Szervusztok.

Szeretnem megkerdezni toletek, hogy a nanotechnologia
apro gepei, alkatreszei, amikrol annyit beszelnek,
irnak mostanaban, hogyan reagalnak a vegyianyagokra,
korroziora.

Gondolom, minel kifinomultabb egy ilyen szerkezet,
annal erzekenyebb ezekre a hatasokra.

Egy dolog ilyen eszkozoket tervezni, gyartani,
az egy masik dolog, hogy ezeket a holmikat bizonyara
szelsoseges, de legalabb is  kiszamithatatlan
kornyezetben szeretnek hasznalni.

Karcsu

Csak egy kis kotozkodes Laceknek cimezve:

> Az emberek nem alkotnak olyan fogalmat,
> amit azutan nem tudnak ertelmezni
Mint pl. az ido?
Ahogy en tudom, eleg sok ido :) eltelt, amig nagyjabol
tisztaba jott a tudomany azzal, hogy mi is az ido.
(mar, ha eltekintunk attol a meghatarozastol, hogy az
ido az, amit oraval merunk)

Tisztelettel

Csussz

Sziasztok ! 

Ko'csi Zolta'n irta:
>Hat, ehhez az intelligenciat definialni kene, szerintem.
>Meg a mesterseges intelligencia kulcsfigurai (mint mondjuk Minsky) is
>idonkent ketseguknek adnak hangot a szamitogeppel elerheto emberi
>intelligencia utanzasrol. Masok, pl. Penrose azon az allasponton vannak,
>hogy az emberi intelligencia semmilyen kapcsolatban sincs a mai
>gepekben hasznalatos modszerekkel hanem alapvetoen mas. 

Regen hallottam az intelligencia egyik definiciojat, s mar nem tudom
honnan szarmazik, de a magam reszerol eddig jol megvoltam vele:

Az intelligencia a szerzett ismeretek alkalmazasanak kepessege.

Az intelligencia ebben a megfogalmazasban a tudas egyik 
resze, ha elfogadjuk , hogy a tudason egyreszt 
feldolgozokepesseget, masreszt lexikalis ismereteket ertunk.

Az intelligenciahoz kiegeszitesul meg hozzafuznem egy elismert 
szakember, pszichologus velemenyet is, aki egy tovabbi, es igen emberi 
sajatossagra hivta fel a figyelmet, mely ugyancsak 
az intelligencia fokmeroje - a jo kerdesfelveto kepesseg.
Valoszinuleg ez az a tenyezo, melyben az intuicionak jelentos
szerepe van, es geppel igen nehez lesz ezt 
hitelesen szimulalni.

A mesterseges intelligencia fogalmanak definialasara
nem mernek vallalkozni, mert feltetelezem, hogy 
az ilyen iranyu kutatasoknak csak egyik celja az emberi 
gondolkodas szimulacioja.

( Megprobaltam azert utananezni, es jobb hijan belelapoztam
  a _MI  A-tol Z-ig_ cimu, angol-magyar szoszedettel is ellatott
  ismeretterjeszto konyvbe, de meg a _mesterseges_
  cimszo sem volt benne. Tulajdonkeppen egy feluletesen 
  megirt lexikonka, _intelligencia_ nelkul ! :) 

Egy hatekony problemamaegoldo gepnek a lexikalis ismereteken kivul
tudnia kellene modellt alkotni, ha nem akar az idok vegezeteig
ragodni valamilyen apro gumicsonton.

A lexikalis ismeret a kisebbik problema, hiszen egy mai
kozonseges winchesteren kb.  50 meternyi konyv 
szoveganyaga tarolhato tomorites nelkul is.

Az emberi gondolkodasnak a modellezo kepesseg a 
legkiemelkedobb sajatossaga, de ne bizzuk el magunkat, 
mar nem vagyunk ebben sem egyedul!

Kb. 10 evvel ezelott belekukkantottam egy szuk korben
terjesztett haditechnikai szakfolyoiratba, melyben egy 
pilotak szamara kifejlesztett kulonleges sisakot 
reklamoztak. A sisak viseloje a kulvilag kepi informacioit
kizarolag rajzfilmszeru valtozatban latja, a lehetseges celpontok
kiemelt abrazolasaval. Az aktualis celpont kijelolese abbol all,
hogy a pilota ranez az adott celtargyra. 
A tuzparancshoz meg gombot sem kell nyomnia, hanem 
mindossze csak ki kell ejtenie a szot: Fire !

Ez a dolog akkor prototipuskent letezett, 1millio $
kikialtasi aron.

A cikk borzongatoan arrol is szolt, hogy a sisak hasznalata
feleslegesse teszi, hogy a vadaszgepnek ablaka legyen.
A gepre felszerelt kamerak biztositjak a terhatasu,
valos-ideju kepfeldolgozas eredmenyekent letrejovo 
szu''rt kepi informaciot, s mindezt a hangsebesseg 
tobbszorosevel repkedo pilota szamara.

Sejtheto, hogy azota tovabbi lepesek tortentek
a teljesitmeny fokozasara, s lehet, hogy a sisak ujabb
valtozatait mar nem is ember-fejre tervezik, de bizonyos,  
hogy altalanossagban meg mindig mi emberek vezetunk, hiszen 
az automatak ma meg csak specialis feladatok 
megoldasara alkalmasak.

Az emberi agy sokoldalusagat nehez lesz tulsza'rnyalni,
kulonos tekintettel a problemamegoldo kepessegre.

Az lesz majd az izgalmas, ha a szamitogep olyasfajta 
fejlett, onallo modell-alkoto kepessegig jut el, 
hogy sajatos metematikai rendszert dolgoz ki maganak,
belso, szolgalati hasznalatra.

Akkor is gyanakodhatunk mar a gepi intelligencia 
tulzott eloretoresere, ha a volannal ulve nem az asszony
figyelmeztet - Vigyazz ! Jobbrol uthenger ! -
hanem  Brian, a fedelzeti computer onkenyesen atveszi 
a vezetest - mondvan nem bizza magat gyatra  
kepessegu egyedekre, hisz neki fontos kuldetese van itt, 
e foldi arnyekvilagban -  o  e'lve szeretne eljutni a
gyerekekert az ovodaig. :-)

Udv: -geonauta-

>Felado : Takacs Ferenc
>meghatarozhato. Azt is megallapitotta, hogy a feny kulonbozo
anyagokban
>mas sebesseggel terjed, vakuumban a leggyorsabban.

A kerdesem kicsit fura lesz, de meddig lehet a fenyt
lelassitani?
Ugy ertem, hogy valahogyan elerheto-e az olyan merteku lassulas,
hogy szemmel lathatoan "terjedjen" a feny? Azaz mekkora a
leglassabb terjedo feny sebessege?

Mert igaz hogy a mas anyagban valo terjedes lassitja, gyengiti
is, es elnyeli egy bizonyos szazalekat.

A tudomany jelenlegi allasa szerint mekkora az elerheto
legnagyobb mozgatasi sebesseg (pld. egy golyo kilovese, vagy
targy mozgatasa) ?

Es melyik az a sebesseg, amit meg az ember is karosodas nelkul
(= tuleli :) elvisel (ha fokozatosan gyorsul fel) ?


Tisztelettel:
Karpati Attila