> De pontosan mi is az oka ennek a változásnak...? A 2.15 kelvin még
> túl meleg ahhoz, hogy a hélium Bose-Einstein kondenzátumként
> kezdjen viselkedni, neme...?

Elõszedtem a megfelelõ fizikakönyvet, amely a következõ magyarázatot
adja:

Ha van egy dobozunk, benne sok He atom, akkor ha a részecskéket
külön-külön vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy annak a
valószínüsége, hogy egy adott részecske alapállapotban, azaz nullponti
energián legyen borzalmasan kicsi. Ezek alapján azt várjuk, hogy nem
lesz megfigyelhetõ a Bose-Einstein kondenzátum.

Ezzel szemben, ha a rendszer egészét vizsgáljuk, akkor meglepõ
következtetésre jutunk. Az egyedi részecskék állapotával való
foglalkozás feltételezi a Maxwell-Boltzman statisztika egyik kitételét,
miszerint a részecskék meglülönböztethetõek. A Bose-Einstein
statisztika viszont azt mondja, hogy a részecskék nem
megkülönböztethetõek. Azaz, a MB statisztika összes mikroállapota,
amely a részecskék felcserélgetésével elõállítható, a BE statisztika
szerint egyetlen mikroállapotnak felel meg. Az, hogy hány MB
mikroállapot képzõdik le ugyanarra a BE mikroállapotra egy olyan
függvény, ami alacsony energiák esetén jóval több olyan állapotot ahol
nagyon kevés részecske van nyugalomban képez le ugyanarra a BE
mikroállapotra, mint olyanokat, ahol sok részecske van
alapállapotban. Ezért ez utóbbi esetek relatív gyakorisága a BE 
esetben igen számottevõen megnõ, annyira, hogy a BE kondenzátum
kialakulása egy teljesen normális jelenséggé válik.

Ha kell, akkor a megfelelö matematikai magyarazatot is be tudom
petyegtetni, nem túl bonyolult, ha még emlékszel a Boltzman faktorra
meg a particiós függvényre (én nem emlékeztem, de a könyv nagyon jó, így
most már emlékszem rájuk :-)

Egyébként a könyv azt is írja, hogy a nyomorultul neutronhiányban
szenvedõ He-3 is tud szuperfolyékony lenni, amit nem tudhatna, merthogy
nem boson, hanem fermion. De mint kiderül, olyan 3 millikelvin alatt
kettesével összeállnak, és ezek a párok már bosonok és így
szuperfolyékony lesz ez is.


Kocsonya

az alábbi mondatot emeltem ki a "vörös riasztás" kritériumaiból
"egyes esetekben 2 cm-nél jóval nagyobb méretû jég is hullhat, melyek becsapódá
si sebessége már a 100 km/h-t is meghaladja."
-----------
Az Országos Meteorológiai Szolgálat ( OMSZ ) a következõ kritériumok esetén 
kerül sor a vörös riasztás kiadására: „Jellemzõen a több megyén, vagy akár 
az 
ország nagy részén keresztülhaladó zivatarláncokra történik a riasztás/figyelme
z
tetés, melyekhez többfelé társulhat erõs vihar (90 km/h feletti széllökés), 
vagy legalább 2 cm átmérõjû jég. Helyenként igen nagyméretû jégdarabok 
is 
hullhatnak, és orkán erejû szélrohamokra is számítani lehet. Egy adott 
helyre 
vonatkoztatva is már komoly bekövetkezési valószínûséggel kell heves zivatarra 
számítani. A zivatarok többfelé okozhatnak komoly pusztítást. A szél fákat 
dönthet ki, jelentõs épületszerkezeti károkat okozhat. A 2 cm-t elérõ jégdarabo
k
, bár tömegük mindössze néhány gramm, rendszerint több mint 50 km/h sebességgel 
csapódnak a felszínhez, ami személyi sérülésekhez és anyagi károkhoz vezethet. 
Néhol egyes esetekben 2 cm-nél jóval nagyobb méretû jég is hullhat, melyek 
becsapódási sebessége már a 100 km/h-t is meghaladja. Ilyen mértékû jégesõ 
már 
komoly károkat és adott esetben életveszélyes sérüléseket okoz. Érvényben 
lévõ 
riasztás esetén legyünk különös figyelemmel saját biztonságunkra. Kísérjük 
figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Szükség 
esetén 
kövessük a hatóságok tanácsait, utasításait."
----------

ebbõl az adatból szeretnék egy kísérletet összehozni, 

tojás nagyságú, vagy azt meghaladó méretû jégdarabot (vagy pl. ezzel egyenérték
û acélgolyóval)
megzáporozni különbözõ tetõfedõ anyagokat (különbözõ cserépfajtákat, hullámpalá
kat, stb)

természetesen a 45fokos szögben való becsapódási szög biztosítva lenne, 

!!!!!
már csak a becsapódási sebességet kellene létrehozni, ehhez kérek ötleteket 
!!!!!

a parittya nem lenne eléggé tudományos, 
vagy sûrített levegõs kilövõ? 
vagy egy bontóvésõ ütõszerkezetével?
vagy létezik-e erre vonatkozó "építéstudományos" kísérlet?