Cal Thomas reagal a Time cikkere

Kedves VITA-Partnerek!

Hosszabb kihagyas utan ismet gepkozelbe jutva eppen
a VITA visszameno szamait olvasgatom. Termeszetesen
szeretnek minden nekem cimzett levelre valaszolni, 
de ez meg bizony egy kis idot igenyel.

Addig is szeretnem Cal Thomas amerikai ujsagiro egy
cikket kozszemlere bocsatani. Cal Thomas a Time nem-
regiben megjelent cimoldalas cikkere reagal, amely 
arrol szol, hogy, ugymond 

A HAZASTARSI HUTLENSEG A GENJEINKBE VAN PROGRAMOZVA.

Kulonosen figyelmebe ajanlom az irast azoknak a ked-
ves VITA-zoknak, akiknek meggyozodesuk, hogy szabad
valasztas eletunk alapkerdeseiben nincsen, hogy csu-
pan "genjeink altal programozott robotok" volnank.

(Egyuttal hadd bocsassak elore egy kerdest szakertok-
nek: mi az ordog csudaja az az evolucios pszicholo-
gia??)
                                              Sz.Z.
****************************************************

'No excuses' genes

Just where our pervasive failure to develop an inner life is leading us is
evident in last week's Time mazine cover story.

Titled: "Infidelity: It May Be In Our Genes", the article, excerpted from a
new book by Robert Wright, examines the "emerging field" of evolutionary
psychology and presents studies that contend monogamy and faithfulness in
marriage are the exceptions and adultery and divorce are "natural".

Wright asks us to accept this view because we are supposedly - on the grand
non-scale of things - related to birds. Because some some birds are found
to be promiscuous, Wright reasons, many humans are, too.

"It is to man's evolutionary advantage", says Wright, "to sow his seeds far
and wide." And what has been the sociological impactof that view? Fatherless
children growing up in updisciplined homes and the evolution of crime into
a serious threat to the general welfare.

>From birds, Wright moves on to what might be called "gorillas in the tryst".
He asks us to consider the studies on the gorilla testicles. The bigger they
are, the more likely male gorillas are to fall for many female gorillas. 
>From there we move into "genetic legacy". Take another primate, for example:
"Among baboons, the higher a male ranks in the social hierarchy, the more
sex he has." Is it supposed to explain the behavior of JFK, Gary Hart and
Bill Clinton?

Though the Time article does have a sentence or two about morality and how
it battles against human nature, and Wright correctly notes that "We are
not naturally moral animals", he largely ignores the need to infuse the
"natural" person with a moral compass - for our own good.

"According to evolutionary psychology", he writes, "it is natural for both
men and women - at some time, under some circumstances - to commit adultery
or to sour on a mate..."

It may be natural, which is why we need something more than nature, perhaps
something supernatural, to help us fulfill the marriage vow "as long as we
both shall live".

(Folyt. kov.)

Aszodi Andras, a VITA#48-ban megrottal:
>Milyen jo, hogy egyszerre jottek meg a VITA-szamok. Merthogy ellentmondast
>latok a fenti idezetekben... ;-) Szoval akkor most altalaban "az eletre"
>hangolt az Univerzum, vagy megiscsak mi volnank a kozepen?

Artatlannak tartom magam, hianyosan kivonatoltad a szovegemet. Ezt kulon
elkuldom Neked maganlevelben, masokat ez a civakodas nem nagyon erdekelheti.
Ami fontos, az antropocentrizmus onnan adodik, hogy a finomhangoltsag melle
me'g felteheto, masutt nincs elet es nem is valoszinu, hogy lesz.

Irod:
> ... az Univerzum onmagara reflektal bennunk. Ez csodalatos, talan a
>legnagyobb csoda azutan, hogy letezik anyag, hogy bizonyos szervezettseg
>folott ez a materia ontudatra ebred.

Ez me'g fokozhato. Ontudatra ebred, es annyira, hogy elkezd gondolkozni  a
sajat es a vilagmindenseg eredeten. Nyelvkent a matematikat hasznalja. A
matek teruletei az ember szuveren  tevekenysegenek eredmenyei. Csak csinalja
es kesz, nem mondjuk az evolucios kenyszer hozta ki belolunk, hogy muveljuk.
Bolyai Janos a galiciai kaszarnyaban ofelsege hadseregenek tisztjekent csak
ugy kidolgozta a rola is elnevezett geometriat, amelyrol aztan vagy 80 ev
mulva derult ki, hogy az Univerzum geometriajanak feleltetheto meg. Szoval ami
a vilagban igazan erthetetlen, az, hogy megerthetjuk (Einstein utan szabadon).
Miert van az, hogy az agyunk ugyanolyan szoftver kidolgozasara  kepes, mint
amely a vilagmindenseget is mukodteti? Az olyan valaszok, mint a "csak",
"veletlen, barmilyen valoszinutlen dolog is megeshet, mit csodalkozol"  nem az
igaziak, gondolom Ti is igy erzitek.

Roboz Andrasnak (VITA#48). Irod, a kovetkezo sor pongyolasagat kipecezve:
>"X valoszinusege olyan csekely, hogy a bekovetkezese nem lehet veletlen".

>Tudod, hogy valoszinusegekrol csak tobbszor bekovetkezo esemeny eseten
>van ertelme beszelni. (Ha tudsz jobb definiciot, elo vele) A Holdas
>peldad eppen azert santit, mert ott a forgasperiodusok aranya nyugodtan
>lehetne mas is - a finomhangoltsaggal kapcsolatban a fenti ervet csak akkor
>hozhatod fel, ha egyuttal legalabb gondolatban felteszed, hogy jo sok
>univerzum letezhet, kulonbozo allando-ertekekkel.

  Azt hiszem utol tudjuk erni a santa kutyat. Felteszed, hogy a holdas esetben
a forgasperiodusok aranya nyugodtan lehetne mas is. Tegyuk fel, egy
bolygohoz hozzarakunk egy holdat. A palya menti keringes idejet az szabja
meg, hova, milyen sebesseggel kerult, a tengely koruli forgas ideje is lehet
ugye sokfele. Ebben a modellben a forgasperiodusok aranya sokfele lehet.
Megadod, hogy a valseg 10^-5 es aki ilyet mond: "Hogy a Hold egy arcaval nezzen
mindig csak felenk, annak a valoszinusege olyan csekely, hogy a bekovetkezese
nem lehet veletlen" azt elkuldod azzal, "nagyon csekely valsegu esemenyek is
megvalosulhatnak, mit csodalkozol. Peldaul abszurd lenne, ha az angol kiralyno
csodalkozna azon, hogy 1/5000000000 a valsege, hogy o az angol kiralyno, stb".
  Van azonban masik lehetoseg is. Rossz a modelled. A dinamika olyan, hogy a
forgasperiodus csak egy ertek lehet, amit me'rsz. Tehat az az alapfeltevesed,
hogy a forgasi es keringesi periodus ideje egymastol fuggetlen,
helytelen. Ezert a modelledet szkeptikusan kezelo "X valoszinusege olyan
csekely, hogy a bekovetkezese nem lehet veletlen, tehat rossz a modelled"
kijelentest nem okos a valsegszamitasi ismeretekre hivatkozva visszadobni.
  Ilyesmi Lehet a helyzet a finomhangoltsaggal is. Vagy feltetelezem, honnan is
tudnam  biztosan, hogy az allandok legkezdetben egymastol fuggetlenul vettek
fel az ertekeket, vagy spekulalok, hogy a majdani elet lehetosege kivalaszto
elv. Ez utobbi az eros antropikus elv, ami joggal kritizalhato, irtam is,
miert. Ha azt mondom, csak egy Univerzum van, es a finomhangoltsag mero
veletlen, ne csodalkozzak, ha masok szkeptikusak. Ennel az is jobb modellnek
szamit, ha feltetelezek 10^10 mas, szamunkra eszlelhetetlen univerzumot. Ha
pedig kiderul, hogy a tobbi univerzum lete kizarhato, csak ez az egy van,
akkor ezt mar akar racionalis istenbizonyiteknak is elmegy. Udv, Laszlo

Peter, koszonom, hogy felhivtad a figyelmemet arra, hogy regebben az
ember sokkal jobban ragaszkodott a kozossegehez. Erre valoban nem gondoltam.
Azt hiszem, egy dolog maradt meg, amit jo lenne eldonteni, nevezetesen
a tortenelmet nezve mennyire jelentett megtarto erot a zsidosag szamara a
megkulonboztetes, uldozes. Az osszetarto hittel egyenrangu, avagy csupan
fontos, de masodlagos tenyezot volt-e csupan. Ezt megvalaszolni csak tortenesz
tudhatja. Magam csak nehany szempontot szeretnek csak felsorolni, amelyeket
eddig kevesbe erintettunk.

A zsidok a nem-kereszteny kornyezetben szabadabbak voltak. Nem akartak oket
mas hitre teriteni, a moszlimok kozott gondtalanul elhettek. Nem tudom, hogy
a szabadsaguk ellenere fellazultak-e ott a zsido kozossegek.

Keresztenyek kozott lakva sulyosabb nehezsegekkel kuzdottek. Ugyanis a
kereszteny egyhaz  az egyetemes terites igenyevel lep fol. A zsidosag lete
allando figyelmeztetes volt a keresztenyseg szamara, arra utalt, hogy
kuldeteset me'g nem teljesitette be. Ezert a keresztenyseg fontos feladatanak
tekintette a zsidok teriteset. Ha ez eroszakosabb volt, tragikus
kovetkezmenyekkel jart, gondoljunk a spanyol zsidosag sorsara. Viszont ha egy
zsido tenylegesen attert, szemelyes megkulonboztetese megszunt, a faji
megkulonboztetes inkabb modern jelenseg. Egy zsido megteritese igazi unnep
volt a kereszteny egyhaz szamara. A te'rites nem hozott teljes sikert, tudjuk.

Mig Kelet-Europaban a zsido tomegek gettokban eltek, addig Magyarorszagon
es tolunk nyugatra az utolso durvan ketszaz evben a zsidok tomegesen
asszimilalodtak. Ez nem a te'ritessel magyarazhato. Inkabb azzal, hogy
a zsinagoga, akarcsak a keresztenyseg, gyengult, a reformista iranyzatok
terjedese sulyos vesztesegeket eredmenyezett. Lehet, hogy a reformista
iranyzatok terhoditasaban a fokozodo individualizmus mellett fontos szerepet
jatszott az is, hogy a kulso nyomas, megkulonboztetes csokkent. Udv Laszlo