> Utobbira pelda pl. Vassy Zoltan es az o tudomanyos parapszichologiaja.
Nem volt vilagos, hogy mi az utobbi. Nekem semmi bajom Vazullal.
> Arrol nem gyoztel meg, hogy a Kerr-lyuk nem letezehet, cenzortol
> fuggetlenul. Pedig elvileg sem szabadna leteznie. Ki kellene jonnie (egy
> pontosabb elmeletbol) hogy miert nincs, vagy ha van, hogy viselkedik.
> Ilyen elmelet nincs, tehat csak annyit mondhatunk, a kerdes nyitott.
En nem is akarlak meggyozni, hogy a cenzor letezik. En csak annyit
mondok, hogy ha felteszuk a cenzor letezeset, akkor automatikusan megoldodnak
az idogeppel kapcsaloatos problemak.
Na itt elismerem, ez valoban "Deus ex machina".
VAti! Nem esel te Landau hibajaba, amikor olyanokat mondasz, hogy elvileg se?
;-)
A kerdes valoban nyitott. Mint minden nem trivialis esetben, most is
merni kell, es csak utanna gyartani az elmeleteket. De hat Kerr lyuk nincs a
kozelben, publikalni meg muszaj.
> Csupan a tudomanybol szeretnem kiiktatni az
> Oreget, mert ha bevesszuk, az eddig semmi jora nem vezetett.
Tulajdonkeppen egyetertek. Laplace-al egyutt mondjuk: Sire, nem volt szuksegem
erre a hipotezisre. Pontositom. Semmi fele levezetesnel, vagy gondolatsornal
nem szabad Istent ervkent/hipoteziskent felhasznalni. De! Ha csak ugy magatol
kijon nehany dolog, ami egyeseknek semmit sem jelent, de esetleg ketteseknek
egy a lathato es tapinthato vilagon kivul letezo szubsztanciara utal, akkor
engedjuk mar meg ezeknek a ketteseknek, hogy ezt igy gondoljak. Esetleg
elmondjak egyeseknek, de meg veletlenul se gondoljak azt, hogy ezzel Isten
letet bizonyitottak volna. A masik oldal nyugodtan mondhatja, hogy o bizony
nem lat semmit. Itt a vege. Nem neveznem patt helyzetnek, mert nincs helyzet,
ugyanis nem ohajtjak egymast meggyozni. Ha igen az baj.
Horvath Pista
|
> Vagyon ket folyadek labda. Modjuk igy:
> _
> |_|
>
> _
> |_| No persze gomb alakuak. Feltetel; nincs semmi a ket folyadekcseppen
> kivul kozel, se tavol. Teljesithetetlen feltetel, de mindegy, mert
> ez egy gondolat kiserlet. Legyen z tengely a kozeppontjukat osszekoto
> egyenes. Forogjon az egyik labda a masikhoz kepest. Csak ahhoz kepest tud
> forogni mert semmi mas nincs kozel, se tavol (lasd a feltetelt).
> Kerdes:
> Milyen az alakjuk.
a forgasi sebesseg legyen omega. (def.: "Forogjon az egyik labda a
masikhoz kepest")
Elofeltevesek:
1/ tulajdonkeppen a kvalitativ leirashoz mindegy hogy a graviatcio vagy
a feluleti feszultseg tart egyensulyt a lassu forgasbol szarmazo
centripetalis erovel. Lenyeg, hogy kell lennie valamilyen eronek ami egy
darabban tartja a gomboket. Egyszeruseg vegett itt a gravitacio az.
1/a feluleti feszultseget, egyeb mellekes eroket elhanyagoljuk
1/b van gravitacio, de olyan kicsi a tavolsagokhoz kepest hogy a
rendszer geometriajat a vizsgalt ido alatt nem valtoztatja meg. (nem
olvadnak ossze)
2/ a forgas nem tul gyors: azaz ervenyes a "sajat gravitacios tereben
lassan forgo folyadekcsepp" elmeleti modellje. (Nem fajul keskeny
diszkossza ami miatt a gravitacios potencialja szamottevoen elter a
gombszimmetriatol es nem lehet a rendszert tomegpontokkal modellezni, no
es nem repul szanaszet. Azaz a gravitacio dominal az esetleges
centripetalis ero felett.
3/ a fellepo sebessegek sok nagysagrenddel c alatt vannak (elhanyagoljuk
a relativisztus hatasok)
4/ az Univerzum impulzusnyomateka nulla. Azaz ha egy piruettezo emberke
korul eltuntetjuk az Univerzumot, es a tovabbiakban o lesz az egesz
vilag, nem erezhet tobbe centripetalis erot, mivel a terido csak ohozza
van ragadva, kvazi nem tehet olyan megfigyelest hogy o forog.
(Mach-elv(?)) Itt igazabol sok kerdojelem van, pl. honnan tudja hogy
van/nincs neki tehetelen tomege, alt. rel. elmelet biztos tudja en innen
nem.
5/ felteszem, hogy a labdak belapulasa (erzett centripetalis ero)
aranyos azzal a szogsebesseggel, amiben olyan vonatkoztatasi rendszerben
forognak, amiben nulla az eredo impulzusnyomatek. A tovabbiakban a
szogeket ebben a rendszer(ek)ben ertem. Ez osszefugg (4)-el, de hasznos
kulon is megemliteni.
Szerintem a macska a (4) korul van elasva.
Diszkutaljunk 2 esetet:
1/ a forgo labda forgastenglye parhuzamos a labdakat osszekoto
egyenessel. (alfa=0)
Ekkor a labdak folcserelhetok, semmilyen megoldasnak nem szabad
kulonbseget tennie kozottuk. Az eredo rendszernek nem lehet
impulzusnyomateka, mert akkor a tavoli jovoben osszeolvado gombok altal
alkotott test is forogna, ami ertelmetlen a (4) elofelteves miatt.
A megoldas az, hogy tekintsunk egy olyan koo-rendszert, amelyben mind a
ket golyo forog az oket osszekoto egyenessel egy tengelyben, ellenkezo
iranyban. Belathato, hogy akkor omega/2-vel fognak forogni ehhez a
rendszerhez kepest, es ennek megfeleloen BELAPUL MIND A KETTO, DE CSAK
OMEGA/2 FORGASNAK MEGFELELO MERTEKBEN.
Ha vegul osszeolvadnak, a nagy semmiben lebego GOMBot kapunk. (4)
felteves teljesul.
(megj. :Ha valamelyik golyo tomeget noveljuk vegtelenre, akkor az nem
fog forogni es gomb marad, a parja viszont omegaval fog forogni es
aszerint lapul be.)
2/ alfa szog <>0. Ekkor a LABDAK NEM FOLCSERELHETOK es nem egyforman
lapulnak be.
A_dolog_elbonyolodik.
Legyen Q az a labda, amelyik a az osszekoto egyeneshez kepest nem forog,
P amelyik forog. (a feladatkituzesbol ezt szurheto le, vagy erre
redukalhato.)
<<<<
Pista elfelejtette beleirni a feladvanyba, de eredetileg csak az alfa=0
esetre gondolt. Ugyhogy innentol lefele onszorgalom :)
<<<<
2/a Egyszeruseg vegett legyen alfa=90 fok.
Mivel a kvantitativ valasszal Pistanak is ados maradtam egyelore, ide is
csak a rendszer kvalitativ jellemzeset irom:
ad 1. tavolsag fuggo lesz, hogy mennyire lapulnak be a labdak. Ha a
koztuk levo tavolsagot elvisszuk vegtelenbe, mind a ketto alakja tart a
gombhoz, azaz egyre kevesbe ereznek centripetalis erot.
ad 2. olyan rendszerbe kell attranszformalni a mozgasokat, ahol az eredo
impulzusnyomatek nulla. Lasd (4) Egyszeruseg vegett legyen ez a
vonatkoztatasi rendszerunk, ugyis ebben erzik majd a centripetalis erot.
ad 3. mind a ket labda be fog lapulni, es egymassal parhuzamos, de nem
egy egyenesbe eso tengely korul forognak ellentetes iranyban, de nem
ugyanakkora szogsebesseggel.
ad 4. Q csak kototten tud keringeni P korul -mint a Hold- azaz a forgasi
ideje=keringesi ido. (mert P-n ulo megfigyelo mindig ugy latja, hogy P
lebeg Q egy felszini pontja folott)
Szoval az elejen P forog egy nulla es omega/2 kozti lambda
szogsebesseggel, Q pedig kototten kering P korul nulla es lambda kozti
szogsebesseggel legyen ez theta (es persze, ennyivel forog is kozben).
Mindketto annal jobban belapul (forog) minel kozelebb vannak. Ha
vegtelen messzi vannak, egyik sem lapul be.
Lambda fugg a tavolsagtol, es alfatol. Ha alfa tart 0-hoz, theta tart
lambdahoz, lambda tart omega/2-hoz es a 2/ eset atmegy az 1/-be (lasd
fent).
Golyo atmero es alfa fuggoen Q forgasi sebessege (belapulasa) egy
kuszobertekig megkozeliti omega/2-t, ez a kuszob annal kisebb minel
nagyobb alfa.
A nulla eredo impulzusnyomatek ugy jon ki, (a kulonbozo forgasi
sebessegek ellenre) hogy Q kering P korul, ennek is van nyomateka.
Ha eleg sokat varunk, es a gravitacio osszeszivja oket, ismet egy _allo_
gombot kapunk.
Az alfa<>0 eset, de fokent ha 90 fok > alfa > 0, nagyon bonya lesz, de
jellegeben hasonlo.
Tehat VAN belapulas.
Ha valaki utanam akarja csinalni es nem tudja elkepzelni: vegezzen olyan
gondolatkiserleteket, hogy pl. mi van, ha egyik labda tomeget vegtelenre
noveljuk, vagy a tavolsagot valtoztatjuk, kozben vegye figyelembe hogy
ha osszecseppennek mindig egy _allo_ gombnek kell kijonnie.
VAti
|
