Az igert szoveg Brunorol lehet, hogy egy kicsit kesni fog, mert elmelkedni
tamadt kedvem Galilei kapcsan. De elotte nehany megjegyzes.
Lorival a felreertest sikerult tisztaznunk.
Van olyan part mely nem szol bele a helyi ugyekbe (eroszakosan, es
kotelezoen), az MSZP. Lasd Hajdu Janos ugyet.
A II vilaghaboruban Svajc es Svedorszag (es mag masok) semlegesek voltak.
(maradjunk csak ennel a ket orszagnal) Tessek ezekhez hasonlitani Vatikant.
Mennyiben szolaltak fel e ket orszag vezetoi a holocaust ellen? En nem tudom.
Tudja valaki? Mindket orszag szepen meggazdagodott a haborun. Svajc a
penzforgalom reven, Svedorszag a kereskedelem reven. Vatikan legalabb nem
nyereszkedett a haborun.
En elhiszem azt, hogy a hatterben megtettek ami teheto. Hihetonek hangzik,
hogy a nyilvanos fellepesnek nagy ara lett volna. No itt jon be a kepbe a
30-as evek olaszorszagi tortenelme. A fasizmus ott volt kitalalva, es nem a
nemeteknel. Az olasz fasisztak (igy hivtak oket, ez akkor csak egy olyan
megjeloles volt mint a szocialdemokrata) sok jot is tettek.
pl Musszolini otlete volt az is amit ma ET-nek nevezunk
Magyarorszagon. Amit a nemetek csinaltak, azt helyesen nacizmusnak kell
hivnunk. No de ez hosszu mese lenne, igy bele se kezdek.
Horvath Pista
|
> Szia Andris!
>
> Levelem elkuldese ota tappenzen vagyok; ma is csak eppen beugrottam. Kosz
> a valaszt. Nem tudom, hogy a Szalonban hogyan fogadtak. Maganlevelet
> kaptammasikat is.
>
> Feri
Az egeszrol csak annyit akartam irni, hogy az einsteini e'ra
szembesult az objektiv tudomany korlataival, absztrakciokkal kezdett elni,hogy
magyarazhassa uj, fiktiv fogalmait a relativ idorol terrol es esemenyekrol
es azok megfigyelhetosegerol, de ezt a
fajta hitet sokan helytelenul tradicionalis vallasossagukkal azonositottak,
ami nem igaz, s a sokszor emlegetett " az Uristen nem kockazik" kijelentese
A.E-.nek szinten nem vallasossagara, hanem az absztrakciok vilagaban talalt
onkorlatara utalt, ahogy keptelen volt az anyagmegjelenes kettoseget
elfogadni.
Ami azt a kiteteledet illeti, hogy vallasosagod ellenere egy
kutatointezetben dolgozol: persze. KErdes, hogy te, hogyan magyarazol
sokmindent, amivel foglakozol.
(Intezetunk foprofiljanal maradva)
Szerintem pl. egy vallasos misztikus megkozelitesben egy enzim pl.
kivalasztja az adott konkret molekulat a sok kozul, majd kettevagja,
raaakaszt valamit, lehasitja, elcipeli valahova etc. szoval valamilyen
konkret
dolgot csinal aztan odebball. Az objektiv eredmenyek szerint mar sok
esetben jol
magyarazhato, hogy mikent kerul adott statisztikus yakorisaggal a ket
molekula egymas kozelebe, milyen gyakorisaggal ernek megfelelo
oldalukkal egymashoz, mikent predesztinalja a molekulak terszerkezete a
mukodesuk specificitasat es milyen egyensulyi folyamatok kozvetkezteben
zajlik egy atalakulas. Ezzel foglalkozol, ezert:
eddig biztos egyetertunk. Kerdes, hogy mennyire fogadod el egy magasabb
szinten, hogy pl. amikor egy beka osztoneirol beszelunk (osztonos viselkedes,
elet) , akkor mennyire fogadod el, hogy valojaban csak egy
szerves/szervetlen alkotoreszeire bonthato neuronhalozattal
allunk szemben, amit mar-mar jol lehet modellezni szamitogepen, amint a
beerkezo parameterek es azok egymashoz valo viszonya alapja (homerseklet,
szin, mozgas eszlelese, ami mozog fele jon-e, kicsi-e nagy-e, evett-e mar
olyat, ehes-e stb), azokra adott egyszeru valaszt jelent (bekapom, beugrok a
vizbe, nem mozdulok stb), s nem valamiu misztikus osztont.
MEg magasabbra lepve elfogadod-e, hogy az elo es elettelen, az ertelmes
es osztonos kozotti atmenet folytonos? Hogy az elettelent nem kell
elettel "megtolteni", hanem egy bizonyos komplexitas felett mar igy hivjuk?
Es tovabb? Es akkor hol a helye a tradicionalis hitnek?
Amugy jobbulast kivanok, valoszinuleg csak a szokasos influenzajarvany
aldozata vagy: Andras
Ellmann GAbor megkoszonte neked, hogy vallasosagod ellenere elismered,
hogy etika nemcsak a klasszikus hivok sajatja, es az ateizmus, vagy
egyszeruen csak a "gyaursag" nem jelent szuksegszeruen erkolcstelenseget.
Ezt a fajta toleranciadat koszonom meg egy anekdotaval, amit sok
vallastalan ember erezhet talalonak, s amit az emlitett "Resz es az
egesz"-ben talalhatsz:
(kb.)
.Egy norveg halasz egy lo'patkot erositett fel a kunyhoja ajtajara, mire
szomszedja megkerdezte:
-Mondd, te hiszel az ilyen babonakban?
-Nem, de azt mondjak, hogy akkor is szerencset hoz, ha nem hiszel benne....
|
Kedves Gabor !
Tavolletem miatt csak most valaszolok arra, amit a 808-as szamban irtal.
>Az etikanak semmi koze a teremtes tenyehez, annak idotartamahoz, sot meg
a Teremto "szemelyehez" sem.<
Evvel reszben en is egyet ertek. Nem is en vetettem fel, hanem Fiser
Andris, hogy a mitoszokba vetett hit megszuntevel a rajuk epulo etika is
semmisse lesz. Ugy irt errol mint gyakorlati megtapasztalasrol. Evvel
kapcsolatban hatarozatlanul ketelyeimet fejeztem ki, mondvan, hogy van
benne valami, de... Arrol irtam, hogy ez csak akkor lenne igaz, ha az
Istenbe vetett hit megszuntevel "mindent szabad lenne tennunk", erkolcsi
aggalyok nelkul (Karamazov Ivan). Ezt azonban nem gondolom igy, s ezzel
osszhangban irtam azt, hogy etika es etikus gyakorlat Isten-hit nelkul is
letezhet, s letezik is.
Amit eddig irtam, az elsosorban a teremtes idejere, modjara stb.
vonatkozik; magyaran, hogy ennek valoban semmi koze az etikahoz.
Ugyanakkor, az etika nem vonatkoztathato el az Isten-hittol. Marmint az
az etika - igy a kereszteny sem -, amelynek ez a kiindulopontja. Az, hogy
letezhet ettol fuggetlen etikai rendszer, az nem azt jelenti, hogy ilyen
nem letezhet.
Orosz Feri
|