Szia,
> Kerdesem, hogy mikent keletkeztek a Vilagegyetemben fellelheto vasnal
> nehezebb anyagok ?
> Az vilagos, hogy termonuklearis reakcioval vas meg keletkezhet, amit azutan
> a szupernova felrobbanasa szetdob a kornyezo terbe. De hogyan jon letre az
> osszes tobbi elem az uraniumig (?) bezarolag ?
A szupernovakban a robbanas kozben. A tobbi folyamat ami jelentos merteku
magatalakulassal jar, az egyensulyi jellegu, igy valoban keptelen lenne
jelentos mennyisegu nehezelem (vason tul) letrehozasara. A SN robbanas viszont
nem az, igy minden jon ki belole mi szem-szajnak ingere. Es nem csak az
uraniumig bezarolag, csak azt is figyelembe kell venni, hogy ezek mar
bomlanak, igy nem biztos, hogy megmaradnak.
Gyula
|
>Felado :  [United States]
>Temakor: Nehezelemek keletkezese ( 6 sor )
>Idopont: Thu Jan 22 04:20:55 EST 1998 TUDOMANY #316
>- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
>Kerdesem, hogy mikent keletkeztek a Vilagegyetemben fellelheto vasnal
>nehezebb anyagok ?
>Az vilagos, hogy termonuklearis reakcioval vas meg keletkezhet, amit azutan
>a szupernova felrobbanasa szetdob a kornyezo terbe. De hogyan jon letre az
>osszes tobbi elem az uraniumig (?) bezarolag ?
Teljes felreertes. Pont a szupernova-robbanaskor keletkezenek a nehez
elemek, egy elm. fizikus jobban megmondja hogy pontosan meddig,
szerintem meg transzuranok (uraniumnal nehezebbek) is csak azok igen
hamar lebomlanak es nem talalhatok meg a termeszetben.
A vas keletkezeset szerintem azzal keverted, hogy fuzios uton az a
legnehezebb elem ami elo tud allni. Tehat a csillag H->He fuzioval
kezdi, ez termeli a legtobb energiat es tart a legtovabb. A "normalis"
csillagok mind igy mukodnek. Ha mar nincs eleg sok hidrogen a csillagmag
osszeesik, es ujabb elem fuziok indulnak be, ezek eloallitjak a szenet,
nitrogent, oxigent, stb... sorra a vasig. Ezek a reakciok meg mind
energiat termelnek tehat egyensulyban tudjak tartani az egyebken
gravitacios osszeomlassal kuszkodo (altalaban voros orias) csillagot.
Mikor a csillagmag teljesen kieg es a felfuvodott kopenyben sincs tobb
tuzelo akko gond lesz. (eddigre megkepzodnek a C,N,O,P,Si,Fe,
stb."konnyu" elemek, de a vasnal nehezebbeknel a reakcio mar
energiadeficites, tehat a csillag osszeomlik, es vegul vagy felrobban
vagy nem. (A dolog bonyolultabb, mert egyszer mar osszeomlott feher
torpek is (szomszedjuktol anyagelszivassal) szupernovava alakulhatnak)
Szoval a reszleteket kerdezd a csillagaszoktol (Horvath Pista biztos tud
meselni rola) de a nagy osszeomlo csillagmagokban baromi sok energia
kepzodik igen gyorsan. Olyan sok, hogy nemcsak szetdobja a csillagot, de
tulragyoghat a robbanas fenye egymilliard normal csillagot is.
Kozben a _mar_meglevo_ energia egy reszet "megeszik" az energiadeficites
magfuziok, amely soran a konnyebb elemek osszeallnak vasnal nehezebb
elemekke, igy lesz olom, arany, uran, stb.. amig gyozik: olyan sok az
energia, hogy osszerakjak az egesz periodusos rendszert, aztan a
rengeteg instabil izotop bomlasa (hogy az uran folott meddig keletkeznek
nem tudom) meg futi is a maradvany felhot - es a kesobb keletkezo
bolygokat. Vegulis egy olyan kotyvalek repul szejjel, amibol a Fold es a
bolygok allanak. A Fold belso hoje, -amitol folyekony fem van lent es
magneses teret meg kontinensvandorlast tud csinalni- tulajdonkeppen nem
mas, mint egy osregi szupernovatol kapott "energiakonzerv": az instabil
nehezelemek kepzodese megette az energiat es most szepen aprankent
radiokativ bomlasi hokent visszaadja nekunk.
Igazabol a nagyon regi csillagok epp arrol ismerszenek meg, hogy a
spektrumukban nyoma sincs nehezelemeknek, mert amikor kialakultak (elso
generacios csillagok) meg csak H, He volt a vilagban. Az ilyenek korul
meg szilikatos bolygokat se erdemes keresni, nemhogy eletet.
Az, hogy van Fold, van elet meg ember, amiatt lehetseges mert 5-6
milliard eve egy szupernova felrobbant es megcsinalta a pedus
(periodusos rendszer) bonyolultabb elemeit amik molekulakka meg elette
kepesek szervezodni. (Ha nem robban fel akkor az osszeroskado csillag
orokre magaba temette volna az addig megtermelt szenet, sziliciumot,
oxigent is!! Ezert jo hogy mindezt szet tudja dobalni egy szupernova a
csillagmag belsejebol.)
Hogy miert pont a vas a hatar?
En ugy tanultam hogy a vasnal maximuma van az atommagot alkoto elemi
reszek fajlagos kotesi energiajanak, tehat a vasnal konnyebb elemek
fuzioja energiafelszabadulast eredmenyez a vasnal nehezebbeknel
ellenkezoleg a bomlas (maghasadas (nuclear fission)) az, ami energiat
termel. Tehat amikor ket konnyu magot osszerakunk, leadjak a kotesi
energia kulonbozetet (nehezebb szetvagni mint osszerakni) amikor nehez
magot szethasitunk (uran) akkor a kotesi energia kulonbozetet elviszik a
szetrepulo hasadasi termekek. A vas tajekan eleg lapos a fajlagos
magenergia gorbe (ugy remlik) tehat pont ott nehez energiat csiholni de
mashol (uranium) mar lehet.
Ez_igy_nagyon_morickas_ Egy fizikus (en "csak" geo~ vagyok) joval
profibban es jobban el tudja magyarazni, pl. miert csak bizonyos elemek
bizonyos izotopjait lehet konnyen hasitani, vagy fuzionaltatni, miert
nagyon stabilak bizonyos elemek (pl. olom), stb... Szoval lehetne
ragozni de en itt abbahagyom. Remelem hasznos voltam.
Udv:
VAti
|
> Kerdesem, hogy mikent keletkeztek a Vilagegyetemben fellelheto vasnal
> nehezebb anyagok ?
> Az vilagos, hogy termonuklearis reakcioval vas meg keletkezhet, amit azutan
> a szupernova felrobbanasa szetdob a kornyezo terbe. De hogyan jon letre az
> osszes tobbi elem az uraniumig (?) bezarolag ?
> fferi :)
A szupernova-robbanas soran keletkeznek. Akkor ugyanis igen rovid ido
alatt igen nagy mennyisegu energia szabadul fel. Ezert statisztikailag valoszin
u,
hogy energiaigenyes nuklearis reakciok is vegbemennek, igy nehez
elemek is keletkeznek (termeszetesen csak viszonylag kis mennyisegben,
de ez is boven elegendo :)).
|
Szemoldokemeles.
Koszonom a szemoldokemelessel kapcsolatos valaszokat. Tovabbra is
kerdes, hogy az aszimetrikus szemoldokemelok miert pont a bal
szemoldokuket emelik eloszeretettel.
Elemek:
VAti mai szamban levo valaszaval kapcsolatosan volna egy kerdesem
hozza mint geologushoz. Mas velemenye is erdekel.
Amikor a szupernova robban, abban a nagy kavarodasban szerintem minden
mindennel osszekeveredik. Miert van az, hogy az uran megis csak az
ugynevezett lelohelyeken talalhato meg magasabb koncentracioban? Miert
nem oszlik el egyenletesen a Foldon, vagy ha mar osszegyult valahol,
akkor miert nem gyult ossze surubben? Mitol fugg az ercek tisztasaga?
A parajdi sobanyaban levo konyhasotomb tisztasaga tobb mint 90 %-os.
Ez nagyon nagy ertek. Ha emlekezetem nem csal, akkor van valahol egy
to, melyben nem viz van, hanem higany. Tudtok errol valamit, vagy
csak almodtam?
Koszonom,
Attila
|
