Kedves Farkas Florian!

Te valoban meg vagy arrol gyozodve, hogy az USA es Latin Amerika kapcsolata
nem kolonializmus? Ahogy irod:

>..... Egyszeruen csak ket,
>kulonbozo fejlettsegi szinten levo tarsadalom talakozasarol ill.
>kapcsolatarol van szo. 

En jartam Guatemalaban, Peruban, Boliviaban, Hondurasban, es Mexikoban. 
Az a meretu nyomorusag, amit ott lattunk teljesen erthetove teszi a 
guerilla haborukat. Egy egyszeru pelda: Guatemala City-ben van Libby-nek
az amerikai orvossag gyarnak, egy nagy telepe. Tobbek kozott aszpirint is 
gyartottak ott, amikor ott jartam (1972). A helyi gyogyszertar az ott gyartott
aszprint $2 -ert arulta, amit en, itt az USA-ban 87 centert vehettem meg. 
Ehhez add hozza, hogy akkor a kaveultetvenyen egy munkas 50 centert dolgozott
napi 12 orat! Mit gondolsz, miert olcso az USA-ban az elelmiszer? 
 
A United Fruit Co. es a tobbi USA erdekeltseg egyetlen celbol fektet be,
minnel nagyobb profitot csinalni.

Azt irod:

>Ha en chilei lennek nagyon orulnek az amerikai jelenletnek. Legalabb
>olyan emberek dontenek strategiai jelentosegu beruhazasokrol akiknek
>ebben rutinjuk, tudasuk van. Akiket csak a terv mukodokepessege vezerel.

Te valoban ezt hiszed? Azt hiszed, hogy a befektetoket elsosorban az erdekli,
hogy a terv hasznos legyen az orszag, a helyi lakossag szamara? 
Az kulonos szerencse ha a terv hasznos is, de nem ez az elsodleges cel. 
Gondold csak meg, Neked van $100,000 -od befektetesre. A pillanatnyi
kamatlabak mellett, kaphatsz evi 5% kamatot, ha egy bankba teszed a penzed,
ami biztositott, semmi kockazat. Az inflaciot tekintetbe veve, ez nagyon 
csekely visszaterites. Ugy dontesz, hogy az XYZ vallalat tozsdepapirjaba 
fekteted be a penzed. Az XYZ ceg Chilebe fektett be ut- es vasutepitesbe.
Nyilvanvaloan, ha Te vallalod a tozsde kockazatat, azt magasabb visszaterites
erdekeben teszed, ha kulfoldi befektetesrol van szo, akkor sokkal nagyobb 
hasznot varsz el, mivel a kockazat is nagyobb. Ennek kovetkezteben, az XYZ 
ceget is elsosorban a profit kell hogy erdekelje, kulonben nem talal
befektetot. Igy az epitkezesek amerikai vezetoit  a varhato haszon novelese 
vezerli es nem a chilei lakossag erdekei.
Ahogy azt egy gazdasagi eloadasban egy CEO mondta"`:" We are not in the 
social welfare business, we are in the money making business." 

Ide is alkalmazhato amit Illyes Gyula irt: "mindenki szem a lancban". Ha 
az emlitett XYZ ceg nem csinal eleg profitot, Te eladod a tozsdepapirjaidat
es befekteted a penzed egy olyan ceg papirjaba, amelyik tobb visszateritest
ad Neked. Nem fogod (nem is tudod, meg ha akarnad is) ellenorizni a szocialis
viselkedeset minden cegnek, amelyikben Neked befekteteseid vannak. 

Kovetkeztetes: az egyes nemzeteknek, allamoknak allamferfiakra van szukseguk,
akik a helyi lakossag erdekeit, emberhez melto eletet vedik a nemzetkozi toke
szemelytelen kizsakmanyolasa ellen. 

>Magyarorszagra is kiterve egy kicsit. Barcsak az elmult evtizedekben is
>kemenyebb kovetelmenyeket tamasztottak volna a nyugati bankok ill.
>kormanyok a kolcsonok folyositasanal. Akkor vagy az adossagallomany nem
>lenne ekkora vagy a hitelek sokkal hatekonnyabban lettek volna
>felhasznalva.

Es ugyan miert erdekelne a bankokat, hogy a kolcson hogy lesz felhasznalva?
Magyarorszag akkori kormanyanak lett volna a felelossege a hitelek 
hatekonyabb felhasznalasa. Latod, itt az abszolut szukseg allamferfiakra
az allam vezeteseben, hazaszereto vezetokre. Magyarorszag akkori vezetoi
nem a nemzet erdekeit kepviseltek, csupan egy idegen, megszallo hatalom 
helytartoi voltak. 

>Kovetkeztetes: az informacios kor kuszoben a vilag gazdasagi, politikai,
>kulturalis folyamatait nem lehet XIX. szazadi fogalmakkal leirni. Kulonallo
>nemzetallamokat, homogen nemzeteket, egyseges kulturat, egy nyelvet
>beszelo lakossagot feltetelezve biza erthetetlen a huszadik szazad vege.

Probald erthetove tenni azt az integralt szep uj vilagot, ahol a csalad, a
haza, az Isten fogalma a tortenelmi ideak muzeumaba  kerulnek, ahol az
anyanyelvnek sincs ertelme, hiszen a szobeli kommunikaciohoz szukseges
500 angol szot mindenki megtanulja, a kommunikacio nagy resze computer
generalt kepeken keresztul tortenik, es a minden kotottsegtol felszabadult 
biologiai robotok gyartjak, csak gyartjak az arukat, az autokat, a VCR-kat,
es az eretnek "Miert?" kerdest senki sem teszi fel.

Udv
     Balogh Maria

Kedves Simanyi Nandor!

Leveled kifejezi az en aggodalmaimat is Magyarorszag gazdasagi fuggosegbe
kerulesevel kapcsolatban. 

>.....A gazdasag alapveto dolgait,
>penzpolitikat, koltsegvetest, tarsadalombiztositast stb. teljesen
>az IMF es Vilangbank hatarozza meg, a Parlament es a kormany ezek
>minden kereset maradektalanul teljesiti, a dolog human oldalaval
>mit sem torodve, csakugy, mint Jelcin tette a legutobbi idokig.

Melyik part, melyik politikus veti fel ezeket a problemakat a valasztasi 
harcban? Van otthon olyan felelossegteljes es hozzaerto magyar politikus, aki 
kepes az orszag vezetesere ebben a kritikus helyzetben?

>Sajnos, ha a liberalisok (libertarianusok, szabadosak?) altal
>egekig dicsoitett piaci elvek vilagmertekben ervenyesulnek,
>akkor egyes regiok menthetetlenul leszakadnak mas regiok javara.

En meg azt sem mondanam, hogy az USA minden resze a fellendult regiok 
koze tartozik. Vegyuk csak peldanak Oregon allamot, ahol en elek mar 33 eve.

Oregonnak egyik alapveto ipara a faipar. Koztudomasu, hogy fejlett iparu 
allamok nyersanyagot importalnak, es feldolgozott arut exportalnak. A 
feldolgozo ipar a helyi lakossagnak allando jol fizeto munkat tud nyujtani,
az allandoan foglalkoztatott munkaero kepes fenntartani a helyi iskolakat, 
a szolgaltato vallalatokat, adojan keresztul a felsooktatast es a 
szocialis intezmenyeket. Nehany evvel ezelott a federalis torvenyhozas
megszavazott egy olyan export torvenyt, amelyik adokedvezmenyt ad a
nyers, feldolgozatlan fat exportalo vallalatoknak. Megindult az erdok
gyors, koparirtassal valo kitermelese. Ket muszakban, oriasi gepekkel
vagtak az oserdoket, ugyanugy megeroszakolva a termeszetet, mint a 
hirhedt amazoni oserdokben. Az embernek faj a szive, ha elhajt egy ilyen
koparirtas mellett, es hitetlenkedve nezi ha atrepul a letarolt hegyek 
folott. Es ezt a vandal pusztitast amerikai vallalatok csinaljak a sajat 
hazajukban! Persze, ezt ok nem igy nezik, mint en. A vallalatok vezetoi
a felhokarcolo irodaikban csak a szamokat latjak, mennyi profitot, mennyi
adokedvezmenyt jelent az erdok kiirtasa. Fejembe szall a ver amikor arra
gondolok, hogy az en adopenzembol is koltenek a nyersfa export tamogatasara. 
Ez persze csak resze a kepnek, de ennyi is eleg illusztracionak.

Miert irok errol? Gondold csak meg, ha amerikai torvenyhozok ilyen 
torvenyeket hoznak, amerikai tokesek igy nezik a sajat orszaguk 
nyersanyag keszletet es termeszeti kincseit, akkor milyen joindulatra 
szamithat Magyarorszag a kulfoldi toke reszerol? En nem azt mondom, hogy
a nagytoke gonosz vagy rosszindulatu. Se nem jo, se nem rossz, egyszeruen
amoralis, egyetlen celja van: minnel tobb profitot generalni. Olyan, mint 
egy oriasi foldmegmunkalo gep, eltipor ha eleje kerulsz; nem azert mert
gyulol, nincsenek erzelmei, vakon, automatikusan vegzi a munkat amire 
beallitottak: a foldet gyalulja, veled egyutt ha az utjaban vagy. 

Faj olvasni soraidat:

> ....... Hazankat remenytelenul gyarmati
>sorba csuszonak latom, ha nem tesz semmit az alavetettseg meg-
>szuntetesere. 

Mire valok a valasztasok? Hozzatok be olyan politikusakat, akik legalabb
megprobalnak valamit tenni az orszag erdekeben!

>Mas, allam es egyhaz szetvalasztasa: Tenyleg, miert kell, hogy
>szet legyenek valasztva?? Mi a racionalis indoka? Felreertes ne essek,
>nem allamvallast propagalok. Mi lenne, ha egyik vallastol sem lenne
>szetvalasztva?

Talan megis van remeny! Jo volt olvasni soraidat. Megis csak vannak 
otthon akik kepesek fuggetlen gondolkodasra!

 Udv 
 
     Balogh Maria