Sziasztok!

Eloszor is koszonom mindenkinek a Biblia-forditasokkal kapcs. valaszat.
Beleestem abba a hibaba, hogy errol az egeszrol magyar konyvben, magyar 
nyelven olvastam, es a gondolataim is a magyar nyelv leptekeiben forogtak a 
tema korul. Ehhez tarsult meg az is, hogy olvastam esetleges hamis 
tekercsekrol, amiket a tudas vedelmeben, az ellenseg megtevesztesere 
keszitettek szorgos kezek. Igy allhatott ossze az a kerdesem, amit oly 
sokan beideztetek. Gyarlo az ember! Mindenkit megkovetek!
>Egyebkent evekkel ezelott a magyar allami tv-ben mutattak be egy izraeli 
egyete
>mi tanart, - talan a Hetben - aki vitatja a Biblia foldrajzi helyeinek 
maganhan
>gzoit. O masokat irt be, mas tortenelmileg letezo varosokat nevez meg es 
talalt
>meg az arab felszigeten. (Illetve elfeledett romokat tart fel.) Tobbek 
kozott
>igy a Bibliai helyek kozotti tavolsagok pontosak es tenyleg megtehetok 
annyi na
>p alatt, mint a Bibliaban szerepel.
A TV-musort nem lattam, de Daniken is emlit egy tudost, az " Istenek 
ivadekai vagyunk" c. konyveben. Ot Kamal Szuleiman Szalibinek  hivjak. Egy 
libanoni professszor, aki Bejrutban tanult tortenelmet, Londonban 
doktoralt, es a bejruti Amerikei Egyetemen lett tortenelem tanar.
Megjelentetett egy tanulmanyt, " A Biblia Aszir foldjerol szarmazik" 
cimmel. A kezirat 3 evig nem kerult nyomdaba, a kiadok nem mertek 
publikalni.Vegul a Der Spiegel kozolte azutan, hogy nehany nyelvesz 
amellett foglalt allast, hogy Szalibi professzor ervei helytalloak.
Vizsgalatai nem a vallasi tartalom kikezdesere, hanem a foldrajzi 
helyszinek hitelessegere vonatkoztak. Elkepzelheto, hogy igy is mennyi 
eddig elfogadott teny kerult megis mas magvilagitasba! Allitasait azonban 
nem csak a szavak maskeppen valo kitoltesevel, hanem a Bibliaban leirt 
tajak, foldrajzi megfigyeleseivel tamasztja ala.Nagyon erdekes.

Ezek utan talan mar nem is tunik olyan nagy vetsegnek a ketelkedes!
A tartalommal kapcsolatban nekem is az a velemenyem, hogy ki-ki a maga 
felfogasa szerint olvassa-forgassa kezeben ezt a konyvet. Minden vitathato 
ellenere, fontos ismerete a nem hivok szamara is, hiszen tortenelmunk, 
irodalmunk,torvenyeink, erkolcsi rendunk, alapjai is innen szarmaztathatok. 

Udvozlettel, Jutka

ceyra:

> En nem mondtam, hogy letezett Atlantisz. Csak legalabb annyit megerdemelne,
> hogy a "nem letezett, csak kitalacio" xk. kijelentes (lasd: par sorral
> lejjebb ;-) ) _elott_ alljon me'g par100 oldal bizonyitas, elemzes.
> Tisztelet is van a vilagon.

Csak azert, mert Platon egyszer leirt egy par oldalas marhasagot, mi
alljunk neki tobb szaz oldalon cafolni? Neki kellett volna eloszor is
bizonyitania a dolgot! Nem epp te szoktad az orrunk ala dorgolni, hogy
valaminek a nemletezeset nem lehet bizonyitani?

> ui: Jut eszembe! En me'g soha nem lattam kvarkot, de me'g atomot sem. Bar
> ez egy dolog. Azonban soha nem is olvashattam a bizonyitasi kiserletek,
> illetve a felfedezesek pontos leirasat, meresi jegyzokonyve't. Es lehet
> hogy nem vagyok egyedul: csak par nemzedek szenved csupan ugyanebben a
> szindromaban. Ugyhogy akar me'g azt is mondhatnam: nincsenek is atomok, hat
> me'g kvarkok, kitalacio az egesz, a nep hulyitese. Vagy tan nincs igazam? ;-)

Persze hogy nincs igazad. Ha venned a faradsagot, elolvashatnad az osszes
szakcikket, ami a temaban megjelent, a pontos leirasokkal, meresi
protokollokkal egyutt. Minden hozzaferheto. Csak elobb el kene vegezned a
fizikus szakot, hogy ertsd, mit olvasol, meg hogy egyaltalan tudd, hogy
mit hol kell keresni.

> Vegul is nem szolt a szoveg arrol, hogy a bizonyos lap lekozolte-e a pontos
> dokumentumok kopiajat (es ezek elerhetoseget, hogy mindenki utananezhessen
> a megfelelo szervnel), amely bizonyitotta volna, hogy BMC valoban ott
> lakott. Pedig hat szerintem azert egyetertunk abban, hogy ezzel
> bizonyitotta volna minden ketseget kizaroan a dolgot. :)

Ez trivialis. Bemesz a chicagoi leveltarba, es ott van. Egyebkent sem
vitatta a lap allitasat senki.

Szilagyi Andras

Kedves Peter !

A _szimulalt vilagunk_ lehetosegenek felvetese mogott a kovetkezo 
filozofiai problema huzodik meg:

Van-e vilagunk rideg valosaga mogott valami, vagy valaki
akitol letezesunk fugg ?

Ha van, akkor szinte bizonyosra veheto, hogy szandekatol
fugg, hogy tudatni szeretne velunk valamit, vagy sem.

>esetre teny, hogy a modellezett vilagban szereplo objektumok SEMMILYEN MODON n
e
>m nyerhetnek informaciot a modellen kivuli vilagrol, igy elmeletileg elkepzelh
e
>to, hogy valoban modellek vagyunk, am ezt vagy ennek ellenkezojet bizonyitanun
k
> lehetetlen. Raadasul mivel semmilyen kapcsolatunk nincsen a "kulso" vilaggal,
>igy igazabol nincsen gyakorlati jelentosege, hogy egy szamitogep belsejeben va
g
>yunk-e vagy sem.

Ezen az alapon megertem, ha az egzakt tudomany szamara teljesen kozombos
a kerdes, hogy vilagunk szimulacio e, vagy sem.

A - Jano Mano altal hivatkozott - rendkivul kritikusra _beallitott_ 
kezdeti feltetelek, melyekben ketelkedtel:
>...ha a tagulas sebessege egytrilliomod ressz
>el (10 a -15-diken!!!) kisebb lett volna, akkor összeomlik a rendszer. 

Hawking magyar kiadasu - Az ido rovid tortenete - c. konyveben 
megtalalhato a 127. oldalon. Ott 100billiomod-ot ir a szerzo.

Lehet ugyan forditasi hiba is. Az eredeti kiadasban kellene megnezni.
( Ugy tudom a nagy szamok elnevezeseben az amerikai 
konvencio elter az europaitol, es ebbol olykor bonyodalmak
is sza'rmaznak.)

E kiszamitottsag, legyen az akar szamszeruleg eltero az emlitettol,
nagyon kulonos.

Hawking szerint az osrobbanastol kezdve a fizika
sza'ma'ra nincs szukseg egy kulso beavatkozo feltetelezesere.

A ketelkedes persze mindaddig fennall meg sokunkban, amig
lesznek nehezen megertheto jelensegek, illetve nem
megmagyarazott jelensegek.

En ezen utobbiakra, otletszeruen vetettem fel azt, hogy 
szimulacios rendszerhibak okozzak.

>4: Fentiek után akár azt is feltetelezhetjuk, hogy teremtonk nem csak ezt az e
g
>y vilagot teremtette, hanem vegtelen (de legalabbis ismeretlen nagysagu) szami
t
>asi kapacitassal rendelkezik es n darab szamitogepen modellez akarhany vilagot
,
> s a vilagok torvenyszerusegeit tetszese szerint manipulalja pl. a kiindulasi 
a
>datok (mat. fiz. torvenyek, anyag-energia viszonyok stb...) valtoztatasanak se
g
>itsegevel.

Tudomanyos korokben is jatszadoznak az altalad emlitett _sok vilag_ 
gondolattal, bar a Teremtot nem emlitik.


Udv: zoli