eddig ez bevalt, le is kopogom.
Biztos vagyok benne, hogy a para hivei remenykednek abban
hogy elobb-utobb mindenki megte'r.
Kivaltkepp, ha prezentalhato lesz olyan jelenseg,
mely mindenkit meggyoz. Ehhez is nelkulozhetetlen a korrekt
szakemberek jelenlete.
Szamos jelenseg amiatt kerul ki a kozerdeklodes
korebol, mert amatorok, riporterek, ujsagirok
mindossze rogzitik a tenyeket, es bennuk fel sem merul,
hogy megragadjak a lehetoseget es kiserletezzenek.
Peldakent emlithetem azokat a filmen olykor bemutatott
paradox eseteket, amikor egy parafenomen egy zart
fenykepezogepbe kepes belavarazsolni egy altala elkepzelt
kepet.
A muveletnel eszukbe sem jut tisztazni, hogy a kulso fenynek
van-e szerepe a dologban, pedig ez tanulsagos lenne.
A tudomany a nagy szamok torvenyenek ervenyesulese iranyaban
kutat, a PARA pedig a szokatlanra, a kivetelekre figyel jobban.
Ott is keresgelunk, ahol a tudomany mar nem keres, mert
valoszinutlenitik, hogy ott is talalhato valami.
Nyitottsagunk abbol is adodhat, hogy a termeszet eroi mogott
a lelek keresese, felfedezese az amire va'gyunk, es vagyunk.
A keresgeles ugyanabban a patakban, ugyanabban az orvenylo
vizben folyik, csak mas jelensegekre osszpontositva.
Az egzakt tudomany csak modszereit tekintve mas.
Ha a tudomany halat akar fogni, akkor eloszor matematikai
precizitassal kiszamitja a viz aramlasat, modellezi
az orvenyeket, figyeli a halak vonulasat, es a legvaloszinubbnek
latszo helyen veti ki halojat.
A Para-halasz igen ehes, es e muveleteket hosszadalmasnak
tartja. Inkabb megerzeseire hagyatkozva veti ki a halot.
Ketelkedik a halak helyenek kiszamithatosagaban, de ha
kiderul, hogy tenyleg ott vannak a halak ahol a tudomany
mondta, akkor meghajol a tudas elott. Kicsit rossz kedve
lesz ugyan, hogy nem neki volt igaza, de hamar erore kap,
es uj versenyre hivja ki a tudomanyt.
Pl. _ Latom halat te tudsz jobban fogni, de vajon ki fog
hamarabb UFOt ?_
Es minden kezdodik elolrol.
Nem kulonos, hogy a tudomany is sok teruleten
vallja a dolgok elvi kiszamithatatlansagat ?
Volt egy szkeptikus baratom, akivel nagyon jokat vitatkoztunk.
Mindent szelhamossagnak tekintett, ami fizikaval nem volt
magyarazhato. Kiveve egy esetet, melyet a TV-ben latott:
Egy srac bekotott szemmel tudott olvasni, a kezevel.
Nem csak a sajat kezevel tudott olvasni, hanem masen
keresztul is.
Ezt en nem lattam, es hitetlenkedtem.
Mindenesetre gyozkodni kezdtem a baratomat, hogy ha mar
egy jelenseget elismer - lassa be, hogy olyan titokkal allunk
szemben, melybol sokfele egyeb jelenseg szarmazhat.
Nem ! Csak ez az egy van. Ez az egy hiheto, de a tobbi
csalas - hangoztatta folyton.
Kesobb a TV-ben beszamoltak rola, hogy ez az eset csalas volt.
Nem is csodalkoztam. Mas keze'n keresztul bekotott szemmel
olvasni ? Ez mar para a negyzeten.
S ez mar ellentmondana a para matematikai leirasanak,
amely szerintem: para = negyzetgyok(-1)
( a negyzetgyok helyett nyugodtan irhatunk logaritmust is.
A para ennyire rugalmas tud lenni, ha matekrol van szo. :)
Para minden jelenseg, eszleles, amelyhez nem rendelheto racionalis
modell.
Udv: zoli
|
zoli:
> Meselnek egyesek arrol is, hogy az ufok ugy ugrandoznak
> a ter sok fenyevnyi tavolsagu pontjai kozott, hogy
> osszehajtogatjak a teret mint mi egy papirlapot,
> majd atlepnek a lap egyik felerol a masikra.
> Nem tudom komolyan venni ezeket a jopofa otleteket,
> mert nem tudom mire alapozzak, es gyanusak azok is
> akik az ilyesfele mendemondakat terjesztik.
Epp most lapozgattam a New Scientist-et. Egy 5. dimenziorol irnak (a 3
ter- es az 1 idodim. felett), aminek a segitsegevel kozelebb kivannak
jutni a reszecskefizikusok a Nagy Egyesitett Elmelethez, ami minden
fizikai erot megmagyaraz + firtatjak a Big Bang jellemzoit.
Mar a 20-as evekben egy Klein nevu tudos arra gondolt, a reszecskek
elektromos toltese tulkeppen egy iszonyu kicsi hurokba gorbult 5.
dimenzio menten valo korkoros mozgas eredmenye (remelem, jol
interpretalom). Most visszanyulnak e gondolathoz es tovabbfejlesztik.
A cikk vegen - a fikcio szintjen - megemlitik: egy ilyen hurok
_kiegyenesitesevel_ lehetsegesse valhatna a gyorsabb urutazas. Akadaly:
valoszinuleg hatalmas energiakra lenne szukseg mindehhez + lehet, hogy
keptelenseg igy iranyitani az utazast. Kinos.
>... Hogy ok lathatnak-e bennunket az mindossze attol fugg, hogy
> idegsejteik csak a sikbol nyert kepzeletbeli
> informaciora erzekeny e, vagy arra a fenyre is, amely tolunk
> a mi magasabb dimenzios vilagunkbol jut hozzajuk.
Talan attol is fugg, hany, melyik dimenziokban terjed az a feny.
> Ugy ereztem, mintha egy csillagaszati obszervatorium
> kupolaja alatt lennek, s a kupola kezdene lassan szetnyilni,
> majd egyszerre hirtelen 360fokos szogben kezdtem latni a kupola
> koruli vegtelen teret es sotetseget.
> Azaz - olyan erzesem volt, hogy tokeletesen korben
> latok, csakhogy eppen a melysegesen mely, hatartalan
> semmit erzekelem.
A negy terdimenzios latasnak tenyleg ilyennek kene lennie IMO. Ahogy most
ralatsz a sikra, ugy ez esetben a teged korulvevo, ill.
_mar_nem_korulvevo_ terre.
> A lazitas igen egyszeru onszugesszios technikajat szivesen
> megirom, ha erdekel valakit.
Engem igen.
A tobbedik dimenziok "begyakorlasahoz" van egy geometriapeldam.
Kozepiskolai tudassal, papirral, ceruzaval megoldhato. Ime:
Adott 6 db, egymastol paronkent egyenlo, egysegnyi tavolsagra levo pont.
Milyen kozel tudsz tenni hozzajuk egy 7. pontot ugy, hogy mind a 6-tol
egyenlo tavolsagra legyen (Mi ez a legkisebb tavolsag)? /Euklideszi
geometriaban gondolkodva./
Jo fejtorest,
TGyula
|
