Marky,


Surlodás: a falbol a levegõ kicsit ferdén fúj be a dugo és a fal közé, 
ez 
légpárnát ad, és viszi elõre a dugót is is, mint a szilicium szeleteket 
az 
automata gyárakban.

>megallito zsilip es a vonat kozott egy leereszto szelep is, kulonben
>minden lesz, csak nem "finom, puha" megallas.
Talán a légrés elég, ami a csõ és a dugó között van...


>az egyszeru esetet, hogy p1=0,05bar nyomasu levegot (idealis gazt)
>adiabatikusan osszenyomok p2=1,5barra. p*V^kappa=const, kappa=1,4.
>V2/V1=(p1/p2)^(1/kappa) = 0,088. p*V=N*k*T -bol T2/T1=p2*V2/(p1*V1)
>=30*0,088 = 2,64. T1=20 fok Celsius -> T2=500 fok Celsius. Nem tunik
>tulsagosan nyero otletnek. Az alapproblema marad: 1/2*m*v^2 =
>1/2*200tonna*(100m/s)^2 = 1GJ kinetikus energiat valahova el kell
>tuntetni.
Végre valaki számol is valamit! :-))))
A csõ fala elnyeli ezt, mint a sin meg a fékpofák az ugyanekkora energiat 
a 
sima vonat esetéban.
Nagy a felület, elmegy a hõ. Aztán, amikor a vonat megállt, és a retesz 
megfogta, akkor nyitható a tulnyomásos tér, a tágulás is visszahûti a 
levegõt.

>A fekutra van valami becslesed?
Rövidebb, mint a vonatnál, mert levegõ fékez. Ezért "puhább" a megállás, 
kb 
olyan, mint a repülõé.

Mindesetre érdekes lenne végigszámolni. Az egészet. Kár, hogy nem érek 
rá. 
:-(

MJ.