Szia Kinga!
>Nem tudom, hogy kérhetek-e tőletek segítséget,
Nyitott, segítőkész társaság vagyunk, természetesen nem feltétele
az Agykontroll tanfolyam elvégzése annak, hogy kéréssel fordulj
a listához. Szivesen segítünk, ha tudunk.
Én voltam már hasonló helyzetben, mint a barátod,
ezért értem a cselekedetei mögött meghúzódó okokat.
Most egy olyan életszakasza kezdődik el Ashley-nek,
ahol minden pszionikus energiájára szüksége van.
Minden figyelmét a közvetlen környezetére és
saját magára kell fordítania. És még lehet, hogy ez sem lesz
neki elég.
Minden ember meghatározott mennyiségű figyelemmel
rendelkezik, és ha olyan élethelyzetbe kerül, ahol a puszta
túléléséhez, a legalapvetőbb létszükségleteinek a kielégítéséhez
sincs megfelelő mennyiségű figyelme, akkor értelemszerűen
nem fogja pazarolni a "kevéske" figyelmét másokra.
Majd ha saját magára jutott elég figyelme,
csak akkor fog kinyitni más felé, bármilyen közel is álljon hozzá
a másik személy.
Most annyi figyelmet tudott elvonni magától, hogy közölje veled,
nem akar kapcsolatban lenni veled.
Gazdálkodnia kell a figyelmével, és nem engedheti meg magának,
hogy olyan kérdéseket tegyen fel, (nem hogy meg is válaszoljon!)
hogy miért nem akarja a kapcsolatot, vagy, hogy hogyan képzeli
el a közös jövőtöket.
A legrosszabb, amit tehetsz, az az, hogy megpróbálod magadra
vonni a figyelmét, ne adj Isten, büntudatot próbálsz kelteni benne,
vagy számon akarsz tőle kérni dolgokat.
A legeslegrosszabb az, ha ráborítod a keserűségedet.
Értsd meg, nincs több figyelme!
Gondolhatod, azt, hogy "Az nem igaz, hogy nem tud küldeni
egy nyamvadt SMS-t se! Az 2 perc, ennyit sem tud megtenni értem?!
Hát ennyit sem érek neki?! Enyit sem ér neki a kapcsolatunk?!
Enyit sem érnek neki a közösen megélt élmények?!"
Nem hogy SMS-t küldeni sincs "energiája", de még az is a
meg nem engedhető luxus-kategóriába tartozik, hogy egyáltalán
rád gondoljon néhány pillanatig! Sőt, miest azon kapja magát,
hogy spontán eszébe jutottál, rögtön megálljt KELL parancsolnia
a figyelmének, mert olyan terjengős mellék utakra tévednek,
ahonnét csak nagy sokára, sikerül majd visszaráncigálnia őket..
Először is fogd fel, hogy ő nem hibás. Ne kritizáld, ne haragudj rá.
Mivel szereplője vagy, ezért nehezedre esik elemezni a helyzetet,
ez érthető.
Ne keresd a kapcsolatot vele. Várj!
Ez egy olyan állapot, amely kedvezően is végződhet mindkettőtök számára,
tehát van még remény! :)
Csakis rajtad áll, mit sikerül kihoznod belőle.
VÁRJ!
Sokat fogsz gondolni rá, de legyél okos!
Mikor eszedbe jut, ne engedd meg magadnak, hogy a hiánya kínozzon,
ne pityeregj, az Istenért!! Mert ha utat engedsz ezeknek az érzelmeknek,
akkor ezzel csak még tovább taszítod őt magadtól.
(Ashley "hiányát" növeled, táplálod nagyon intenziven, ha nem tudsz
uralkodni
magadon.) De mi mást akarunk elérni, ugye?
Tehát, ha eszedbe jut, vagy ha csak ugy spontán gondolni akarsz rá,
vagy kettőtökre, akkor sohase érezd a hiányát!
Képzeld el, hogy együtt vagytok (nem a multban, hanem most, vagy a jövőben)
játsz az "érzékszerveiddel", vajon mit csinálna ő most veled ebben a
helyzetben,
ha itt lenne melletted, mit éreznél. Milyen közös programokat terveznétek
együtt,
hol töltenétek a hétvégét, milyen élményekben lenne részetek?
Érezd, mintha mindezek már is történnének veled.
És közben érezd jól magad, hiszen melleted van! :)
Borotva élen fogsz táncolsz, eleinte talán nehezebb lesz,
de ne add fel, és sohase engedj a kétségbeesésnek, soha se érezd hiányát!
Ha leesel, ne hagyd el magad, ne zokogj, mert minden egyes könycsepped
ellened dolgozik! Mássz vissza gyorsan a penge-élre!
Nehéz tánc lesz, de kárpótol mindenért, ha kitartassz!
Kárpótol mindenért, ha célhoz érsz!
Amihez ez az egyetlen esélyed!
VÁRJ!
És ne gondolj kényszeresen mindig rá, csak ha jól esik neked.
És ha rá gondolsz, érezd jól magad, kiváló technika ha közben
elképzeled magatokat 6 hónap mulva, újra együtt.
Ugye, hogy nem is olyan nehéz jól érezni magad,
miközben átölel? :)
Tehát, VÁRJ!
Semmilyen technikával ne vond magadra a figyelmét,
ne követelj tőle semmit! Gondolj rá szeretettel!
Igazán pompás képzeletbeli játékokat konstruálhatsz vele kapcsolatban,
(pl, golyó-álló aura készítése, ellenörzése, foltozgatása) de ne szólítsd
őt
közvetlenül meg.
VÁRJ reá!
Mikor már berendezkedett az új környezetében, és tisztában lesz
a rá váró feladatokkal, és kezdi kiismerni magát, akkor újra fel fog
szabadulni némi figyelme.
És mivel fontos vagy neki, megtalál téged.
Eszébe fogsz jutni újra. És mert ismét megengedheti magának
egyre többet, és többet gondolhat majd rád.
Előbb-utóbb érkezik tőle az első SMS.
Várd felkészülten, és nehogy haraggal, sértődéssel, számonkéréssel,
gúnnyal, elutasítással fogadd. Hanem becsüld meg ezt a picike kis
figyelmet, és rakd a kincses-ládikádba.
Haladd meg önmagad, és örülj az üzenetének. Bármi legyen is a tartalma!
Derüsen válaszolj rá, támogatsd őt, jó hangulatú üzenetet írj,
mintha nem okozott volna neked semmilyen fájdalmat,
hiszen ő nem is okozhatott volna neked, legfeljebb csak te
saját magadnak, ha nem tanultad meg volna a "borotvaéles táncot"!
Örülj neki hát, és ne kezdj panaszkodásba!
Meglásd, hamarosan meg fog telni a kincses-ládikád! :)
Élvezd a helyzetet! :)
És VÁRJ!
Mikor találkozni akar veled újra,
ismét lépj át önmagadon, és ne hagyd, hogy a büszkeséged vezessen
a szíved helyett! Örülj neki, és az édes gyönyöröket válaszd, ne a
keserűséget!
Ne utasítsd el, hanem éppen ellenkezőleg:
Keresd a társaságát, hiszen ekkor már megteheted.
Eleinte ne ess tulzásba, és ha távolodni látod magadtól,
akkor ne kapj utána, hanem engedd el.. hiszen úgy is visszajön! :)
Most pedig VÁRJ!
"Várj reám
Várj reám s én megjövök,
hogyha vársz nagyon,
várj reám, ha sárga köd
öszi búja nyom;
Várj, ha havat hord a szél,
várj ha tüz a nap,
várj ha nem is jön levél
innen néhanap;
Várj, ha nem vár senki ott
haza senki már,
s ha nógat is bárki, hogy
nem kell várni már.
Várj reám, s én megjövök.
Fordulj daccal el,
ha áltatják ösztönöd,
hogy: feledni kell...
Ha lemondtak rólam már
apám s lányom is,
s jóbarát már egy se vár-
.... szinte látom is:
Borral búsul a pohár,
s könnyet ejt szemük,
rám gondolva. De te várj
s ne igyál velük.
Várj reám! ó, átkelek
minden vészen én.
Aki nem várt, rám nevet:
,, Szerencsés legény.?
Nem tudhatja senki sem,
te meg én csupán,
hogy te jártál ott velem
öldöklö csatán,
S te mentettél meg, de hogy?
Egyszerü titok:
várni tudtál rám, ahogy
senki sem tudott. "
Konsztantyin Szimonov /1915-1979/
Hát várj reá, és légy okos!
Említettem, hasonló cipőben jártam egykor,
mint Ashley most. Kapcsolatom a Leánnyal véget ért..
Tanulj más kárán.
Legyetek boldogok! :)
Üdv:
Nissifer
|
