H.G: Tett-e a mostani koalicio barmi lepest az alapitvanyozassal
kapcsolatos torvenykezes olyan megvaltoztatasara, amely a hasonlo
"sibolast", ahogy nevezted, a jovoben lehetetlenne tenne?
K.G: Reme'lem, fog majd tenni. A to~rve'nyelo"ke'szi'te's, -hoza's ido"t ige'ny
el.
Egye'bke'nt nem vagyok arro'l meggyo"zo"dve, hogy most nem lehet semmit tenni.
Amikor a korma'ny pe'nzt ad egy alapi'tva'nynak, meg szoka's mondani, hogy az
mire haszna'lhato'. A korma'nynak, meg pl. az A'llami Sza'mvevo"sze'knek joga
van elleno"ri'zni, hogy te'nyleg arra haszna'lta'k-e a pe'nzt, amire kapta'k.
Ugy emlekszem, hogy a part-alapitvanyokba "elsibolt" penzeknek az a
jelentoseguk, hogy - szemben a part-budzsevel - egyaltalan nem nyilvanosak
(azt sajnos nem tudom, hogy az ASZ beletekinhet-e a penzek felhasznalasaba
- feltetelezem, hogy nem.)
Szerintem ezen az allapoton egyik partnak sem kulonosebben erdeke hogy
valtoztasson. Furcsallanam, ha a jelenlegi koalicio tagjainak ne lennenek az
MDF-ehez hasonlo alapitvanyai. Tuti, hogy vannak. A part-alapitvany az egy
ziccer, ami legfeljebb politikailag nem fizetodik ki
- ha tulzott nyilvanossagot kap.
Az elozo parlament altal megszavazott non-profit torveny szentesitette ezt
a tipusu alapitvanyosdit, ellenerdekelte teve magukat a partokat abban,
hogy egy korszerubb non-profit torvenyt alkossanak meg.
(Korszerubb az lenne, hogy a "kozszolgalati statusz"-minosites szigorubb
kriteriumrendszer alapjan dolne el, viszont akiknek a tevekenysege
kozszolgalatinak minosul azok valoban jelentos adokedvezmenyeket kapjanak.
Ha jol emlekszem jelenleg, tobb mint 30 ezer kozhasznu szervezet van
Magyarorszagon, tobbseguk csak papiron, egy filler nelkul.
A mostani gyakorlat sajnos folyamatosan lejaratja az "alapitvany"
fogalmat es megneheziti az egesz non-profit szfera kedvezo megiteleset.
E szfera tenyleges mukodesehez ugyanis az allampolgarok aktiv
tamogato reszvetelehez, tobbek kozott eppen nyilvanossagra lenne szukseg.
A helyzet egyik tragediaja, hogy amig a civil tarsadalom nem vesz reszt a
non-profit szfera penzeleseben, vagyis onmaga menedzseleseben (miert venne,
ha az 'alapitvanyrol' az MDF jut az eszebe) addig az allami, avagy
partalapitvanyi penzek maradnak a legfobb forrasok. - Bar golyalabakon meg
mindig el lehet jutni Bp-rol Adonyig. )
((Itt szeretnem megkoszonni KG-nek, hogy legepelte TGM teziseit.))
Kantor Barna
|
Olvasom a Szalont, de igen ritkan irok bele. Most ellenben szeretnem
megemliteni, hogy mennyire elveztem Szabo Kalman ket irasat a mai politikai
es gazdasagi helyzetrol. Remek analizis. Velemenyem szerint, "He is right on
the money." Balogh Eva
|
Szabo Kalman irja:
> A tarsadalombiztositassal sok problema van. A legnagyobb, hogy
> kb. 3 millio myugdijasrol kell gondoskodnia kevesebb,
> mint 4 millio jarulekfizetonek. A tarsadalombiztositas kb
> 600 mdFt-bol gazdalkodik (a GDP kozel 20 %-a),
> ebbol cc 400 mdFt-t fizetnek ki nyugdijra. Ezek az aranyok,
> legalabb is Europaban igen csak szokatlanok. Hihetetlen
> elkepzelni, hogy ez hosszu tavon tarthato. A tarsadalombiztositas
> megfojtja a gazdasagot.
Most olvastam a KSH 2020-ig tarto nepesedesi elorejelzeset. Ebbol
kiderul, hogy a jelenlegi trendek mellett katasztrofalisan rosszabbodni
fog az orszag lakossaganak korosszetetele. (Ha lesz idom elokapni a
tanulmanyt, beirom a konkret szamokat is.) A fentiek fenyeben (meg rosszabb
kereso/eltartott arany) mit lehet majd csinalni? Eddigi tapasztalataimbol
is tudtam, hogy nalunk irtozatosan sokat vonnak el TB-jarulekra a legtobb
Ny-i orszaghoz kepest. Mi ennek az oka? Hogyan lehet megvaltoztatni a
rendszert? "Rendszervaltas" nelkul vagy tovabb kell emelni a
TB-jarulekot, vagy felemelni a nyugdijkorhatart, vagy csokkenteni a
nyugdijakat. Mindegyik megoldas razos. Szoval? A Szalon kozgazdaszaitol
keretik egy laikusnak is ertheto valasz.
Orosz Feri
Ui.: Van egy negyedik megoldas is; valamelyest mar gyakorlat is. A
hivatkozott tanulmany (Magyar Tudomany, 1994/5) szerint csak azert
nem omlott meg ossze a nyugdijrendszer, mert nalunk rendkivul alacsony a
varhato elettartam, kulonosen a ferfiake (64,6 ev, szemben a fejlett
orszagok kb 73 evevel). Igy a ferfiak 1/3-a nem eri meg a 60 evet, s
kevesebb nyugdijat kell kifizetni.
|