Agyhalott!
>Ne szeress engem! Törődj a magad dolgával! A szeretet különben sem
>filozófiai kategória. Legközelebb már a székrekedéseddel fogsz traktálni
>engem. Kit érdekel az, hogy te kit szeretsz?
Megdobbenessel olvastam offtopic, erthetetlen indulattol futott és goromba
soraidat.
A tema az volt, hogy a vallasos ember miert nem sullyed onelegult passzivitasba
,
es miert igyekszik masokat is meggyozni. Ehhez en hozzaszoltam, te pedig
a
targyilagos vitat teljesen szemelyes szintre vitted at. Ugy latom, hogy
valamilyen nagyon eros erzelmi-indulati, nem pedig ertelmi elem hatarozza
meg
a
vilagnezetedet, ezert a veled valo tovabbi beszelgetes ertelmetlennek talalom,
es ezennel befejezem.
Math!
>1) nem lehetunk egeszen biztosak, hogy soha ne tudnank moge menni
>ezeknek a dolgoknak. a jelenlegi elmeleteinkbol ez lehet, hogy
>kovetkezik, de a jelenlegi elmeleteink csak jelenlegi elmeletek.
Egeszen biztosak termeszetesen nem lehetunk, de arrol, hogy a jelenlegi
elmelet
hogyan haladhato meg, fogalmunk sincs. Ezert az egyetlen kovetheto ut az,
hogy
a
jelenlegi elmeletek alapjan gondolkodunk.
>3) sot. a QM azt mondja az elektronrol, hogy egy olyan termeszetu
>dolog, aminek nincs feltetlenul egyszerre pontos pozicioja es
>sebessege. el van oszolva. ha tehat azt kerdezed, hogy megis mi a
>pozicioja es helye pontosan, akkor ertelmetlenseget kerdezel.
Szerintem a "pozicio" es a "hely" ugyanaz :-). Amikor az elektron becsapodik,
a
helye abszolut pontosan meghatarozott valik. Arra a kerdesre viszont, hogy
miert
oda csapodott be, ahova, a kvantummechanika egy oriasi NEM TUDJUKKAL valaszol.
Gondolkodasunk viszont az okot keresi.
z2!
> > Minel tobb tapasztalatot szerzunk, annal
>> nehezebb fenntartani a naturalista vilagkepet.
>A többes szám kiket takar? (Szólok előre, hogy én nem vagyok benne a
>"szerzÜNK"-ben, úgyhogy ne is próbálkozz a "minkenkit" válasszal.)
A tapasztalat mindenki rendelkezésere all. :-) De komolyan szolva, a
termeszetvizsgalok egy csapata, amely publikal.
>Százalékban mennyire saccolod az érintettek körét? Mert ez így ismétcsak
>semmitmondó.
A tudomanyban nem a tobbsegi elv ervenyesul. (Meg a politikaban sem biztos,
hogy
a tobbsegi dontes tavlatilag helyes eredmenyre vezet :-)) Szerinted Copernicus
vagy Galilei az erintettek hany szazalekat kepviselte?
>> Itt bizony a megismerés határába utkozunk, ahol nincs hataratkelo.
>Teljesen mindegy hányszor ismételed még el a "megismerés határá"-t, ez
>a
>betűcsoport ettől még továbbra is jelentés nélküli (értelmetlen) marad,
>mert a megismerésnek nincs határa.
Hiaba tagadod, van. Hogyan tudsz tudomanyos modszerrel valaszt adni arra
a
kerdesre, hogy mi volt az osrobbanas elott. Amikor viszont nemely kozmologusok
manapsag parhuzamos (es egymastol tokeletesen izolalt) vilagok millioirol,
esetleg vegtelenjerol beszelnek, az nem kevesbe mitologia, mint barmelyik
vallas.
>A megismerés az nem egy földterület, hanem egy folyamat. Ha lenne a
>megismerésnek határa, akkor lenne legalább egy olyan ember, aki azt
>állítja saját magáról, hogy ő már soha többé nem fog megismerni
>(megtapasztalni, megérteni, stb.) semmit. Következésképp a megismerésnek
nincsen határa.
Talan nem voltam pontos. Nem altalaban a megismeres, hanem a tudomanyos
megismeres hatarairol van szo, es nem altalaban, hanem egy bizonyos kerdes
tekinteteben. Igenis a tenyek arra mutatnak, hogy bizonyos kerdesekre -
legalabbis a "tudomany mai allasa szerint" - elvileg nem kaphatunk valaszt.
>>>Posztmodern halandzsa.
>>
>> Nagyon konnyu halandzsanak nevezni egy olyan gondolatmenetet, amelyet
valaki
>> nem tud vagy nem akar megerteni.
>Nagyon könnyű halandzsának nevezni egy olyan szöveget, aminek nincs
>értelme. A te szövegednek pedig nem volt értelme.
Szerinted csak annak van ertelme, ami osszhangban van az eloiteleteiddel.
>Ha nincsenek érveid, akkor ezen a listán nem szerzel megbecsülést, pláne
>nem üres személyeskedéssel.
Bocsanat, de mikor szemelyeskedtem. (Eltekintve az elozo mondattol, amelyet
viszont meg nem olvashattal.)
>Nincsenek "természeti okok", kölcsönhatások vannak. Abból pedig hogy az
>egyes elemi részek viselkedése nem valamiféle kényszerűségeket követ,
>ezeknek az elemi részeknek a "természeten belüli" szabadsága következik.
Na igen. A filozofusok evezredek ota vitatkoznak az embernek, ennek a rendkivul
komplex strukturanak a szabadsagarol. Viszont te azt allitod, hogy a teljesen
struktura nelkuli elektronnak van "szabadsaga". Ez meglehetosen valoszinutlenne
k
tunik.
>Nincsenek "természeten kívüli ok"-ok. Egy ilyen jelenségnek már a
>feltételezése is "természeten belüli"-vé teszi a feltételezett
>kölcsönhatást.
Itt definicios kerdesrol van szo. Szerintem "termeszeten beluli" (naturalista)
az, ami a termeszetvizsgalat modszereivel feltarhato, "termeszeten kivuli"
(transzcendentalis) viszont az, aminek a hatasat eszlelem, de a
termeszetvizsgalat modszereivel nem tarhato fel. Mivel az, hogy az elektron
pontosan hova csapodik be, a termeszetvizsgalat modszereivel nem tarhato
fel,
a
becsapodas pontos helyenek meghatarozasa transzcendentalis, akar Isten,
akar
egy
mano, akar az "elektron szabadsaga" hatarozza meg.
Ferenc
|
Zolinak!
Megnyugtatna, ha azt mondanám, hogy: igen, a vallás ideológia? Akkor mondom.
Bár nem tudom, hogy miért leszel ettől nyugodt. Én ettől nagyon ideges
szoktam lenni. Az európai kultúra ugyanis tömérdek hazugsággal, mítosszal,
illúzióval, valláscsökevénnyel, kidolgozott vallással, és kidolgozott vagy
kidolgozatlan ideológiával van tele. Tulajdonképpen ha letisztítanánk
mindezeket a gondolkodásunkról, és csak az maradna meg, ami a jelenlegi
tudományos nívón igazolt, akkor szinte lebénulna az élet. Vagyis az
ideológiaféleségekre a gyakorlatban igen nagy szükség van, mivel a tudomány
sohasem szólít fel semmire, csak megállípít. Cselekedni pedig csak
felszólítások alapján lehet. A dühítő tehát az, hogy az ideológiák szellemi
nívója messze elmarad a tudomány nívójától. Sőt: leginkább ellentétesek
a
tudománnyal. Tudományos ideológiákra lenne szükség, ha ez nem lenne mai
gondolkodásunk szerint fából vaskarika. Én azzal vígasztalom magamat, hogy
elvileg talán lehetséges volna tudományos ideológia a matematikai analízis
mintájára. A matematikai függvény valamilyen tényállást rögzít. Ha egy
ilyen
függvényt deriválsz az idő szerint, akkor beleviszed az elemzésbe a
változást: a derivált függvény nemcsak a jelent kijelölő mostig: To-ig,
hanem a a jövőbeli Tn-ig mutathatja a függvény vislekedését. Ha az eredeti
függvény helyesen írja le a valóságot, akkor a derivált a jövőre vonatkozó
imperatívuszt tartalmaz. Ez lenne a tudományos ideológia elvi modellje.
Csak
kellene valaki, aki megcsinálja, ahelyett, hogy hülye mesékkel kábítaná
magát és bennünket.
Agyhalott
---
I am using the free version of SPAMfighter for private users.
It has removed 1881 spam emails to date.
Paying users do not have this message in their emails.
Try SPAMfighter for free now!
|