Kedves Marika,

>   Kedves Lista
>
>   Olvastam, es halottam  az un. Niburu (Planet X) nevezetu bolygorol, ami
> 2003- ban hatolna be a Naprendszerbe, a Nap es a Fold kozott haladna at, nem
> kis gondot okozva a Fold lakoinak. Szeretnelek megkerni , ha valaki tud errol
> a "dologrol" ,irjon rola, hogy igaz-e vagy se.
>
>  koszonom: Marika

Az en ertesuleseim szerint (ami annyit jelent, hogy meg sikerult olvasnom azt a
cikket, amit aztan minden hirportalrol eltuntettek, es epp ez a gyanus, mert ha
kacsa lenne, akkor nem torodnenek vele es nem tuntetnek el...) ez a Foldnel 23-
szor
nagyobb bolygo _kb._ vertikalisan kering a Naprendszer sikjahoz kepest.
Mar egy partizezer forintos tavcsovel is lathato: lenne, de jelenleg a Nap fele
kellene nezni, tehat varni kell mondjuk szeptemberig, amikor a Fold mar 90 fokk
al
arrebb lesz, es akkor tenyleg konnyen ellenorizni lehet. Egyebkent mar 1983-ban
 is
felfedeztek, de akkor csak a legnagyobb csillagvizsgalokban - igy a forras.
A palyaszamitasok szerint 3660 evente ter vissza. Nem a Fold es a Nap kozott ha
lad
el, hanem olyan 3.5 CSE tavolsagban, tehat az Aszteroida-ovezetet bolygatja meg
kemenyen. Ekkora tavolsagbol kozvetlen hatasa alighanem nem lesz olyan
"katasztrofalis", jelentos dagalyt-apalyt eredmenyezhet, a tengerparti varosok
nagyon megsinylik, illetve okozhat vulkanikus tevekenyseget, mondjuk konnyebben
kitor egy-egy olyan vulkan, ami nelkule meg morogna egy keveset.
Ami ennel sokkal sulyosabb lehet, sot vegzetes is akar, az az, hogy kilodit neh
any
kisbolygot az Aszteroida-ovezetbol, melyek nehany evvel kesobb konnyen
becsapodhatnak akar a Foldbe es akkor kampec. Mar ha eleg nagy az a kisbolygo.
Mondjuk ha egy otven kilometeres csapodik az oceanba, akkor a keletkezo arhulla
m
tobbszor vegignyalja a felszint es nem allitja meg egy mezei kis Alpok...

Ennyire emlekszem, de elokeresem a cikket (papiron van) es begepelem, ha erdeke
l
valakit. Ja meghogy allitolag par honap mulva mar szabad szemmel is latni lehet
majd es kb. 2003. februarjaban, legkesobb tavasszal eri el a napkozeli pontjat.
Koordinatakat is irnak, tehat aki hozza tud ferni megfelelo tavcsohoz az nagyon
 jo
lenne, ha par honap mulva megtenne es tajekoztatna minket. A hirportalokon mar 
csak
egy eleg atlatszo elkendozo cikk van kint.

Kepeket is lattam a bolygorol, amit szinten nagyon hozzaertes nelkul cafoltak
mashol, pl. porszem mikroszkopos felvetelenek mondtak... Hat nem latott meg por
szemet a mikroszkop alatt... :) Ha mar cafoljak, legalabb kulturaltan, de nem ugy
cafoljak, szoval nincs mese, varni kell nehany nehany honapot es akkor kiderul,
hogy beborul-e.

Remelem kacsa. Mert ha nem, akkor itt olyan tomegpszichozis lesz, amilyen meg
nem volt ezen a sargolyon.

Udv: Endre

Sziasztok!

Kerdezni akartam, hogy sikerult-e mar megmerni a gravitacios
hatas sebesseget. Tehat nem csak elvben kijelenteni, hanem
kiserletben bizonyitani.

Ennek kapcsolat 908-ban talaltam valaki nehany sorat, amire
viszonyt nem valaszolt senki, ugy lattam.

"Vagyis, ha mondjuk egy magnessel vonzzunk egy testet, akkor
merheto, hogy ez a hatas nem vegtelen, hanem
fenysebesseggel er oda a vonzando testhez, ezzel szemben a
gravitacios hatasnal ez nem all fenn, tehat ugy latjuk, hogy
a gravitacios hatas azonnal hat, ergo vegtelen sebesseggel
terjed. En legalabbis igy tudom, ha baromsag,kerem halkan es
roviden nevetni.:))"

Szoval akkor most mi a helyzet ezzel, tudja valaki?

Koszonom

Endre

Sziasztok!

Egy kerdesem lenne optikaval kapcsolatban.

Fogok ket lezersugarat (legyek nagyon gazdag es ne
zseblampaval kiserletezgessek :)) ) es rairanyitom oket egy
feluletre. Lemerem fenymerovel a pacakat, majd a sugarakat
egyazon pontra iranyitom es lemerem az igy keletkezo pacat
es azt latom, hogy a fenyerosseg kb. gyok2-szorose az elozo
ket pacaenak kulon-kulon. Pedig szinusz meg szinusz az
2*szinusz.

Miert van ez?

Koszonom, Endre

Thus spake HIX TUDOMANY:

> Az emberi latas mukodese talan a nem olyan rég emlegetett CMYK
> kodolashoz hasonlithato. A retinaban vannak szineket erzekelo

Inkabb az RGB-hez. A CMYK a kivono szinkeveres alapszinei!

> erzeksejtek(ezeket hivják csapoknak), es vannak szineket
> megkulonboztetni nem tudo, de a fenyre joval erzekenyebb erzeksejtek
> (ezek a palcikak).
> Azt sajnos nem tudom, hogy hany fele "csap" letezik, es hogy ezek

Ha jol tevedek, 3 fajta

> Gogy

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
Egyetlen atombomba tonkreteheti az egesz napodat!

Tobb, mint egy hete olvasom a vitat a funyirorol. Hadd segitsek nektek,
lattam egy dokumentumfilmet rola.

A gyep szelen korbe le tesznek egy egy huzalt. Zold szinu és kampos
covekekkel (mint ami a satraknal van) a fu kozott leszoritjak a foldhoz.

Ugyanezen az elven mukodik a kutya terelo. Itt a nyakorvre erositett
keszulek erzekeli a drotot es aramutessel tereli vissza a kutyat.

Tucsi

>Remélem lesz ennel reszletesebb magyarazat is.
>Az emberi latas mukodese talan a nem olyan rég emlegetett CMYK
>kodolashoz hasonlithato.
Szerintem nem igazan hasonlithato!
Pirosra Zoldre es Kekre erzekeny csapok vannak valamint a palcikak (szinten
inkabb kek fele)
Allitolag egyes noknel (a rhodopszinok X kromoszoman oroklodnek, ezert van
sok ferfi szinteveszto es kevesebb a no) 4 fele csap van es ok meg jobban
latjak a szineket....
Ezek igen szeles tartomanyban nyelnek el (fel savszelesseg ugy 100nm lehet,
nagy atfedessel)
(Az egesz tartomany amit lefednek kb 400nm-700nm-ig terjed.)
Epp ezert mivel a feny intenzitasatol fuggoen ugyan azt a valaszt tudjak
adni kulonbozo hullamhosszakra ezert onmagukban szuksegesek, de nem
elegsegesek a szinlatashoz.
A kornyezo teruletek atlagolasaval keszul egy megvilagitas becsles
(horizontalis sejtek) es ezzel osszevetve mar meg lehet becsulni a pont
'szinet'. A vorosre es a zoldre erzekeny csapok alkotnak egy ilyen rendszert
(ez az ujabb keletu rendszer es kutyanal, macskanal, bikanal, egernel
peldaul nincs is! Tehat ok ezeket a szineket nem tudjak magkulonboztetni.) A
regebbi rendszer a kek sarga (sarga a voros es a zold csapok osszege, mar
ahol van ket ilyen csap populacio. (a voros es a zold csapoknak nagyon
atfedo az abszorpcios spektruma...)
A palcikak a szurkuleti latasert felelosek es nappal telitesben
vannak...(alkonyatkor allitolag a kek szinu viragok peldaul erosebben
latszanak eppen a palcikak hatasara...)
Vannak allatok amelyeknel egyaltalan nincsenek csapok (kigyok).
A madaraknak es egyes hulloknek ettol eltero a szinlatasa (pl. teknosnel
tobbfele receptor van, madaraknal pedig szines olajcseppek modositjak a
beeso feny abszorpciojat). A rovarok pedig pl UV ben is latnak, de egesz mas
a szemuk szerkezete...

Van egy reszletes osszefoglalo a retinarol kulon color vision fejezettel:
http://webvision.med.utah.edu/
Azt irja hogy a szem inkabb a kontraszt, intenzitas-kulonbseg informaciok
feldolgozasara van kihegyezve es a szinek erzekelese, megkulonboztetese csak
hab a tortan...

En meg mindig nem hiszem hogy nanometeres megkulonboztetesekre kepes lenne
az emberi szem (bar zoldnek sok arnyalatat lehet erzekelni es a kohaszok is
sok voros kozott tudnak kulonbseget erzekelni...) Peldaul azt is allitjak
hogy igazabol csak nehany (6-8) kulonbozo szo van angolban szinekre (a tobbi
inkabb valamire valo hivatkozas pl.orange).
Minden jokat!
Laci

Szervusztok !

Koztudomasu, hogy az emberi elme
fegyelmezes nelkul hajlamos a csapongasra.
A fekete lyukakrol csak annyit tudunk bi-
zonyosan, amit a matematikai ismeretek 
alapjan feltetelezni lehet.
Megis kellemes erzes volt olvasni a 
szaalldoso kepzelet alapjan az univerzumok
koezoetti utazasokrol.

A legjobb sci-fi konyvek iroi mind
alkoto munkat vegzoe tudosok...

Kedves Lista!

Funyiras ugy kapcsan felmerult az ultranhangos dolog. Mivel lehet ultrahangot 
kelteni, illetve detektalni? Gondolom a bolti mikrofont/hangszoro paros nem 
jo, mert azt max 20 kHz-is meretezik. Honnan lehet beszerezni, ami e folott 
tud adni/venni? Mondjuk elerheto aron, mert sajnos Mr. Krozus nem volt a 
csaladunk tagja.

Masreszt milyen tartomanyban "jatszhatok", ha nem akarom a kornyek osszes 
kutyajat magamra haragitani? Meg persze a denevereket sem, bar szerintem azok 
nincsenek felenk, mert a permetezes kinyirta oket. :-(((

EIK && udv From:, a kaval-ka'd

Kedves Lista!

Az ultrahangos tavolsagmeressel kapcsolatban probaltam szamolgatni egy 
kicsit. Valahol lattam egy kepletet, ami a levego homersekletenek 
fuggvenyeben megadta a terjedesi sebesseget, csak mar nem emlekszem hol :-(. 
Nem tudja valaki? Mennyire fugg a levego nedvessegetol a terjedesi sebesseg? 
Gondolom a frekvenciatol is fugg. Erre van valami keplet? Ugy velem, hogy meg 
csak nem is izotrop a terjedesi sebesseg, mert a szel iranya is befolyasolja.

A fent leirtakbol kovetkezik, hogy a folyamatos onkalibracio fontos lenne 
(ket egymasra meroleges iranyban is).

Ugy szamoltam, hogy legyen a hang atlagos terjedesi sebessege 330 m/s. Hatos 
szelek elo szoktak fordulni (a fold kozeleben, a hazak kozott nem jellemezo). 
Legyen mondjuk +/- 10 m/s az elteres. Ha 320 m/s-re csokken mindenfele 
okokbol a terjedesi sebesseg, akkor a hiba 30m-en: 30/320*330 = 30,9375 m-t 
szamolnek. Ha 340 m/s-ra no, akkor: 30/340*330 ~ 29,1176m-t kapnek. Azaz 
hozzavetolegesen 1m-t tevednek 30m-en (cca. 3,3%).

A deneverek ezt hogyan kuszobolik ki? Mondjuk naluk ez kevesse okoz gondot. 
Kisebb tavolsagon (par 10 cm) az abszolut hiba is kisebb. Van valami 
modszeruk a terjedesi sebesseg valtoztatasanak kikuszobolesere?

Ha jol tudom, akkor ok valtoztatjak a frekvenciat (kozelebbre nagyobb 
frekvenciat valasztanak), hogy pontosabban tudjanak iranyozni.

EIK && udv From:, a bat man

Kedves Lista!

Talaltam egy honlapot, ahol a hang terjedesi sebesseget adtak meg a 
homerseklet fuggvenyeben  
(http://www.muszeroldal.hu/assistance/hangsebesseg.html).

v = v0 * gyok(T/T0).

 0 fokon 332,5   m/s
20 fokon 344   m/s

A v0, T0 egy ismert sebesseg, homerseklet paros.

Egy masik oldalon (
http://www.gyakg.u-szeged.hu/TANTARGY/fizika/hull/11f/hangsebessege.html
) ettol nemileg eltero ertekeket talatam: 

"0oC-os, normális nyomású és nedvességtartalmú levegoben a hang terjedési 
sebessége 331,5 m/s, a 15oC-os levegoben 340 m/s"

Szoval a 15 C fokot es a 340 m/s-et figyelembe veve a keplettel nem jon ki a 
20 fokon a 344 m/s. 340*gyok(293/288) = 342,9 m/s, ami nem 344... :-( 0 fokra 
az egyik honlap az egyik 331,5 m/s-et, a masik 332,5 m/s-et mond... Most mi 
az igaz? 

EIK && udv From:, a tudatlan

Szinlatas roviden

Az emberi szem a 400-700 nm hullamhoszusagu tartomanyban erzekeli a fenyt,
latorendszer nem egyedul a visszavert feny hullamhossza alapjan kulonbozteti
meg a szineket, hanem az objektum es a kornyezete altal visszavert feny
hullamhosszat viszonyitja egymashoz, szinkontrasztokat analizal. Tehat a
szinlatas hasonloan az achromatikus latashoz a kontrasztok erzekelesen
alapul.
    Az ember retinajaban 3fele csap van, ezek a bennuk levo fotopigment
abszorpcios spektrumaban kulonboznek egymastol. Kek Abszorpcios max 420nm,
Zold AbszMax 531nm, Voros abszmax 558nm
Magarol a szinlatasrol ket teoria van jelenleg egyik a Young-Helmholtz
Trikromatikus teoria -> Harom elemi szin felismerese, es a kulonbozo csapok
kulonbozo mertekben valo ingerlese adja a teoria alapjat. De ez a teoria
csak a fotoreceptorok szintjen helytallo, masik teoria Hering fele opponens
szinek teoriaja. Hering bacsi 3 opponenciat tetelezett fel voros-zold,
sarga - kek, feher - fekete ( a feher fekete nem szinerzekeny mechanizmusok
alapjan valosul meg) Kergi szinten ez a teoria helytallo.
Ezek alapjan egy targyat akkor latunk vorosnek ha a rola visszavert feny
tobb hosszu hullamhosszu komponenst tartalmaz igy tobb vorosre erzekeny csap
kerul ingeruletbe.
    Azthiszem ennel tovabb ne menjunk bele...
    Szoval ha prizmaval fenyt bontasz, akkor a szinatmeneteke nagyon jol
fogod latni, de pl a 420nm es a 421 nm Kek feny kozott kulonbseget biztosan
nem fogsz latni. Most a szinfelbontas sokmindentol fugg es szerintem ez
emberenkent valtozik. Mar csak azert is mert azoknak a geneknek amelyek a
kulonbozo fotopigmentek kodolasaert felelosek egyes emberekben kulonbozo
lehet az expresszioja. A szinfelbontast lehetne merni vannak is ra
keszulekek, szemeszeten hasznaljak a voros -zold szintevesztes mertekenek
meghatarozasara.
    Hat nagyjabol ennyit tudok ha van valami konkret kerdes megprobalok
valaszolni

Udv.: Azzi

Tiszteleten,

 wrote:

>   Olvastam, es halottam  az un. Niburu (Planet X) nevezetu bolygorol, ami
> 2003- ban hatolna be a Naprendszerbe, a Nap es a Fold kozott haladna at, nem
> kis gondot okozva a Fold lakoinak. Szeretnelek megkerni , ha valaki tud errol
> a "dologrol" ,irjon rola, hogy igaz-e vagy se.

En ugy tudom, hogy "Kesz atveres show"... :-))

Udv,
-- 
Tibcsi(R) - 

Kedves Marika!

Rovid valasz: nem igaz.

Hosszu valasz:

Idekopizhatnek egy cikket, ami a Hunnia weblapon jelent meg,
s amelynek megszuletesehez volt kozom, de nincs kedvem
ekezeteket gyomlalni. Ezert inkabb egy ezzel kapcsolatos
levelet masolok ide. Tehat:

 > palyaja 3660 evente erinti a Naprendszerunket
 > Plutot elerve, - tehat a mi naprendszerunkbe valo
 > behatolas utan kb. kilenc honappal eri el es keruli
 > meg a Napot
A leiras alapjan igen elnyult ellipszispalyan kering az egitest.
Kepler ota tudni kell azt, hogy a Naprendszerben a^3/T^2 = 1,
(nem ez a pontos keplet, de harom tizedes pontossagnal megfelel)
ahol T a bolygo Nap koruli keringesideje evben,
a pedig a palya felnagytengelye csillagaszati egysegben.
Mivel T=3660 ev, ezert a=237 CsE. Mekkora lesz a
sebessege a Foldnel? A
v^2 = 4*pi^2*(2/r - 1/a)
keplet szerint (r a bolygo pillanatnyi tavolsaga a Naptol)
v = 2*pi*sqrt(2/1-1/237) = 8,9 CsE/ev .
Ez a Naptol tavolabb ennel csak kisebb volt,
tehat a Pluto-Fold kozotti 38 CsE tavolsagot
joval tobb, mint negy ev alatt tenne meg a bolygo.
Ennyit a kilenc honaprol. A hir szerzoje nem ert
az egi mechanikahoz.
Egyebkent, ha pontosabb szamitast vegzunk,
akkor azt kapjuk, hogy egy ilyen palyan mozgo
bolygo 14 ev alatt tenne meg azt a 30,5 CsE
tavolsagot, amely a napkozelben levo Pluto
es koztunk van.

 > ma mar kis hazi teleszkopokkal is eszlelheto,
 > nehany honap mulva pedig mar szabad szemmel is lathato lesz
Az am! Csakhogy a megadott koordinatak szerint a bolygo
10 fokra van a Naptol. Abba az iranyba meg a Hubble
Space Telescope sem eszlel, nemhogy a hazi tavcsovek.

 > Megjelenése okozta mar eddig is a
 > Foldon a rendkivuli idojaras valtozasokat.
Gravitacios ereje ilyet nem okozhat, hiszen a Fold,
es minden, ami rajta van, sulytalan a tobbi egitesthez kepest.
Ami szamit, az az arapaly-ero, de az a tavolsag kobenek
reciprokaval aranyos, tehat a Pluto tavolsagabol elhanyagolhato.
Annyi joval nagyobb egitest van ennel sokkal közelebb, a Nap
kivetelevel megsem venni eszre ezek meteorologiai hatasát.
(Hogy az idojaras rendkivuli, azt most nem vitatom.
Rabizom a meteorologusokra.)

 > A publikalok szerint a foldnél 23-szor nagyobb
 > bolygo vonzasa olyan kihatassal lehet bolygonkra, amely
 > megakaszthatja forgasat, megcserelheti ideiglenesen
 >a polusokat.
Az egimechanika szerint egeszen mas hatasok lepnenek fel.
Kulonosen az "ideiglenesen" jelzo tetszik nekem.
Meg jo, hogy nem veglegesen. :-)

 > De mindenki felidezhet emlekeibol ide vonatkozo torteneseket.
Mirol van itt szo? (A szerzo mintegy rakacsint az olvasokra:
"Hiaba brekegnek a szkeptikusok, mi tudjuk, amit tudunk.")

 > A katasztrofa terv akkor lep eletbe amikor mar
 > a bolygo is szabad szemmel lathato lesz
 > allitja M. Hazlwooda, a kerdes szakertoje.
Ha valoban kozeledne egy ilyen, akkor a bolygok
helyzete az egbolton mar most tobb fokkal elterne
a csillagaszati evkonyvekben elorejelzett helyzettol.
Ezt nehez volna eltitkolni: az amatorcsillagaszok eszrevennek.
Egy sci-fi mu kapcsolodik a temahoz:
Hoyle: A fekete felhő. Igen emlekezetes belole
az a resz, ahol a mukedvelo csillagasz beszamol
felfedezeseről. Nem is olyan konnyu "osszeeskudni".

Van, aki ezt a bolygot az eddig ismert legnagyobb
transzpluto kisbolygoval, az 1200 km atmeroju
2001 KX76-vel azonositja. Azonban az o koordinatai
masok, mert a 2001 KX76 valahol a Skorpio
csillagkepben van. Es ez sem pillanthato meg
"barmilyen kis csillagaszati teleszkoppal",
mivel 20 magnitudos.

A fentiek alapjan tehat nagy mellennyel
kijelenthetem: olyan egitest nem fog itt
elhaladni a jovo evben, amelyik most
a Pluton tul korical.

Udvozlettel
Kalman

> Azt hiszem szep, es izgalmas feladat az utvonalmeghatarozo algoritmust
Sőt!

írhatnán egy kerberajzoló programot is, hogy ne
kelljen berajzolni a kertet. :))))
meg egy kamerázó algoritmust, hogy ne nekünk kelljen
lekamerázni a kertet....


> megalkotni. Plane, ha ugy mukodne, hogy PC-n megrajzolod a kert terkepet,
az
> akadalyokkal, az ellenorzo pontokkal, majd a sw kidolgozza az utvonalat,
> amit aztan letoltesz a funyiro agyaba.
> Esetleg bele kellene venni a terep egyenetlenseget is, hiszen az a mert
> tavot novelheti. Vagy adott terepen lehetne kalibralni a gepet.
>
> Jo funyirast!
> Sipi

Sziasztok!

Azt se felejtsuk el, hogy porgettyuvel csak helyzetvaltoztatas lehetseges,
helyvaltoztatas nem igazan oldhato meg normalisan. Igy a muhold
palyaraallitasahoz mindenkeppen fuvoka kell, mivel a raketa csak egy
elozetes palyara allitja (legalabbis a geostacionarius muholdaknal ez igy
van). Masik problema a "sej, a mi muholdunkat fenyes napszel fujja" ;-)
ill. a levegobeni surlodas. Halovany emlekeim szerint az ASTRA muholdakat
pl. 1 km elhosszusagu kockaban kell tartani a normalis vetelhez (egyszer
az ASTRA 1B egy kicsit elkoszalt, ekkor hazilag semmit nem lehetett venni.
A budapesti AM-mikroba errol bejatszott adok pedig 95%-ban a hangyak
haborujat mutattak valami szines hatterrel, holott nemtomhany meter
atmeroju parabolaantennak vannak a Szechenyi-hegyen (ranezesre van az 6 m
is). A Hubble-nel nem tudom, milyen kriteriumok vannak.

Udv,
marky