Sziasztok!
> Tegnap kivancsisagbol beleneztem egy hirmusorukba.
> Megtudtam, hogy valaki vagy valami az "alkotmanybiszagra
> nyomaszt akart gyakolni". Hogy kicsoda vagy micsoda,
> az elveszett a nagy hadarasban es szipolaszban. Megjegyeztem
> az elkoveto nevet: Gyorgy Bence. Ilyet en me'g nyilvanos
> adasban nem hallottam! Beszedtechnikai tanfolyamra vele!
A fenti idezet szerzoje jol raerzett a radios-teves ujsagiras ellentmondasaira:
mit mond, vagy hogyan mondja? Velemenyem szerint az idealis az, ha ez a ket do
log - a szakmai profizmus es a szep magyar beszed - egy emberben egyesul, de ha
mar valasztani kell, akkor inkabb az elobbi. A hallgato-nezo tajekoztatasat jo
bban szolgalja, ha egy felkeszult ember tudosit, nem pedig egy buta pacsirta. P
ersze, ha a szoveg teljesen erthetetlen, arra nincs mentseg. En szemely szerint
nem hallottam meg Gyorgy Bencet beszelni, de tudom, hogy profi, mert olvastam
irasait a Nepszavaban, 168 Oraban es a MaNcs-ban. Mellesleg az utobbi hetek hir
adoozoneben eppen az RTL Klub hirmusoraiban latom a legtobb fantaziat: erre az
a Krecz Tibor a garancia, aki korabban a Figyelo foszerkesztoje volt es - jelen
legi tudasom szerint - nem tartozik egyik szekertaborhoz sem. Emlekezzetek viss
za: az o lapja tarta fel elsokent a Tocsik-ugyet.
> Nyaron vettunk egy nagyon jo CD-t, Lajko Felix es Zenekara cimmel.
> Tudna valaki irni errol a csapatrol - a lemezrol csak annyi derul ki, hogy a
> felvetelek Szabadkan keszultek...
> (Annyit meg hallottam, hogy Jancso keszitett rola filmet.)
Ha Lajko Felixrol tobbet akarsz megtudni, lapozd fel a Magyar Narancs es a Want
ed korabbi szamait, ez a ket lap folyamatosan figyelemmel kiseri az ifju hegedu
zseni munkassagat.
Sziasztok,
Gyuri
|
Szent Pal megterese
A mult het vegen vegre eredetiben is lathattam
id. Pieter Breughel kepet Becsben, a
Kunsthistorische Museumban. Ami a kepen szamomra
izgalmas, arra mar korabban is felfigyeltem,
de eddig nem tudtam igazan megfogalmazni,
mit ereztem meg a festo uzenetebol.
A kepet es temajat gondolom keveseknek kell reszletesebben
bemutatni. Hadoszlop vonul felfele a meredek hegyi utakon.
Balodalt latszik a siksag, jobbra hatalmas
hegyek, a keskeny ut menten hatalmas szakadekok, az ut
egyre veszelyesebbe valik. A csapat Damaszkuszba tart,
a fanatikus Saul ott is uldozni akarja a
Jezust kovetok csoportjat. Az uton Saul a foldre zuhan,
latomasaban Jezus jelenik meg, aki kovetesere szolitja
fel. Saul megter, es amilyen elvakultan uldozte
korabban a keresztenyeket, uj neven, Palkent talan
me'g elszantabban az uj hit hirdetojeve valik. O lesz a
keresztenyseg mondhatni foideologusa. A Sault kisero csapat
nem erzekeli a latomast, nem halljak az egi hangot.
A foldon vergodo Saul a kepen alig latszik. Bar Saul
a kep geometriai kozeppontjahoz kozel helyezkedik el, a
festmeny egeszehez kepest jelentektelen meretu figura,
csak kulon keresessel bukkanunk ra. Talan a kornyezo egbetoro
fak utalhatnak arra, hogy valami kulonos esemeny
tortenhet. A kepet inkabb a hegyek es a sereg abrazolasa
tolti ki.
Ami kulon feltuno, az a kep eloteret uralo lo es
lovasa. A lovasnak a hatat, a lonak a hatso felet
lathatjuk. Ez utobbit erotol duzzado hatalmas izmokkal,
igen alaposan kidolgozva. Ez az, amire korabban is
felfigyeltem es zavart is. Miert annyira eldugott
Saul alakja, a vilagtortenelmet befolyasolo
megteresnek a megfestese, es mit keres a kep elotereben
oly feltuno modon, alaposan kimunkalva a hatalmas
faru lo? Nem hiszem, hogy ez csupan a festore
egyebkent is jellemzo szatirikus megnyilvanulas
lenne.
Ha ebbe belegondolunk, eloszor az otolhet fel, hogy
valoban, mennyire eszrevehetetlenek korukban az igazan
nagy dolgok. Mert mi az, ami feltuno? A nagy meretek,
a nyers ero, a ricsaj, a hivalkodas, stb. Ezek bizony
eltakarjak a szemunk elol azt, ami tenyleg fontos es
meghatarozo. A festo a fenti ellentettel erre
akarhatta felhivni a figyelmet. Valoban, amik ott a
damaszkuszi uton elso latasra eszrevehetoek, a
nyaktoro hagon valo atkeles nehezsegei, az emberek
es a lovak erofeszitesei. Bizony, ha a lo fara nem
lenne olyan hatalmasan izmos, nem tudnanak atkelni
a hegyi utakon, tehat a lovak eronlete meghatarozonak
latszik az adott helyzetben.
Igen, barmely korban, a valoban utjelzo tenyezok
rejtettek maradhatnak. Nagyon kevesen erzekelik idoben, mi
igazan a fontos, hol van a valodi centrum, miert tortennek
ugy a dolgok, merre fordul a vilag. Mindez elkeserito lehet
az eligazodni keptelen gondolkodo elme szamara.
Breughel 1569-ben halt, fo muveit a halala elotti evtizedben
alkotta. Valoszinu, nem tudott tampontokat talalni
a korulotte forrongo, kavargo, megujulo vilagban.
Sajat kuzdelmeit, a megertes remenytelenseget festhette bele
a kepbe. Maganak is magyarazza vele, miert nem ertheti meg
a vilag torteneseit.
Ez az erzes bizony nagyon is ismeros szamunkra. Igaz, az
elmult 400 ev soran sokat okosodtunk. Az anyagi vilagot
tanulmanyozva megszuletett a modern termeszettudomany,
segitsegevel a lenyegest es a kevesbe fontosat el tudjuk
valasztani. De ha a tortenelem folyasara gondolunk, a
zavarodottsagunk nem sokkal kisebb annal, mint a XVI. szazad
kozepen elo Breughel erezhetett.
Me'g most sem tudjuk igazan, hogy 1956-ban mi tortent velunk
es miert ugy zajlottak az esemenyek. Buszkek lehetunk arra,
hogy forradalmunk latvanyos, kiheverhetetlen csapast mert
a szovjet rendszerre. De mi lett velunk utana vagy harom evtizedig,
hogyan veszett ki belolunk sok-sok minden, amihez ragaszkodnunk
kellett volna, nem vilagos.
Ha a vilag mai helyzetet nezzuk, hol tortennek azok a
dolgok, amelyek valoban meghatarozoak? Nem hiszem, hogy
este bemutatna ezeket a TV, ezek szerepelnenek az
ujsagok cimoldalain, sot, me'g abban sem vagyok biztos, vajon
a huszonvalahanyadik oldal aljan, az aprobetus reszben
megtalalhatnank-e a roluk szolo hiradast.
Vegh Laszlo
|
