Az unnepek miatt egy kis kesessel valaszolok a vallas-ugyben
vitazoknak. Szokasomhoz hiven megint kiszemeltem nehany idezetet,
amelyekbe aztan belekotok. Ime:
Szekely Zolinak:
>... A vallasos bizonyossag
>nem szaraz, nem termeketlen, hanem boseges, termekeny es gazdag.
>Aki eljut hozza, annak a szamara olyan csodalatos uj vilag nyi-
>lik meg, amit a hitetlen elkepzelni sem tud. Ez a gazdagsag es
>ez a boseg a bizonyossagot lelt lelek ajandeka, amelyet semmi
>foldi gazdagsag nem helyettesithet.
Ezt ugy mondod, mintha abszolut igazsag lenne, es ezzel mindenkit
leminositesz, aki nem abban hisz, amiben te. Nekem pl. nem kell az a
"csodalatos uj vilag", jobban jonne egy kis "foldi gazdagsag", de
azert, mert valaki megis inkabb Istenben hisz, meg sajnalom le az
illtot.
>... Mikor hazasfelet valasztasz, huseget fo-
>gadsz. Beklyo-e ez? Gyermekeid boldogsagan orkodni: beklyo-e
>ez? Oregedo szuleid szep napjait hosszabitgatni vajon beklyo?
>A beklyo az, ami lekotoz, nem hagyja kibontakozni javaidat. Le-
>het-e beklyo az, ami segit a bontakozasban? A kicsapongas ezer-
>szer nagyobb beklyo, mint a kicsapongastol valo tartozkodas.
Hogy mi beklyo, mi nem, az megintcsak szubjektiv. Ugy latom,
nagyon szeretsz abszolutizalni, es abszolutnak hitt normak alapjan
masokat minositeni. Persze a keresztenysegnek alapveto hittetele,
hogy az Isten altal megszabott normak abszolutak de az is, hogy nem
az ember dolga ezen normak alapjan itelkezni mas emberek folott.
Nihilnek:
> Ha megvizsgaljuk az allatvilagot, lathatjuk hogy az allatvilagon belul egy-
>fajta hiearchikus rend uralkodik. Ennek a rendnek egyetlen fo torvenye van: az
>erosebb legyozi, elpusztitja, megeszi a kisebbet, gyengebbet. Ez a fo torveny
>igen hatasos modon iranyitja az allatok eletet. Mindegyik allat tudja, tudhatj
a
>mit varhat egy masik allattol. Ez tehat egy egyuttelesi szabalyrendszer univer
-
>zalis alaptorvenye, es igy akar az eroszak moraljanak is nevezhetnenk. Ezzel
>szemben a keresztenyseg moralja a szertetre, megertesre epit es mint ilyet a
>szeretet moraljanak is nevezhetnenk.
Attol tartok, ez igy egyszeruen nem igaz. Az allatvilagban is
letezik altruizmus. Mindennek, ami az emberre jellemzo, megvan a maga
evolucios multja, a szeretetnek es a megertesnek is. Ezt most nem
akarom reszletezni, csak fogyasztanam az idot es a helyet; magad is
utananezhetsz a megfelelo szakirodalomban (pl. Richard Dawkins: Az
onzo gen c. konyveben).
>... A moral kerdese ezek utan abban merul
>ki, melyik moral, az eroszak vagy a szeretet moralja a helyes egy gondolkodo
>ertelmes leny illetve eme lenyek altal alkotott tarsadalom szamara.
A gondolkododo, ertelmes lenyek sokszor pont arra hasznaljak azt a
sok eszuket, hogy hogyan artsanak minel tobbet mas hasonlo lenyeknek.
Ne erts felre: en nem itelem el oket (magunkat) ezert. Nem vagyok
biztos benne, hogy letezik "helyes" ut. Az egyes strategiak (celsze-
rubbnek tartom, ha ezekrol beszelunk moral helyett) nem onmagukban
leteznek, hanem egymas mellett es ellen, egymast kiegeszitve (lasd:
jatekelmelet, evolucios modellek stb.)
>... Sajnos mai tudasommal
>azt kell mondanom, hogy verseny nelkul nincs fejlodes, a szeretet moralja meg
>kizarja az igazi versenyt. Ez az ellentmondas az ami szerintem meg a keresz-
>teny hivok szamara is megoldatlan.
Pontosan errol van szo. Az ellentmondas latszolagos, ha a jatek-
elmeleti ertelemben vett strategiakrol beszelunk. Ha ohajtod,
bovebben is megtargyalhatjuk a temat.
>... Emiatt az a
>velemenyem, hogy ha az abszolut igazsagot keressuk (mar ha egyaltalan letezik)
,
>elso feladatunk az abszolut reszigazsagok keresese. Egy ilyen reszigazsag
>peldaul szamomra a sajat letunk. (Descartes: Ketelkedem tehet vagyok. Gondol-
>kodom tehat vagyok.) Egyebkent ami Isten letere illetve nemletere all, marhogy
>nem tudjuk bizonyitani egyiket sem, all az abszolut igazsagra is.
Mi az az "abszolut reszigazsag"? Nem ertem, mire gondolsz. Ami a
Descartes-i kijelentest illeti, az tautologia, mivel az a szo:
"gondolkodom" (cogito) mar eleve implikalja az alanyt. Nyelvi
eszkozeink kemenyen korlatoznak minket abban, hogy esetleges
nemletezesunket el tudjuk kepzelni (Buddha szerint pl. - ezt ma
hallottam - nincs olyan, hogy EN, ez csupan illuzio. Ami azt illeti,
a genszelekcionizmus tukreben elegge megfontolonak latszik a
gondolat!)
> Vegul pedig egy kerdes. Ha a keresztenyseg, iszlam, hinduizmus, budhizmus,
>konfuzianizmus, taoizmus stb. kozos vonasa hogy Istenben, Teremtoben hisznek,
>a szocializmusnak, ateizmusnak, stb. pedig az, hogy az Isten illetve a Teremto
>nemleteben hisznek, akkor hogy nevezzuk azokat az embereket, akik az Isten
>illetve a Teremto letenek illetve nemletenek ketsegessegeben hisznek?
Ketelkedoknek.
Horvath Pistanak:
> Itt erkeztunk el oda ahol igazabol egyetertunk. Ilyen ember lehet
>ateista is lehet hivo is es mas is. Erre nincs torveny. Ilyesmit irtal Te is
>az irasod elejen. Csak vigyazzunk kerem! Mert Te azt szeretned igazolni,
>hogy a hivo nem tud ilyen lenni csak ha devians. Zoli meg azt szeretne igazoln
i
>hogy a nem hivo egyatalan nem tud ilyen lenni.
> Szerintem mindket nezet helytelen. Rossz veget fogjatok a dolognak.
>Most harap a kigyo a farkaba, es visszaerek az elejere. Ne a masikat cafolja-
>tok. A sajat igazat az ember a masik megcafolasa nelkul is igzolhatja. Ha Te
>ugy fogalmaznal, hogy az ateista is elhet tartalmas es "igaz" eletet, Zoli
>pedig ugy, hogy egy hivo is, akkor mindjart nem a masik cafolgatasa lenne a
>fontos. Hanem rajonnetek, hogy a masik nem ellenetek beszel es amit igazabol
>allitani akartok az a masiknak egy elfogadhato nezet, meg ha neki mashol is
>van a hangsuly.
A problema pont az, hogy a kereszteny tanitas eleve magaban
foglalja, hogy aki nem hisz Istenben, az rossz eletet el, es
elkarhozik. A tolerancia eszmeje ott van elrejtve (eleg jol el van
rejtve, hogy annyi sok kereszteny nem veszi eszre!), hogy a
keresztenynek szeretnie kell(ene) az ateistat es a mas hitut is, es
Istenre kell(ene) hagynia az itelkezest.
>>Buszke csak akkor lehet valaki, ha vallasa vagy vilagnezete altal
>>olyat tud tenni, teremteni, ami onmaga es/vagy az embertarsai szamara is erte
k
> .
>>Termeszetesen mindezt az altalanos etika szabalyai szerint.
>
> A hivo ilyenkor nem buszke, hanem Istent dicseri, es halat ad neki,
>mert ez egy ajandek Istentol es nem az o muve.
Vagy marhara buszke lesz es Isten kivalasztottjanak es a
legfelsobb akarat vegrehajtojanak hiszi magat.
Mindenkinek udvozlet
Mihaly
|