On Wed, 3 Mar 1999  wrote:

> Az abszolut permeabilitas es a permittivitas a ter tulajdonsaga,
> ezek valos fizikai jelentessel birnak.
> A feny csak ezutan jon.

Nem egeszen, mertekegyseg rendszertol is fugg. A CGS-ben pl. az abszolut
permittivitas 1, vagy ha ugy tetszik, nem letezik. A c-t mint vakuumbeli
fenysebesseget emlegetjuk, de helyesebb lenne abszolut hatarsebessegnek
hivni. Ezzel terjed minden hatas, aminek a kozvetitoje tomeg nelkuli
reszecske.

Hidas Pal

A Magyar Csillagaszati (?) Egyesulet honlapjan nagyon jo dokumentacot 
talalhattok rola, a megfigyelesre vonatkozo tanacsokkal, elsosorban 
magyarorszagi megfigyelesre alapozva.


Http://napfogyatkozas.mcse.hu/terkep.html

Olah Sanyi

> Az augusztus 11-i napfogyatkozas magyarorszagi atvonulasat es a
> pontos idoadatokat (UT vagyis grinicsi ido szerint, amihez egy
> orat hozza kell adnunk)

En ugy tudom, hogy augusztus 11-en nyari idoszamitas lesz ervenyben,
ezert az UT-hez 2 orat kell majd hozzaadni, hogy megkapjuk a helyi
idot.

Udv,
      Sailor

@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@@

De Angliaban is a nyari idoszamitas lesz ervenyben... Kerdes, az
UT vajon a teli greenwhich-i ido vagy a mindenkori pillanatnyi?
Udv///Meszaros Laci

Segitsetek egy laikusnak!
Megtekintettem az NASA lapon a terkepeket.

Biztos en vagyok a hulye, de elmagyarazna valaki, hogy a feltuntetett
szemlelesi idopontok miert Nyugatrol - Keletre novekszenek? Hiszen a
Fold is ugyanigy forog...

Letezik, hogy a Hold mozgasa gyorsabban viszi elore az arnyekot, mint ahogy
a Fold egy adott pontja kiszalad alola? Vagy a Nap koruli keringes
"invertalja" az egeszet? Mas okot nem tudok elkepzelni, felteve, hogy az
idopontok valoban a takarast jelentik. Ne hagyjatok ketsegek kozott! :)

Koszonettel:
HA

Karcsu  [Hungary]) irja:

>>> Lehet, hogy rosszul emlekszem a kepletre, de a lenyeg az,
>>> hogy a feny sebessege ket univerzalis allandoval kozvetlen
>>> kapcslatban all.
>>
>> Nem ketto az, hanem egy: epp a fenysebesseg :o))) Vicc nelkul: a mu_0
>> neven tisztelt mennyiseg erteket az aram mertekegysegenek definicioja
>> rogziti (4*pi*1e-7 SI-egysegekben).

> Kedves KZ!
>
> Azt kell mondjam, hogy teljesen igazad van abban, amit leirtal.
> Viszont a matematikai formalizmus feltarja szamunkra,
> hogy a mu_0 valasztas tobbe-kevesbe ad hoc jellegu.

Kedves Karcsu!
Konkretan milyen matematikai formalizmusra gondoltal?

> A valosagban nem mu_0 fugg c-tol, hanem forditva.

Milyen ertelemben irod azt, hogy "a valosagban"? Kiserleti alapon?
Elmeleti elofeltevesek alapjan?

> A c abszolutnak valo megtetele eppenseggel korlatozza a
> tudomany fejlodeset.

Ha arra gondolsz, hogy egyszer esetleg kiderulhet: a fenysebesseg nem
abszolut es nem allando, akkor azt is tegyuk hozza, hogy epp a KZ altal
hasznalt mertekegysegrendszer, a CGS es rokonai nem tetelezik ezt fel. 
Az SI es mostanaban javasolt tovabbfejlesztesei teszik a c erteket egyszer
s mindenkorra adott puszta szamma.

Persze a mertekrendszer valasztasa igazabol nem tudja korlatozni a tudomany
fejlodeset - ha a fentemlitett eset megvalosulna, azt a fizika tudna kezelni,
csak epp kenyelmetlenek lennenek a kepletek (vegul is lehetett szamolni a
teljesitmenyt loeroben is, aztan atszamolni koloria/nap egysegre, az en
gyerekkoromban a hatodik altalanosban meg ezt neveztek fizikanak...).

> Az abszolut permeabilitas es a permittivitas a ter tulajdonsaga,
> ezek valos fizikai jelentessel birnak.

A "ternek" mint olyannak nincs permittivitasa es permeabilitasa. Ezek a
fizikai tulajdonsagon csak a - folytonosnak tekintett - tomeges anyag
es az elektromagneses mezo kolcsonhatasanak kozelito, fenomenologiai 
leirasara szolgalnak. Az epszilon-null es a mu-null allandok csak a
szerencsetlenul (marmint fizikailag szerencsetlenul, megengedem - bar meg
nem tapasztaltam -: a gyakorlatban jol hasznalhatoan) valasztott egyseg-
rendszerben fellepo atvaltasi konstansok (lasd Taylor-Wheeler: Terido-fizika
cimu konyvenek elejen a tanmeset az egyszeri foldmerokrol, akik az eszaki
iranyt merfoldben, a keletit kilometerben mertek, es szinte szentkent
tiszteltek a bizonyos kepletekben fellepo 1.6 km/merfold "univerzalis
allandot" - es persze igyekeztek minel pontosabban megmerni...).

> A feny csak ezutan jon.

A feny realis, sokszor tapasztalt fizikai jelenseg. Elmeleti leirasara
szukseg van. Ennek eddigi legjobb modjat a Maxwell-egyenletek (illetve
ezek kvantumelektrodinamikai valtozata) adja. De ne felejtsuk el, hogy
a Maxwell-elmelet is csak hipotezis. Esetleges megdolesevel nem dol ossze 
a vilag.

A cgs egysegrendszerben es rokonaiban a Maxwell-egyenletekben fellep egy
sebessegdimenzioju allando, ezt jelolik c-vel. Mas allando nem szerepel.
Az egyenletek kovetkezmenye, hogy letezik egy c sebesseggel terjedo
transzverzalis hullam. A fizikai hipotezis annyi, hogy ez az elmeletbol
levezetett jelenseg azonos a realisan megfigyelt fennyel. Ha egy majdani
kiserlet azt mutatja, hogy a realis feny tulajdonsagai masok, sebessege 
nem univerzalis, helytol, iranytol es vonatkoztatasi rendszertol fugg,
akkor egyszeruen azt kell mondani, hogy a Maxwell-egyenletek nem irjak
le helyesen a realis feny tulajdonsagait - fizikusok, szabad a palya, 
varjuk az uj egyenleteket! Mindez mit sem valtoztat a Maxwell-egyenletek
sokat vizsgalt matematikai sajatossagain (pl Lorentz-kovarianciajukon), es
a bennuk szereplo konstans jelentesen: ez az egyenletek altal leirt hullam
terjedesi sebessege.

Hasonlo fizikai elemzes nem mondhato el a mu-null es epszilon-null konstansok
eseten, ezek ugyanis nem irjak le semmilyen fizikailag realis letezo 
objektum semmilyen fizikai tulajdonsagat. 

> Bocs, ha kicsit zavaros voltam, kesore jar mifelenk. :)
> Karcsu

Ezt az egesz vitat kb masfel eve egyszer mar lejatszottuk. Akkor Feher
Titusz mondta kb ugyanazt, amit most en. Talan nem veletlenul...

udv
dgy