> Nem hinnem,hogy a VOX Latin eredetet,vagy jelenteset barki is vadolna.

Tehat egyetertunk abban, hogy a VOX (VOKS) latin szó. A kozepkor ota hasznaltak
.
Ennek a helyebe akartak magyar szót bevezetni.

> De mint allitod,hogy az a Nyelv Magyarosito Bizotsag vezette be a
> magayernyelve, barmi mas hasznalt magyarszavak elkuszobolesere,a kerdes
> mi lehetett abban "magayrosita a magyarnyelvnek?

Ez a mondat tele van tevedessel. Semmifele bizottsag nem vezette be. Valaki
javasolta, hogy a latin szo helyett a magyar SZAVAZAS szot hasznaljak, 
es 
ezt 
a
kozonseg elfogadta. Ez volt a magyarositas. A latin VOX helyett a magyar 
szotovu
SZAVAZAS bevezetese. Semmifele magyar szo kikuszoboloserol nem volt szo. 
A
valasztas ugyanis mast jelent, mint a szavazas. A szavazast nem a valasztas
helyett, hanem a mellett vezettek be.

> Amikor allitod ,hogy az ketsegtelenul Latin szo, hat akkor az
> Latinositas volt,nem magyrositas.

Ne haragudj, itt mar karomkodni volna kedvem. Hogy lett volna latinositas, 
hogy
a sokszaz eve hasznalt latin voks helyett a magyar szavazast vezettek be.? 
Legy
szives, olvass figyelmesen!

> Hat nem az az igazi "majmoskodas" ?

Nem. A majomkodas az, amikor a kocsma helyett pubot, a divat helyett mode-ot
stb. hasznalnak. Egyebkent az angol szavak atvetelevel nagy baj van, mivel 
az
angol hangrendszere nagyon elter a magyaretol. Vedd peldaul a catchup szot. 
Az
ebben u betuvel jelolt hangnak nincs magyar megfeleloje, ezert  van, aki
kozelitoleg kecsöp-nek, van, aki kecsap-nak mondja. A latin szavakkal nem 
volt
ilyen problema.

>> Becs ebbe nem avatkozott bele, ket rovid idoszaktol eltekintve: II.
> Jozsef
>> koratol es az abszolutizmus 1849-től 1867-ig terjedo idoszakatol.

> De mind azalatt , a magyar irodalom nem Latin volt,hanem magyar. S hol
> talalsz peldat a VOX szo hasznalatan?

Peldaul Jokainak gyakran szerepel.

> Nem is felejtve. Hogy az I.V.H.-ban (1918-ig, mind a magyar,
> roman,szlovak,rac,vac,bunyevac,stb.stb. nemzetisegu es nyelvu katonak,
> akik a Magyar Kiralysag allampolgarai voltak, az ACHTUNG
> parancsra haptakoltak. Tehat a Monarchia nyelve nem a magyar,hanem a
> nemet volt.

Ez megint tevedes. Az 1867-es kiegyezes teljes fuggetlenseget adott
Magyarorszagnak, de mivel a kiraly egyben osztrak csaszar is volt, voltak
bizonyos "kozos ugyek". Alapjaban veve ket kozos ugy volt: a kulugy es 
a 
hadugy.
(A kozos hadseregen kivul egyebkent volt magyar honvedseg is, amelynek
vezenyleti nyelve a magyar volt.) Ezen a ket teruleten az egysegesseg miatt
valoban a nemet volt a hivatalos nyelv, de ez csak az ugyek szuk terulete 
volt,
es minden egyeb teruleten a magyar volt a hivatalos nyelv. Az, hogy Monarchia
hadseregenek a nemet volt a hivatalos nyelve, egyaltalan nem jelenti azt, 
hogy 
a
Monarchianak ez lett volna a hivatalos nyelve. A Monarchianak NEM VOLT 
hivatalos
nyelve, a Monarchia ket alkotoelemenek kulon-kulon hivatalos nyelve volt:
Ausztriae a nemet, Magyarorszage a magyar. Amikor a ket parlament delegacioja
targyalt, mindenki a sajat nyelven beszelt, es ezt tolmacsok forditottak.

> Az "Angol "to ELECT" and "to SELECT" mast jelent ?

De a VOTE mast jelent. Ha a szenatus megszavaz egy torvenyt (vote), az 
nem
jelenti, hogy a torvenyt megvalasztotta (elect), ami ertelmetlenseg volna.

Ferenc

>De mind azalatt , a magyar irodalom nem Latin volt,hanem magyar. S hol
>talalsz peldat a VOX szo hasznalatan?

A http://mek.oszk.hu/00900/00901/html/21.htm oldalon, (a Magyar
Elektronikus Könyvtárban) maga Mikszáth Kálmán tollából találsz nem
is egy példát a voks szó használatára:
"A _voksok_ lassan gyulnek, de gyorsan fogynak."
"Az igazi _voksok_ még az igazak álmát alusszák otthon, s azokat
egyenként kell ideszállítani zászlós fiáker-szekereken."
"S így ez a két voks mindig megeszi egymást."
"Ki tudja, hátha csak politika, hogy Tisza ne tudja biztosan, hány voksot
kell eloteremteni."
"Minden voks életbe vágó lett, külön-külön örömet és bánatot okozott.
Hanem föl is rúgott a voksok értéke."
---
"125. EGY __VOKS_
Nagyvárad város tanácsa egy szótöbbséggel úgy határozott, hogy dr. Dési
Géza, dr. Grosz Menyhért, dr. Pácz Sándor, Szokoly Tamás és Halász
Lajos indítványát a militarizmus újabb éhségdühe ellen - elfogadásra
ajánlja Nagyvárad város közgyulésének.
Ez az egy _voks_, ez a dönto egy _voks_, nagy esemény..."
Ady Endre: Nagyváradi Napló 1902. november 12
---
"...Az Európa Parlament tagjainak választása - www.valasztas.hu -
2004.06.14.
-Országos eredmény a szavazókörök 99,99 %-ának adatai alapján (01 óra))
Fidesz Magyar Polgári Szövetség: 1 456 854 _voks,_ 47,40%, 12 mandátum
Magyar Szocialista Párt: 1 054 368 _voks_, 34,31%, 9 mandátum
Szabad Demokraták Szövetsége: 237 519 _voks_, 7,73%, 2 mandátum
Magyar Demokrata Fórum: 163 891 _voks_, 5,33%, 1 mandátum..."
---

"III. 5. A latin jövevényszavak
A. A latin nyelv hatásával a magyarság kereszténységre térése óta
egészen napjainkig számolnunk kell.
-Az elso korszak a XI XV. század. Kereszténység felvétele. Az egyház
nyelve a latin volt. A középkori magyarországi írásbeliség is túlnyomó-
részt latin nyelvu.
-A második jelentékeny latin hatás a reformációval kapcsolatos. A világi
tudományok nyelve a latin lett.
-A harmadik korszak a XVII. század második fele, etttol kezdve a latin
nyelv rendkívül elterjedt hazánkban, a közéletben. Az állami, közigaz-
gatási, jogi, gazdasági és tudományos életnek a XVIII. században már
hivatalos nyelve lett a latin. Ez a korszak a XVIII-XIX. század forduló-
ja táján, a polgári átalakulás, a nemzeti megújhodás idoszakában ért
véget, amikor a magyar nyelv a latint visszaszorította. Az iskolai latin-
oktatás továbbra is éreztette hatását.
B. A nyelvtudomány háromfajta latin nyelvet ismer:
a vulgáris latint, a klasszikus latint és a középkori latint.
A vulgáris latin a köz-, illetoleg népnyelv volt. Ebbol sarjadtak az új-
latin nyelvek: az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, a román stb.
A klasszikus latin a vulgáris latinból, pontosabban a muvelt rómaiak
beszélt nyelvébol sarjadt, és fokozatosan irodalmi nyelvvé vált,
melyet a nagy klasszikusok csiszoltak szabályosra, finomra.
A középkori latin vagy a középlatin a klasszikus latinból nott ki.
Irodalmi nyelv volt, mint idegen nyelvet beszélték, semmilyen etnikai
közösségnek nem volt saját, nemzeti nyelve. A középkori latinnak
nálunk ismert változatát magyarországi latinnak szokás nevezni
C. Latin jövevényszavaink is folyamatosan kerültek be nyelvünkbe.
Hangtani kritériummal használható fel például az, hogy a régi jöve-
vényszavak s-ezésével szemben az újakban sz-et találunk: szankció,
szelektál, szekunda stb. A muvelodéstörténeti kritérium is sok eset-
ben rámutat egyes szavak, illetoleg szócsoportok átvételi idejére. A
katolikus egyházi muszavak (ostya, regula, pápa stb.) jórészt még
 középkoriak, ezzel szemben a protestáns egyházi muszavak (eklé-
zsia, presbiter, kurátor stb.) természetesen nem régebbiek a XVI.
századnál.
D. Egyházi muszó: templom, sekrestye, orgona, katedra, kántor,
zsinat, prédikál, purgatórium, mártír, klastrom stb.
-Az iskolával kapcsolatos latin eredetu szavak száma szintén elég
nagy: iskola, kollégium, professzor, kréta, tinta, spongya, penna,
papiros, vakáció, diktál stb.
-Tudományos muszavak, növénynevek: akác, majoránna, palánta,
ibolya, viola stb.
-Állatnevek: elefánt, párduc, hiéna, páva, fülemüle stb.
-Orvostudomány: patika, pirula, diéta, kúra, pestis stb.
-Hónapnevek: február, augusztus, december stb.
-Az állami, jogi, közigazgatási élet latin nyelvusége szintén számos
muszót adott nyelvünknek: testamentum, _voks_, apellál, stb.
-Ház és berendezése: tégla, kamra, lámpás stb.
Latin jövevényszavainknak az a csoportja, amely köznyelvi
szintre emelkedett, számbelileg meghaladja a 200-at.
http://www.vizsgazz.hu/kidolgozott-tetelek/nyelveszet/iii2.2.tetel.html
Aki Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Ady Endre stb.
műveit olvasta, az számtalanszor láthatta a voks szót. Olvass magyar
verseket, regényeket stb. a MEK gazdag ajánlatában és akkor Neked
sem kell majd "to go on a wild goose chase"...:)

Balázs írta Stockholmból