AWENDER

  Jómagam a kínaival próbálkoztam tavaly, de nem voltak vele komoly
szándékaim, csak ismerkedni akartam kicsit; nem is annyira a nyelvvel,
mint az írással. Igazán érdekes. Összeszedtem ez ügyben egypár
programot, az NJStart én is jónak találom, de van most egy új
programom, az Unitype Global Writer (www.unitype.com). Ezzel remekül
lehet írni az egész CJK-rendszerben, sokféle módszerrel, és számos más
írást is ismer. Tudom ajánlani bárkinek.

PETI LAJOS

> Szóval szigorúan a magánvéleményem: "ékezetes subject-tel írok"

  Kötőjellel azokat a szavakat ragozzuk, amik néma betűre vagy a
magyarhoz képest túl bonyolult betűkapcsolatra végződnek. A subject
ejtése szabdzsekt, ezért hasonul a -vel rag v-je a t-hez (-tel),
következésképpen kötőjelet nem szabad használni.
  Amúgy a kérdés nem arra vonatkozott, hogy "én írok", hanem írók,
vagyis "akik írnak", csak Hunter nem használt ékezeteket, lám-lám,
megint egy gond az ékezetekből.

RACSKÓ TAMÁS

> Most már elmondhatná valaki, hogy mi a gánya van ezzel az Extrával?

  Érdekes kifejezés, még nem találkoztam vele; a gányolni újabban
gyakorodik a nyelvben, öcsémék korosztálya ('78) sokszor használja.
Ebben az összefüggésben inkább a "mi a répa van" használható, ez
sokáig szerepelt az Index Törzsasztalának tartalomismertetőjében is:
"Néha a szerkesztőség is innen tudja meg, hogy mi a répa van a
nagyvilágban." Később répátlanították.
  Nos, az Extrával az a répa van, hogy nem érhető el külföldről, az
indok igazából senkit sem érdekel. Népszerű, szó se róla, de csak
jómagam legalább féltucat emberrel futottam össze, akik csináltak ott
egy honlapot, aztán átköltöztették máshová, mert szerették volna, ha
többen láthatják a lapjukat. Ami pedig engem illet, én azért nem látom
az Extrát, mert a szolgáltatóm minden "kicsit gyanús" dolgot zsigerből
letilt. Számos ingyenhonlap-szolgáltató szerepel a tilalmi listájukon,
elsősorban az Extra.

> Én szertartásos ember vagyok: IRL a világ 4/5-ével magázódom.

  Jómagam IRL a világ 99%-ával tegeződöm. Igaz, volt már egy-két
barátom, akikkel hosszabb távon magázódtam (apáim lehettek volna), de
egyre inkább csak hivatalos célokra használom ezt a formát.

> Egy populáció egy infinitezimális mennyiségének a jussa a "helló",
> vagy a "csüssz".

  Nofene. Ez utóbbi kifejezés létezik a magyarban? Azt alítom, hogy
valahol az osztrák határ közelében morzsolgatod a Nyelv sorait.
  (Alít: sejt.)

> Megdícsértük ezt a céget valaha?

  Nyelvileg kevésbé tájékozott embernek nem szólnék, Tamás, hogy a
dicsér rövid i.

> (2) Itt vannak azért még a régiek is, vagy felétek nem szoktak
> "toszni"?

  Az eredeti magyar szó erre, mint hallám, a "gyakni". Ez sok századdal
ezelőtt kiveszett. Most viszont a szerepjátékosok feltörekvő ifjú
nemzedéke használatba vette a szót egészen más jelentéssel: egy jól
sikerült estén számtalan jégsárkányt, beholdert és trollt gyaknak le.

> De szeritem kimaradt a legfontosabb, és a Sógunban is szereplő
> kifejezés: "vakarimaszen" 'nem értem'.

  Hai, Tamási-szan, kimaradeszu. De nem is komplett listát akartam
összeállítani. Lehet egyébként szó róla, a művet beszkenneltem, már
megvan a MEK raktárában.

> Nem látom értelmét, hogy félig magyarítsunk és megmaradjon az "y":
> ha az észak-walesi kiejtést vesszük alapul, akkor "kömri"-nek
> kellene lennie, ha a normatívabb dél-walesit, akkor "kimri".

  Bhuel (hogy mondják ezt Walesben?), eléggé igazad van, ám a szó
valamiképpen mindenütt kymri alakban szerepel a magyarban (más formák:
walesi, velszi, welsh). Kimrit magyarban még sose láttam. Arany János
versének eszperantó címe La kimraj bardoj, de ott más a szokás.

> Ha már "y", akkor viszont "c" is.

  Protestálok: az önálló y hangértéke a magyarban i (Báthory), de a c
hangértéke nem k idegen szavakban sem. Régebben, amikor az idegen
szavakat még idegen helyesírással írták, a cymri alak a cynicust
juttathatta az ember eszébe, aminek nem kinikus a kiejtése.

> A keltában pedig lehet, hogy ez a szerkesztésmód protoeurópai
> (pikt?) eredetű, mivel a baszkban is csak igen kevés ige ragozható
> közvetlenül.

  Érdekes fejtegetés -- de itt a legvégére fölkaptam a fülemet. Mi az
összefüggés a baszkkal, tekintettel arra, hogy ennek eredetét mindmáig
nem tudjuk?

FERENC

> Kedves "see you"-sok, ezt az alakot hogyan szarmaztatjatok a "see
> you"-bol?

  Tied a két köcsög...

MÁRKUS NORBERT

> Minnyi "i" hing vin ibbin i cimri nyilvbin!

  Hát nem tudom. A nyelvlecke, amit láttam, eléggé elbizonytalanított az
ipszilonok helyes kiejtését illetően. Nagyjából azt írta, hogy az
ejtése i vagy ü, kivéve, amikor ö vagy u, legalábbis északon. Délen ö
vagy ü, kivéve, amikor u vagy i...

> [Noh ön óhenblik hödült alsztüblift, al onze médeverkersz zejn noh
> sztétsz in höszprek. Onze ekszkűzesz for öt onhömák!]

  Lám, megint tanultam valamit: a het kiejtése nekem ködös volt.

> Apropo: "rohely" vagy "rohej" helyesen?

  Röhej. A röhely egy hely lenne, ahol rö. :o

SABOLC

> "ejnye, fiam, de szép MDF-es neved van".

  Valaki avasson be az eseményekbe, egy mukkot se értek, mi a gond ezzel
a keresztnévvel.

  Ha már kínai és japán linkeket sorolgattok, a legnagyobb kínai szótár
a www.zhongwen.com. Egyszer megpróbáltam legrabbelni, de a Teleport
Próban csak tizenhatezer vagy harminckétezer file-t lehet számon
tartani, és átlépte ezt a határt...

La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
A munka nem az en dolgom. A munka tisztesseg es becsulet dolga. (Hofi)

HIX NYELV #0044, Racsko' Tama's >:
>Egy populáció egy infinitezimális mennyiségének a jussa 
                   ^^^^^^^^^^^^^^^
Milyen?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

HIX NYELV #0044, Racsko' Tama's >:
>az ország egyik helyén jelentősen másképp
>értelmezHETik ugyanazt a jogszabályt, mint egy másikon.

Miért? Mi olyan van a törvényben, amit máshogy lehet értelmezni?
Esetleg magánba elküldenéd a szöveget?

>> Persze nekem is vannak ketelyeim, itt van rogton ket pelda:
>Ellenpéldám van, a Gilette jóval a tv. előtti időből: "Das Beste im
>Mann" - "Férfiasan tökéletes" - "Najleps^ie pre muz^ov".
>Megdícsértük ezt a céget valaha? 

Miért kéne megdicsérni? Nem azt kell dicsérni, aki jól csinálja, hanem aki
rosszul csinálja, azt kell jobb belátásra bírni. A törvénynek ez a feladata.

>A nyelvi tudatosságnak elsősorban a
>magyar vásárlókban kellene jelentkeznie. Pótolható ez jogszabállyal?

Mivel nincs valami erős nyelvi tudatosság, kell a jogszabály.
Aztán ha már lesz nyelvi tudatosság, akkor felesleges lesz a jogszabály is.

>Még egy: a National Geographic pl. a reklámblokkjait ciklikusan
>lengyelül, magyarul, ill. románul adja. Ez a csatorna most magyar
>nyelvű televízióműsort szolgáltat-e, vagy idegen nyelvűnek számít
>magyar melléklettel?

A reklám magyarul IS hallható, igaz? Akkor mi a gond?

> a konkurrens tv.-csatornák
>versenyhátrányba kerülnek, mivel az ott hirdetőknek új
>reklámfilmeket kell készíteniük. Ez peidg emeli a reklámköltségeket,
>így az N.G. nekik olcsóbb lesz.

C'est la vie. Szerinted egy tv-csatorna belerokkan, ha egy 5mp-es blokkot
újra fel kell venni?
-- 
Udv,
		  Hunter			-[HE 1.15beta8;]-

Kedves Norbert!

hix.nyelv #43, :
> Ahogy gondolkozom, a tragarsagok, szitokszavak a magyarban mind
> jovevenyszonak tunnek.
Utanajartam egy kicsit a dolognak, de sokkal nem lettem okosabb, 
mert iszonyatos pruderia duhong a popularisabb etimologiai 
munkakban. Biztos vannak celpublikaciok, de azok megkerese sok 
ido es energia. En viszont nem leszek alszemermes, és kiirom a 
szavakat. 

1. Meglepoen sok finnugor eredetu szo találtatott: "szar", "fos", 
"toszik" (ered. 'lo:k, tol', vö. "taszit" es "tol"), "ha'g", 
"dug", "to:m", "segg", "fing", "i'z" (ered. 'a'rnyle'lek', vo. 
"egyen meg az i'z!")

2. Belso keletkezesu: "ce'da" (hangfesto), "cafka" (hangf. a 
"cafat"-bol), "lotyo'" (hangf. a "lotyog~locsog"-bol), "fene" 
(ered. 'fekelyes kor < arto szellem', vö. "fenevad", "fenekedik", 
a "fen" igebol, ugyanebbol van a "fene'k"), "hu:lye" (a "hu"l" 
igebol, vo. aki "hu:ledezik", az ma sem jut szohoz; az eredeti 
jelentes 'beszedzavaros [ez gyakran a gyengeelmejuseg egyik 
tunete]' volt)

3. Torok: "baszik" (vö. oszmanli "bas[mak]" 'nyom[ni] (vmit)')

4. Szlav: "picsa" ("pic^a" 'vagina'), "kurva" ("kurva" 'ua. < 
fiatal lany'), "para'zna" ("prazno" 'szu"z') [A 
jelentesvaltozashoz: az eufemikus "a la'nyok" idioma 
prostitualtakat is jelent.]

5. Német: "buzi" < "buzera'ns" < "buzera'l" 'fogdos, molesztal' < 
"buzera" (ez utobbi az olasz "bussare" 'u:t(legel); kopog(tat)' 
szobol, jelenleg terminus technicus a billiardban is!), "lede'r" 
(a "ledig" 'hajadon' szobol talan a "tu:nde'r" hatasa alatt)

6. Ismeretlen eredetu (talan belso keletkezesu): "szajha", 
"lu:ke" (van "lyu:ki" valtozata, amely 'alacsony ember'-t jelent, 
lehet, hogy osszefugg a "lyuk" szoval)

7. Orvosi szaknyelv (ezek nem tragarsagok, hanem betegsegek!): 
"krete'n" 'pajzsmirigyzavarbol eredendoen szellemileg 
visszamaradt torpenovesu', "idio'ta" 'sulyosan gyengeelmeju 
(felfogokepesseg es intelligencia nelkul)', "imbecillis" 
'kozepesen gyengeelmeju', "debil(is)" 'kismertekben gyengeelméju, 
oligofren'

8. Nem feledkezhetunk el a szamos cigany muveltsegszorol: "kula" 
'urulek', "kula'zik" 'szekel' (< "khul" 'urulek'), "mo'rel, 
mo'ra'l" 'kozosul' (< "mo'rel" 'dorzsol'), "rila'zik" 'szellent' 
(< "ril" 'szellentes'), "luvnya" 'prostitualt' (< "luvnyi" 'ua.')

9. Nincs adatom: "fasz" (szamomra a torok eredet ellen szol a 
szokezdo "f", ha ott nem joveveny; hangteste alapjan lehetne 
fgr.), "ku'r" (igen archaikus szoalak, akar fgr. is 
elkepzelheto), "pina" (a szovegi "a" miatt a XIII. sz. utan 
keletkezhetett; nem kizart, hogy a "picsa" valtozata, vo. szlovak 
"pinda" 'vagina' < "pic^a" 'u.a.'; de lehet cigany is "phen(y)" 
'notestver' [ragozott alakban tove "a"-val bovul]), "valag" (van 
nemi valoszinusege a belso keletkezesnek, de nem sok, pl. az "al" 
szobol szarmazo "alag" 'also resz' "v" protezissel [ez a 
magyarban nagyon ritka]; ugyanakkor a szlovakban a "vlk" szonak 
van 'vegbelnyilas; aranyer' vulgaris jelentese is, es ez inkabb 
szoba johet eredetkent.)


> Azt, hogy a "marha" manapsag miert szolgal pejorativ jellemzesre,
> szinten nem ertem, hisz regen (ha jol emlekszem) vagyont jelentett. 
Pedig szinte az osszes ember kozeleben elo allat nevebol 
szitokszo lett: vo. "ostoba liba", "bu:do:s diszno'", "hu:lye 
tyu'k", "buta liba", "ru:ho:s kutya", "osztoba szama'r", 
"tanulatlan o:ko:r/tino'", de a "barom" es maga az "a'llat" is 
elterjedt dicsero kitetel. Az minket szolgalo allatokat mindig 
alacsonyabbrendunek tekintettuk. 

A "marha" egyebkent a nemet "Markt" 'piac' szobol lett a 'piacon 
arult dolog' jelentesen keresztul 'aru, ertek, vagyontargy' 
ertelemben "markat" ~ "marhat" alakban atveve. Idovel a szovegi 
"t"-t targyragnak fogtak fel, es az lemaradt. (A nemet "Markt" es 
az angol "market" szavak elozmenye a latin "mercatus" 
'kereskedes, vasar'.)  A 'vagyon' > 'allat' jelentesvaltozashoz 
annyit, hogy regen a marha volt az orszag egyik legfobb 
exportcikke, ugyaanakkor a jobbagynak nem volt sajat foldje, 
allatai viszont lehettek, praktikusan abban volt a vagyona.  
Hasonlo tortent a "barom" es a "jo'sza'g" szavakkal, sot ez 
utobbi "jo'-" elotagjanak tobbes szama maig el a "javak" szoban.


> Parhete meglepetessel dobbentem ra arra is, hogy a "bubajos" peldaul
> regen kifejezetten negativ dolgot jelentett, nevezetesen varazslot, 
Nevezettek nem csak rontassal, hanem szerelmi varazslassal is 
foglalkoztak, igy ha valaki tetszik nekunk, akkor nem lehetunk 
benne biztosak, hogy nem bunos praktikak vannak-e a hattarben.  
Ugyanezt a jelentesmodosulast tapasztaljuk a "megbu"vol", 
"elba'jol", "megige'z" igeknel, sot az "elvara'zsol"-nak is van 
'tetszik' jelentese.  A "bu"vo:l", "ba'jol", "ige ~ ige'z" torok 
eredetu szavak es a samanizmus terminologiajahoz tartoznak. 
Ugyhogy vegso soron ezeket es a "bubajos"-t csak a keresztyenseg 
tette negativ dologga, az elott pozitiv dolog volt: az utobbi 
eppen a samanok egyik epiteton ornansa volt.

Kedves Attila!

hix.nyelv #43, Láng Attila D.:
> (Viszont például a cső eredete az olasz ciao, ami magyar fonetikával
> átírva kedvelt köszönés volt a hatvanas években. Itt a magyartól
> idegen ao hangkapcsolat ő-vé alakult, mert ezáltal értelmes magyar szó
> jött létre -- ami nagyon alkalmas jópofa köszönésre, hiszen egészen
> mást jelent --, ugyanakkor kell valami fonetikai rokonságnak is lennie
> az ao és az ö hangok között, mert a gaelben is egy körülbelüli ö
> hangot írnak át ezzel a két betűvel olyan szavakban, mint aon "egy".
Multkoribban vettem CD-n két "zsebírt", kihallgattam őket: én az
"aon"-t (SAMPA reprezentációval) /{:n/-nek hallom, vi. mintha
angolul mondanánk az "Anne" nevet, csak hosszabb magánhangzóval.
Hasonlóan hallás útján "taobh" /t{:v/, "naoi" /ni:j/ 'kilenc',
"cathaoir" /kaxi:r'/ 'szék', "An Ríocht Aonthaithe" /an "ri:oxt
"{:nt@x@/ 'Egyesült Királyság', tehát veláris környezetben /{:/,
palatálisban /i:/.  Az "ao" hangkapcsolat a magyarban inkább "á"-
vá vagy "ó"-vá egyszerűsödhet: én korábban halottam "csá"-t, de
ld. még "autó" > "ótó".

hix.nyelv #44, :
> Ketely lopozott a szivembe: Atekintetben, hogy a Ciao csősítése magyar
> lelemeny lett volna...
> Ugyanis a nemetek szelteben hosszaban igy bucsuznak egymastol, holott
> nemetul nem jelent semmit, ha jol tudom, legfeljebb "ciao"-t nemetul.
> :-) Es ok mondogatjak a csüszt is.
Olaszul sem jelent semmit a "ciao", es ugyanugy nincs szorokona.
A nemet "tschu:s" az olasz "ciao" es a nemet "Kuss" 'csok',
"Ku:sschen" 'csokocska' vegyulese.  Nem tudok rola, hogy a magyar
"cso""-t visszavezettek volna a nemetre. Ehhez ui. nem nemet,
sokkal inkabb osztrak elozmenyek kellenek, es legalabbis elvart,
hogy az "u:"-s alak is megjelenjen (amelyrol nem tudok). Ellenben
a magyarban kialakult a "csa'" alak (akar az "ao"
egyszerusitesekent, akar a regebbi "pa'" koszones hatasara), es e
melle autochton modon kialakulhatott a "cso"", minthogy: (1) a
velaris-palatalis hangsorvaltas nem ritka szoalkotasi eszkoz, (2)
a "cso""-t megalkoto nyelvkornyezetbe "be van epitve" a
jatekossag (egy valtozata, amelyet lanyokkal valo talalkozaskor
hasznaltunk: "Hej, mi a cso" tyu'kanyo'"), (3) mi felenk gyakori
koszonesi mod volt a "csövesek" között.  Mindazonaltal nem lehet
kizarni a nemet "tschu:s" hatasat a "cso"" kialakulasara, de ez
esetben sem mennek tavolabbra, mint az a megallapitas, hogy a
"cso"" esetleg a "ciao" es a "tschu:s" vegyulesekent alakult ki a
magyarban.

Halló halló !
Úgy tűnik valaki fölfedezte az ABC titkát; azaz felismerte hogy
mik vannak pl. a Lascaux-i barlangok falán, és hogy az ABC 
jelkészlete sacc/kb. 30000-50000 éves...  Rendkívül izgalmas 
könyvet írt róla: Varga Csaba: JEL,JEL,JEL

itt küldök egy riportot vele, amelyben részben elmeséli a lényeget
(de legjobb a könyv, csak még a felénél tartok) tényleg döbbenetes, 
zseniális, egyszerű...  Ráadásul a könyvet "konyhanyelven" írta, bárki
megértheti, és az egész okfejtést szigorúan matematikai logikára építi!

A honlapja egyébként, ahol a könyvből
több részletet is közöl:  http://csaba.varga.hu/

Üdv, Ágoston

Awender ezt írta:
<<Szotart akartam venni Mo-n, de volt negyfele, es mivel nem volt
segitsegem,
ezert nem tudtam melyik a jo, melyiket erdemes megvenni. Ez is kerdes lenne,
hogy melyiket erdemes megvenni... Minden javaslatot, tippet a
nyelvtanulassal
kapcsolatban szivesen veszek. Sajnos csak autodidakta modon tudok most
tanulni, tehat elsosorban olyanokra lenne szuksegem, melyeknel az idot,
tempot en donthetem el.>>

Én annyit tudok segíteni, hogy idemásolom a Mo-n kapható japán szótárakat,
nyelvkönyveket. Sabolc talán abban tud segíteni, hogy tanácsot ad, melyiket
érdemes megvenni. (Bár olvastam, hogy nincs túl jó véleménnyel egyik
könyvrol sem.)
ISBN		Cím			Kiadó/Szerzo		Bolti ár/Ft
0198643284	Basic Japanese-English 	Oxford University Press	 7 000,-
030432552X	Cassel English
		Japanese 		Cassell Plc.		17 226,-
0004708237	Collins Gem
		English-Japanese
		Dictionary /Vinyl/	Harper Collins Publishers  2 625,-
		Business Dictionary
		Dictionary
0004334051	Collins Shubun 		Collins			 4 375,-
		English-Japanese
		Dictionary /Vinyl/
0415047412	Colloquial
		Japanese Pack		Routledge Ltd 		13 310,-
0415045444	Colloquial
		Japanese PB		Routledge Ltd		 7 525,-
0245606629	Harrap
		Japanese Business
		Management Dictionary	Chambers Harrap	 4 375,-
0852853149	Hugo Phrase Book
		Japanese	 	Dorling Kindersley	 3 259,-
0340775440	Japanese
		Instant Pack 		Hodder & Stoughton Ltd.	 5 425,-
0340505796	Japanese Pack 		Hodder & Stoughton Ltd. 9 493,-
086442230X	Japanese Phrasebook	Lonely Planet
					Publications 		1 914,-
0340737697	Japanese
		Script Beginer's  	Hodder & Stoughton Ltd.  3 675,-
0500235023	Japanese Style		Thames and Hudson Ltd. 16 383,-
0340492457	Japanese 		Hodder & Stoughton Ltd./
					Ballhatchet H.J.		 3 675,-
0340644168	Japanese
		Beginner's Pack		Hodder & Stoughton Ltd.	 7 514,-
034064415X	Japanese, Beginners 	Hodder & Stoughton Ltd.	 3 675,-
0340553073	Japanese
		Business Pack		Hodder & Stoughton Ltd.10 926,-
0340553081	Japanese, Business	Hodder & Stoughton Ltd.  3 828,-
0679780017	Japanese-English/
		English-Japanese
		Dictionary		Random House
				          	Nakao Seigo 		 3 814,-
9631347567	Japán Kulturális Lexikon Corvina Kiadó	  	 2 500,-
XXX6400253	Japán-Magyar Szótár	Varga István Könyvkiadó 18 480,-
0609602780	Living Language
		Basic Japanese
		Cass/Books		Living Language		 6 626,-
0609810723	Living Language
		In Flight Japan 		Random House               4 108,-
0517700050	Living Language
		Japanese
		All The Way/ Cass.+Book			22 085,-
9638608641	Magyar-Japán Szótár I-II	Varga István
					Könyvkiadó/Varga I.	19 632,-
0198603665	Oxford Japanese
		Minidictionary		Oxford University Press	 3 062,-
0194313794	Oxford Photo Dictionary	Oxford University Press	 4 265,-
		English-Japanese Edition
0198601972	Oxford Starter 		Oxford University Press/
		Japanese Dictionary       Bunt                              4 375,-
0198602782	Oxford Take Off In
		Japanese 		Oxford University Press/
		(Book/Cass Pack)      	Strugnell,Lynne       	 8 706,-
0198603010	Oxford Take Off In
		Japanese
		Coursebook (Pb)	Oxford University Press 	 3 500,-
0198601190	Oxford-Duden Pictorial 	Oxford University Press
		Japanese and
		English Dictionary      				 8 312,-
034540548X	Random House 		Arrow/
		Japanese-English	Nakao,Seigo
		English-Japanese Dictionary			 2 319,-
9631347567	Japán Kulturális Lexikon Corvina Kiadó	  	 2 500,-
0804820368	The New Nelson 	Tuttle Co		23 427,-
		Japanese-English
		Character Dictionary
0852851235	Travel Pack
		Japanese		Dorling Kindersley	 4 495,-
(A feltüntetett árak irányárak, tartalmazzák az ÁFÁ-t. Internetes
megrendelés esetén
a honlapunkon feltüntetett kedvezményt is levonjuk belolük.)
Remélem, segítettem.
Üdvözlettel:
Juhászné Nagy Éva
mailto:
http://www.ingyennet.hu/~jl

>> ui. hogy kell ezt irni: ekezetessubject-irok, ekezetes-subject irok?

>Azok, akik ekezetes subjectet irnak.

De azert ha nagyon ragaszkodsz hozza: ekezetessubject-irok. (Lasd MHSZ 139.)

Ferenc

Awender ezt írta:
<<Szotart akartam venni Mo-n, de volt negyfele, es mivel nem volt
segitsegem,
ezert nem tudtam melyik a jo, melyiket erdemes megvenni. Ez is kerdes lenne,
hogy melyiket erdemes megvenni... Minden javaslatot, tippet a
nyelvtanulassal
kapcsolatban szivesen veszek. Sajnos csak autodidakta modon tudok most
tanulni, tehat elsosorban olyanokra lenne szuksegem, melyeknel az idot,
tempot en donthetem el.>>

Én annyit tudok segíteni, hogy idemásolom a Mo-n kapható japán szótárakat,
nyelvkönyveket. Sabolc talán abban tud segíteni, hogy tanácsot ad, melyiket
érdemes megvenni. (Bár olvastam, hogy nincs túl jó véleménnyel egyik
könyvrol sem.)
ISBN		Cím			Kiadó/Szerzo		Bolti ár/Ft
0198643284	Basic Japanese-English 	Oxford University Press	 7 000,-
030432552X	Cassel English
		Japanese 		Cassell Plc.		17 226,-
0004708237	Collins Gem
		English-Japanese
		Dictionary /Vinyl/	Harper Collins Publishers  2 625,-
		Business Dictionary
		Dictionary
0004334051	Collins Shubun 		Collins			 4 375,-
		English-Japanese
		Dictionary /Vinyl/
0415047412	Colloquial
		Japanese Pack		Routledge Ltd 		13 310,-
0415045444	Colloquial
		Japanese PB		Routledge Ltd		 7 525,-
0245606629	Harrap
		Japanese Business
		Management Dictionary	Chambers Harrap	 4 375,-
0852853149	Hugo Phrase Book
		Japanese	 	Dorling Kindersley	 3 259,-
0340775440	Japanese
		Instant Pack 		Hodder & Stoughton Ltd.	 5 425,-
0340505796	Japanese Pack 		Hodder & Stoughton Ltd. 9 493,-
086442230X	Japanese Phrasebook	Lonely Planet
					Publications 		1 914,-
0340737697	Japanese
		Script Beginer's  	Hodder & Stoughton Ltd.  3 675,-
0500235023	Japanese Style		Thames and Hudson Ltd. 16 383,-
0340492457	Japanese 		Hodder & Stoughton Ltd./
					Ballhatchet H.J.		 3 675,-
0340644168	Japanese
		Beginner's Pack		Hodder & Stoughton Ltd.	 7 514,-
034064415X	Japanese, Beginners 	Hodder & Stoughton Ltd.	 3 675,-
0340553073	Japanese
		Business Pack		Hodder & Stoughton Ltd.10 926,-
0340553081	Japanese, Business	Hodder & Stoughton Ltd.  3 828,-
0679780017	Japanese-English/
		English-Japanese
		Dictionary		Random House
				          	Nakao Seigo 		 3 814,-
9631347567	Japán Kulturális Lexikon Corvina Kiadó	  	 2 500,-
XXX6400253	Japán-Magyar Szótár	Varga István Könyvkiadó 18 480,-
0609602780	Living Language
		Basic Japanese
		Cass/Books		Living Language		 6 626,-
0609810723	Living Language
		In Flight Japan 		Random House               4 108,-
0517700050	Living Language
		Japanese
		All The Way/ Cass.+Book			22 085,-
9638608641	Magyar-Japán Szótár I-II	Varga István
					Könyvkiadó/Varga I.	19 632,-
0198603665	Oxford Japanese
		Minidictionary		Oxford University Press	 3 062,-
0194313794	Oxford Photo Dictionary	Oxford University Press	 4 265,-
		English-Japanese Edition
0198601972	Oxford Starter 		Oxford University Press/
		Japanese Dictionary       Bunt                              4 375,-
0198602782	Oxford Take Off In
		Japanese 		Oxford University Press/
		(Book/Cass Pack)      	Strugnell,Lynne       	 8 706,-
0198603010	Oxford Take Off In
		Japanese
		Coursebook (Pb)	Oxford University Press 	 3 500,-
0198601190	Oxford-Duden Pictorial 	Oxford University Press
		Japanese and
		English Dictionary      				 8 312,-
034540548X	Random House 		Arrow/
		Japanese-English	Nakao,Seigo
		English-Japanese Dictionary			 2 319,-
9631347567	Japán Kulturális Lexikon Corvina Kiadó	  	 2 500,-
0804820368	The New Nelson 	Tuttle Co		23 427,-
		Japanese-English
		Character Dictionary
0852851235	Travel Pack
		Japanese		Dorling Kindersley	 4 495,-
(A feltüntetett árak irányárak, tartalmazzák az ÁFÁ-t. Internetes
megrendelés esetén
a honlapunkon feltüntetett kedvezményt is levonjuk belolük.)
Remélem, segítettem.
Üdvözlettel:
Juhászné Nagy Éva
mailto:
http://www.ingyennet.hu/~jl

Salut,

> Nem szeretném azt feszegetni, hogy ki kezdte a szőrszálhasogatást.

:-))

> de te az én "ha úgy" értelmezésemet kifogásoltad
> (ahol a m. "ha" nem kevésbé jelöli önmagában, ige nélkül a
> feltételes módot, mint a jp. "nara")

Igen, végül is a te magyarázatod bőven megteszi mindenhova, ahova kell.
De a "nara" az nem a "ha" (arra van szó a japánban, "moshi"), és engem
alighanem ez zavart.

> korrektebb, mivel a "kell lennie" a magyarban sem maradhat el.

De a japánban ott van... az a nyüves "nara(ba)" pont ezt jelenti (na jó,
nem a _kell_ lennie, de a ha már úgy _van_).

> De most már érdekelne a te verziód is a "szajónara" magyarra fordításáról, úg
y,
> ahogy tőlem is elvártad, hogy a megfelelés 'purissimum' legyen. Mert
> azért az sem igaz, hogy az lenne, miszerint: "Jó utat -- odafelé!"

:-)))))))))))))))

Érdekes területre kalandozódtunk el, de nem szívesen untatnék vele
senkit hosszan. A japán nyelvben - pont az udvariaskodás miatt - egy-egy
mondatot pusztán a szavak felszínén vizsgálni nagyon
nehéz/csalóka/értelmetlen (nem kívánt törlendő). Iszonyú sokat számít a
kontextus, a kiejtés, olyannyira, hogy utána hihetetlen mennyiség
elhagyható a mondat maradékából (állítmány és alany együtt!), és
tökéletesen meg fogja a másik érteni (feltéve, hogy ismeri a
játékszabályokat). Az egyik legdurvább sértés, ami valaha kiesett
japánul a számon, így hangzott: "XY kisasszony roppant csinos, de". Egy
másik példa: japánul (udvariasan) soha nem fognak visszautasítani,
viszont cserébe tudja az ember, hogy a "Kangaete okimasu" (Majd
meggondoljuk) válasz pontosan azt jelenti, hogy "nem".
_Természetesen_ ez a jelenség kisebb-nagyobb mértékben minden nyelvben
megvan, és a "Viszontlátásra" mondatot is lehet úgy mondani (mondjuk
tisztviselőként), hogy az embernek kinyílik a bicska a zsebében, amikor
hallja.

Ezzel együtt a "szajónara" köszönés szerintem szélesebb skálán mozog,
mint a "viszontlátásra". Az egyik szélsőérték talán közös, a "Leléphet";
lehet aztán afféle "egye fene" töltést is adni a mondatnak, míg a másik
szélsőérték, a "jaj, de fáj, hogy el kell válnunk", már nem adható
vissza a "viszontlátásra" semmilyen formájával.

------------

Igen, én is úgy gondolom, hogy messze túlragoztuk a problémát, igen,
valószínűleg feleslegesen szőrszálhasogattam, igen, mi szeretünk téged
mind (LAD is biztos :-)) és nem, nem szeretném teleírni a NYELV-et
ilyenekkel. Inkább akkor válaszolok majd, ha kérdeznek, ahogy eredetileg
is a terv volt.

Tisztelettel,

- sabolc -