Hétvégére visszaszereztem egy itthon is kiadott könyvet - John. D. Barrow
A
semmi könyve (Akkord kiadó, 2005)
Íme egy idézet belõle, Banesh Hoffman (1906â0141986) angol származású amerikai
fizikustól:
*Az éter életrajzában van egy tragikus elem. Elõször volt a sugárzó éter.
Azt,
hogy ott bábáskodott a fény hullámelméletének megszületésénél és dajkálta
az
erõtér fogalmát, a tudomány soha nem fogja tudni meghálálni. De miután
elkezdett
többet követelni az embertõl, könyörtelenül - sõt örömmel félredobták,
s
végnapjait hála helyett gúny és szégyen keserítette meg. Most, hogy már
távozott, érdemeit senki nem említi.
Búcsúztassuk hát el itt és most, és sírkövére vésessük fel a következõ
sorokat:
Volt egyszer egy elektromágneses éter,
De már nincs se elektromágnesség, se éter. *
Eddig az idézet, melybõl kiderült, hogy eredetileg csak sugárzásról szólt.
Hogy egyesek aztán elrontották, az egy dolog. (vsz. a rontás miatt
kellett eltemetni)
Nagymamám Borsodi Etel 1889-ben született Szabadkán. Késõbb sokáig tanyán
élt
Nagykátán (ahol villany ugyan nem volt, de detektoros rádió 1931-ben már
igen)
- nem tudott arról, hogy egyesek sokkal régebben még éterszellõt is akartak.
Késõbb sem hallott errõl. Így szerencsére nem alakított ki bennem hamis
fizikai
képet a világról, amikor az éter hullámairól beszélt nekem. Az éterszellõ
ugyanis már rég el volt temetve, amikor Budapesten 2 lámpás rádión hallgattuk
együtt Edith Piaf énekét Párizsból (meg a Szabó család sorozatot a csoda
tudja
melyik utcából).
Zoli
|
Jani bácsi,
Azért nem reagálok csak késve a soraidra, mert - néhány más hozzászólóhoz
hasonlóan - engem is alaposan kihoztál a sodromból a leveled stílusával
és
hangnemével és nem akartam gorombáskodni.
Sajnálatosan úgy tûnik ki a leveledbõl, hogy Te is azok közé a messze
távolba szakadtak közé tartozol, aki mai Magyarországot egyáltalán nem
ismeri, de szükségét érzi, hogy kioktató hangon megmondja nekünk málészájú
hülyéknek, hogy mi a jó. Mivel mi biztosan fel sem tudnánk kapcsolni egyedül
a villany, ha egy okos ember rá nem írta volna, hogy "ON-OFF"
Hozom szíves tudomásodra egyébiránz, hogy pl a hõszivattyû NEM a heat-pump
fordítása mivel nekünk itten saját szavaink vannak a világ dolgaira és
nem
csak azokra, amit angolból le tudtunk fordítani.
Magam részérõl pedig nem a Wikipediaból szerzem meg a
mûszaki-természettudományos ismereteimet, hanem hagyatkozom egyetemi
tanulmányaimra, tankönyveimre, valamint több mint 10 éves fizikai kutatói
tapasztalataimra (MSc Math&Physics).
DE ha már hivatkozol a Wkipédia-ra olvasd is el a hivatkozott cikket, ami
feketén fehéren leírja, hogy a légkondícionálás nem azonos a hûtés-fûtéssel,
hanem annál sokkal több, ahogyan azt Carrier úr is kitalálta. (akinek a
nevéhez az a nem túl tudományos elv kötõdik, hogyan kell a hûtésbõl sok
pénz
csinálni).
Az persze lehet, hogy amikor a vörösnyakú büdösbunkó bemegy a millió
légköbméteres "mall"ba és meglátja a polcon a dobozt, rajta a felirattal,
hogy "air-conditioner", akkor majd dicsekedhet a szomszédnak, hogy neki
is
van olyan A/C-je, mint a bankban, a moziban, vagy a városközpont
irodaházaiban.
Namármost abbéli örömödet, hogy nálunk is vannak A/C-k, hadd javítsam azzal,
hogy nem window-unitokról beszélek, azok 15-20 éve voltak, ma itt alig
használnak ilyent. Többségükben split rendszer használatos, azaz egy kültéri
egység (condenser) és egy beltéri, amit mi itten fan-coilnak nevezünk ékes
magyarsággal. A 2-3kW pedig, ha nezézséged lenne az átszámítással,
7500-10000 BTU/h teljesítményt jelent.
Jelentem továbbá, hogy mielõtt a DuPont feltalálta volna a "FREON"
tömeggyártását - környezetvédelem nagyobb dicsõségére- már akkor is léteztek
hútõk, amelyek ammóniával mûködtek. Ma viszont kis elmaradott országunkban
törvény tiltja a FREON használatát!
Részemrõl ennyi volt
M. (ezredik) István
> Istvan irta;
>
> > Janibacsi,
> > kedves dolog Tõled, hogy megpróbálod a
> légkondícionálókról szerzett
> > ismereteidet megosztani a TUDOMÁNY olvasóival, de tudomásodra
> kell hoznom,
> > hogy bizony kis hazánkban gombamód szaporodnak a köznyelven csak
> légkondinak
> > nevezett lakáshûtõk. Nem is kerülnek nagyon sokba $2-300-ért
> már lehet
> > kapni.
>
> Koszonom soraidat, s az informacioidat. Orulok ,hogy mar nallatok is
> terjed a lehetoseg a hutesekre.
> Nem a "szerzett ismereteim"-et, hanem ami itten az elkerulhetetlenseg.
> Ill. inkabb az air-conditoning-nelkul elni.
>
>
> > AZONBAN, felhívom figyelmedet, hogy ezek a2-3 kW teljesítményû
> gépek NEM
> > légkondícionálók !!!
> > A légkondícicionálás (air conditioning) azt jelenti, hogy egy
> zárt
> > környezetben a követelményeknek megfeleõ feltételeket
> teremtünk, már ami
> > a
> > levegõt illeti.
>
> Amit irsz, azok az u.n. "window-unit'-ok, s mint "room- air conditioner"
> neven vannak.
> Par szaz BTU -os keszulekek.
> Ugy kezdododott a lakas-ok hutese reges regen. Sot az ma is
>
|