Sziasztok kornyeszesek! Surgos segitsegre lenne szuksegem:
radioaktivitassal szennyezett femhulladekokrol keresek anyagot.
Ilyesmire gondolok:
-atomreaktoroknal keletkezo hulladekok (pl. felaktivalodassal: a
felaktivalodas folyamata, tarolas, kezeles stb.);
-CO60-as sugarforrasok (v. mas) bekerulese az ujrahasznositott fembe
(mint pl. a 90-es evek eleji taiwani eset; esetleirasok, adatok stb.)
-az ilyen esetek kiszuresere alkalmazott detektorok leirasa, konkret hely
ahol mar alkalmazzak oket stb.
	Barmilyen segitseget koszonettel vennek, angol vagy nemet nyelvu
anyagnak is orulnek.
	
	Ha valaki tud segiteni, kerem, a kovetkezo cimre irjon:
						
	(Attachment-kent is kuldhettek anyagot.)
	
	Elore is koszonom:
						Kiraly Imre

Kedves Tamas !
  Ne vedd cikizesnek, de a norveg villamosenergiarendszer felepiteset 
Bp-en is megismerhetted volna. Mas orszagoket is. (A KET eves tarolo 
kapacitas azert meglepett.) Amiert irok az az, hogy az irasodbol 
vilagosan latszik, hogy a tarolasbol micsoda uzletet lehet csinalni. 
Ma gyakorlatilag nincs komoly orszag, ahol ne lenne 
szivattyus-tarozos vizeromu, ha van legalabb 100 m szintkulonbseg az 
orszagban. Az uzlet nem csak az evszakos tarozasban van, hanem a 
napiban is. Ejjel a villamosenergia novekmeny koltsege (1 tobblet kWh 
megtermelesenek tobblet koltsege) - rendszer osszeteteltol fuggoen - 
15-40%-a lehet a csucsideinek es az uzemvitel is kellemesebb, ha van 
kiegyenlites. A tarozas hatasfoka 70-80%. A tuzeloanyag koltseg 
megtakaritas tehat napi tarozasnal is oriasi lehet. Persze a 
beruhazas...  
  A tarozas igenye csak no, ha valahol un. megujulo 
energiaforrasokat (arapaly, szel, nap) hasznalnak, mert azok vagy 
mukodnek vagy nem. Hoeromuves rendszerben a tuzeloanyag fogyasztas 
csokkentesen keresztul, az elavult eromuvek lebonthatosagaval 
csokkenti a tarozas a legszennyezest. Ezert is dicserendo a zold 
mozgalmarok (akinek nem inge ... ) elszantsaga a tarozos vizeromuvek 
letesitese ellen.
  Hogy futesrol is szo essek: Norvegiaban pont a vizenergia boseg 
miatt nem eri meg a hoszivattyu, mert letesitese draga es ha csak 
OLCSO villamosenergiat lehet megtakaritani, akkor nem eri meg. Pedig 
ugyanannyi villamosenergiaval kb. 3x annyi hot lehetne eloallitani. 
(De annyi meg nem kell ;-) Egyebkent Norvegiaban a legmagasabb az egy 
fore eso villamosenergia fogyasztas. A vizeromuveik termelese 
1990-ben 122 TWh (frisebb adat most nincs keznel, de azota nyilvan 
nott, mert elotte ugy evi 6% volt a novekedes). Osszehasonlitaskent: 
a negy alpesi orszag (Fr.o., Olaszo., Svajc, Au.) egyutt is alig 
haladta ezt meg (146 TWh) [1992 Survey of Energy Resources, WEC], 
Magyarorszag osszes felhasznalasa  valamivel kevesebb, mint a norveg 
30%-a. Haztartasi ar 1996-ban 5.84 penny/kWh, 5%-kal kevesebb, mint 
egy evvel elotte. Osszehasonlitaskent: 1996-ban Nemetorszag 
(regionkent elteroen) 11.5-16, Franciaorszag 13.38, Ausztria 12.44, 
Svedorszag 9.49 es mindenhol magasabb, mint 1995-ben [MVM 
Kozlemenyei, 1997.04.].
  Elnezest a sok adatert azoktol, akik nem szeretik a szamokat. A 
vizenergiat pedig azert mertem vedeni, mert most egy idore eltunok, 
kerem a szidalmakat addig gyorsan lebonyolitani.
 Udvozlettel   Gacs Ivan