SZALON Svedorszag
A film, amit Hetyei Gaborral egyutt lattunk a "Butasag vagy buntett"
(Dumhet eller brott) cimet viselte es a skandinav orszagok II. vh-os
szerepevel foglalkozott. A filmbol kiderul, hogy Svedorszag, akarcsak
Dania a nemetek Sztalingradi veresegeig eroteljesen nemet barat
politikat folytatott. A sved vasercet peldaul norveg kikotokben hajoztak
be es dan (Maersk) kereskedelemi hajokkal szallitottak Nemetorszagba. Az
ujsag, amit tobb alkalommal bezuztak nemetellenes cikkekei miatt a
Goteborgs Handels och Sjofartstidning volt, gyakorlatilag az egyetlen
antifasiszta sajtotermek. Ket nevezetesebb eset volt, amikor az ujsagot
bezuztak. Egyszer, amikor megirta, hogy a sved hadsereg foparancsnoka
szemelyesen Hitlertol vett at magas kituntetest, egyszer pedig azert,
mert megirta, hogy tobb szemtanuja volt annak, hogy a semleges Svedorszag
eszaki reszen a nemetek kozuton szallitottak tankokat es nehez tuzerseget.
1942-ig a norveg menekulteket is kiadtak a nemet hatosagoknak, vagy
birosag ele allitottak kemkedes gyanujaval. Erre ertheto modon, a norvegek
mai napig neheztelnek. Norveg es kesobb zsido menekulteket is csak
a nemetek Sztalingradi veresege utan fogadtak be. A nemet vereseg hirere,
a svedek lazitani probaltak a nemetekkel valo barati viszonyon. Elso
lepesben teljes kulkereskedelmi zarlatot rendeltek el es leallitottak
a svedorszagon keresztuli nemet csapatszallitasokat is.
Daniaban a szabadon valosztott torvenyhozas a helyen maradt a nemet
megszallas utan es szorosan egyuttmukodott a nemetekkel. A
nemetorszagba iranyulo dan elelmiszer, epitoanayag es fegyver(!)
export meghusszorozodott. Dania szallitotta a nemet hadsereg elelmezesehez
szukseges elemiszer 1/7-t (Dania lakossaga kevesebb, mint fele a
Magyaraorszagenak). A kormany lemondasahoz a peldatlanul jol szervezett
dan ellenallasi mozgalom szabotazsakcioi es az altaluk meghirdetett
altalanos sztrajk vezetett 1944-ben (ti. a kormany betiltott
mindenfele nemetellenes tevekenyseget). A dan ellenallas menekitette
ki a daniaban elo mintegy 7000 zsidot, Svedorszagba, 1944-ben, amikor
a svedek mar hajlandoak voltak befogadni menekulteket.
Wallenberg sorsarol tobbnyire csak talalgatasok voltak. Ami teny, hogy
a sved kormany magasszintu megbeszeleseken, legeloszor csak 1955-ben
vetette fel a Wallenberg ugyet. Pedig 1945 utan elegge elterjedt
volt az a nezet, hogy W.-t az oroszok fogtak el. Mi sem bizonyitja
jobban, mint hogy Levay Jeno 1949-ben (a szabad tajekoztatas elso
eszetendejeben :-) ) megjelent Wallenberg konyveben, atkos imprialista,
fasiszta es antiszemita ragalomnak nevezte azt, hogy Wallemberget
az oroszok fogtak volna el. 1955-ben Gromiko kozolte a svedekkel,
hogy W. 1947-ben szivroham kovetkezteben elhunyt a Ljubjanka
bortonben (aki olvasott Szolzsenyicint tudja mirol van szo). Ez
a halal ok tradicionalisan akkor szokott szerepelni a bortonnaplokban,
amikor a foglyot agyonvertek vagy halalra eheztettek (forras
ismet csak Szolzsenyicin). A sved kormanyban ekkorra mar felebredt
a W. ugy iranti erdeklodes, valoszinuleg lelkiismeretfurdalasbaol, de lehet, ho
gy csak, azert, mert ekkor Svedorszag mar ujabb szovetsegesek, az
amerikaiak fele kacsingatott es a W. ugy jo propaganda anyag
volt az oroszok elleni ideologiai harcban. A W. csalad, Svedorszag
egykor es ma is leggazdagabb csaladja, hasonlokeppen a sved kormanyhoz
vart jo 10 evet W. eltunese utan es csak azutan kezdte el kerestetni. A
sved hivatalos allaspont szerint W. ma sem halott es a W ugy meg sok-sok
evre valo municiot jelent az oroszokkal valo tortadobalasban.
Egy, azt hiszen holland W. kutatocsoport a kovetkezo erdekes teoriaval
allt elo, ami talan a legtobbet megmagyarazza W. sikeres mentoakciojarol
es aztan, W. eltunese utan a sved kormany huvos reagalasarol. W. nagybatyja
Marcus W. a csalad penzugyi vallalkozasanak feje volt. Komoly erdekeltsegei
voltak Nemetorszagban is. Tobbek kozott a hirhedt IG Farben foreszvenyese
volt. A nagybacsi nemet uzleti kapcsolatai miatt az SS is szivesebben
uzletelt W.-gel, mint mas embrebarati szervezetek kepviseloivel. A
haboru utan, azonban Svedorszag szamara kellemetlenne valt minden olyan
helyzet, amely kapcsolatba hozta a sved uzleti eletet a naci nemtorszaggal. Az
IG Farben szamos vezetojet, mint haborus bunost iteltek el es egy
ilyen ugy kellemetlen lett volna az orszagnak es termeszetesen Marcus
W.-nek is. Elkepzelheto, hogy az oroszok is megsejthettek valamit,
ezert fogtak el R. Wallemberget.
Szabo Kalman
|
Kedves HIXesek;
Marcius 28-an egy szeminariumot tartunk montreali foiskolai tanarok
reszere a magyar felsooktatas jelenlegi problemairol. Van erdeklodes,
mert mindenki szeretne tudni az atmenet prblemait kommunizmusbol demokra-
ciaba, kommunista pedagogiabol demokratikus pedagogiaba.
Tekintettel arra, hogy a magyar kormany egy uj reformmal kiserletezik
napjainkban es figyelembe veve hogy a SZALON aktiv es talan passziv
tagjai kozott sok a pedagogus, nem is beszelve a regi oktatasi
rendszer aldozatairol, egy kis vitara szeretelek minannyiotokat
meghivni az eteren keresztul. Ugyancsak meltanyolnam he cimemre
kuldenetek egy par erdekesebb cikket az oktatasi reformmal kapcsolatban.
Peter I. Hidas
Department of History and Classics,
Dawson College, Atwater Campus,
3040 Sherbrooke St.W.
Westmount, Que.Canada,
H3Z 1A4
|
