> A konyv mennyisegi egysege nem konyv, hanem darab.
> (Megjegyzem: volt ismerosom, aki az uj lakasaban az uj
> konyvespolcan meterben szamolta)

Van olyan antikvárium is, aki méterre (lábra) árul könyveket:
http://www.strandbooks.com/app/www/p/bbtfoot/

Antik bőrkötésű 400$/láb, a ponyva csak 15$.
Úgy tűnik, van rá kereslet :)

Gumo

> a villanykörték betiltott EUrópájában most jöttek rá,
> amit a magyar villanyászok már 1928-ban láttak:

Ha legközelebb orvoshoz mész, majd szólj neki, hogy az 1928-as 
szakirodalom alapján gyógyítson, szigorúan érzéstelenítés nélkül :)

A cikk amúgy teljesen jó, de a megállapítások az 1928-as izzókra 
vonatkoznak. Azóta elterjedt a kettős spirálos wolframszál, javult a 
megmunkálás, vannak halogének (nagy részük 12 vagy 24 voltos előtétről 
megy), és vannak kompakt/normál fénycsövek, amiknek az üzemi feszültsége 
független a hálózatétól.

> a 143.oldalon  a II. táblázat mutatja, hogy  a lumen/Watt
> mennyivel jobb a 110 Volton, mint 220Volton
> természetesen 55Voltnál még jobb !!!

Továbbá 110 volton kétszer annyi középfeszültségű trafót kell rakni az 
utcákra és kétszer annyi réz/alumínium kell a huzalozáshoz, máskülönben 
már a vezetéken elfűtjük veszteségként azt az áramot, amit egy jobb 
hatásfokú izzószálon nyernénk.

> a 144. oldalon látszik, hogy az USA jobb irányban haladt, mint európa, 
> ebben már az 1928-as adatokban látható, hogy az európai 220Volt rossz 
> irány volt és már akkor is előttünk járt az USA, amikor a 110Voltban 
> látta a jövőjét

A hálózati feszültség egy kompromisszum, és a 230V annak elég jó. Sőt, 
a 
jelenlegi réz árak és félvezető technológia mellett ennél magasabb 
feszültség lenne az optimális.

A 110V összességében többe kerül és rosszabb hatásfokú (nem izzószálak 
adják a fogyasztás zömét). Amerikában azért lett ennyi, mert ez évi 3 
halálos balesettel kevesebb.

> a 220Voltos égőt 10%-al nagyobb feszültséggel ( 242Volt ) 40% nagyobb
> fényáramot ad,

Továbbá negyedére-ötödére csökken a várható élettartama, 16%-kal nő a 
fogyasztása és kicsit odébb tolódik a spektruma.

> nem csoda, ha az én  "fővárosi falumban" a 210 - 220V miatt
> (kb 700 méterre a trafótól a mi utcánkban 230Voltos soha sem mértem :-(
> )
> gyengébb a fényáram mint más, elektromosan szerencsésebb falukban

Használj halogént 24 voltos elektronikus előtéttel, annak nem számít az 
ingadozás. Vagy ha különösebben nem izgat a fény minősége, akkor kompakt 
fénycsövet.

> méri-e valaki a hálózati feszültséget ?

Maga az áramszolgáltató is méri, belül kell ugyanis maradnia a 
határértékeken.

Gumo

Hi,

> a 144. oldalon látszik, hogy  az USA jobb irányban haladt, mint európa,
> ebben már az 1928-as adatokban  látható, hogy az európai 220Volt rossz 
> irány
> volt
> és már akkor is elottünk járt az USA, amikor a 110Voltban látta a jövojét

Nem hinnem, hogy jo otlet. Ha ugyanakkora teljesitmenyu fogyasztoink
vannak, fele feszultsegen dupla keresztmetszetu vezetekek kellenek, es
a jo minosegu kotesek letrehozasa is nagyobb problema.
Az eredmeny az lenne, hogy elpocsekolnank egy csomo draga rezet, annak
feldolgozasaval karositanank a kornyezetet, es vegul a halozaton is
tobb lenne a veszteseg.
Ha a vilagitashoz kisebb feszultseg kell, akkor azt helyileg praktikus
megoldani, a lampak soros kapcsolasaval, transzformatorral, vagy jo
hatasfoku kapcsolouzemu tapegysegekkel. Vagy az elavult izzolampak
lecserelesevel. (LED, (kompakt)fenycso, femhalogen, xenon stb...)
Az elektromos energia 'szallitasahoz' a nagy feszultseg es kis aram
sokkal hatekonyabb, mint forditva. Ezert hasznalnak a tavvezetekekben
akar millio Volt feletti feszultsegeket is.
En sohasem ertettem az USA 110V maniajat...

Mertekegysegek:
Definialjuk az 1 Konyv-et a konyvmennyiseg mertekegysegekent.
Innentol az ugyanolyan jogos, mint a meter. Mas kerdes, hogy a
hetkoznapi nyelvben mindenre rahuzzuk a dimenzio nelkuli darabszam
fogalmat.

-- 
Valenta Ferenc >   Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"

Hi,

> Egyszóval kellene valamilyen konvenció, hogy mit értünk alatta, mert 
> ennyi erovel az asztal vagy a csoki is lehetne mértékegység.

Kozepiskolai fizikaora, a gyorsulas volt a tema. Egyszeru kiserlet, egy
logo suly huzott egy kocsit, es a gyorsulasat mericskeltuk. A hosszegyseg
a tablaszivacs volt, az idot egy allegro-ra beallitott metronom adta.
Igy a gyorsulas mertekegysege szivacs per allegro negyzet lett :)

Fenycso:

> Idealis esetben ez az elotet
> teljesen elkulonul a fenycsotol, mig az izzo-szeru megoldasoknal az 

Ilyen letezik, latott mar valaki? Nagyfrekvencias elotetet en meg csak
csovel egybeepitve lattam. Nyilvan nem is lenne praktikus, mert ezen a
frekvencian (nehany 10kHz) mar jelentos energiat tud kisugarozni a
vezetekezes. Az egybeintegralt csovet okosan tervezik, garantalni
tudjak hogy nem lepi tul a hatarertekeket. Ha masra biznak ezt a
kritikus tervezesi lepest, ki tudja mi tortenne.
Van kompakt fenycso sima fojtotekercses valtozatban is, de az semmivel
sem jobb, mint egy hanyomanyos fenycso. Zug, villog, kellemetlen...

> elektronikat es magat a fenycsovet kenyszeruen egymasba integraljak. 
Ez 
> viszont egy roppant pazarlo megoldas, hiszen minden egyes elromlott 
> fenycsovel a hibatlan elektronikat is a szemetbe lehet dobni, illetve 

Ezt tobb gyarto ugyesen megoldotta. A cso kiegesekor szinte azonnal
automatikusan kieg az elektronika is.

-- 
Valenta Ferenc >   Mentor Graphics ANBU Hungary
"My love is REAL, unless declared INTEGER"