Vegul elfogadtak az iskolaban, hogy q = 2, u = book?

Semmi sem, igy a konyv sem mertekegyseg, amig o maga a meres targya. 
Ellenben ha a meres eszkozeve lep elo, onnantol minden tovabbi nelkul 
mertekegysegnek vagy mennyisegi egysegnek tekintheto, felteve, hogy van 
annak ertelme.

A konyv azert nem igazan alkalmas meresre, mert nagyon valtozatos merete 
lehet mind suly, mind vastagsag, mind szelesseg, mind magassag, mind 
lapvastagsag, mind betumeret, mind szedestukor tekinteteben, igy 
gyakorlatilag nem lehet vele megmerni semmit sem. Ez alol egyetlen kivetel 
megiscsak akad: a terjedelem. Akarhany konyvnyi terjedelem megnevezese 
eseten senkit nem erdekel konkretan, hany oldalas a konyv, es oldalankent 
hany sor, soronkent pedig hany karakter van benne. A lenyeg, hogy valakinek 
a gondolatai (vagy hulyesegei) hany konyvet kepesek megtolteni.

Ha tanar volnek, a "there are two books on the shelf" mondat eseteben nem 
tudnam elfogadni, hogy "unit = book", hiszen a book(s) ilyenkor a mondat 
alanya, a two pedig az alany mennyisegjelzoje. Valamely dolog akkor 
tekintheto unitnak, ha az egy szamadattal egyutt valamely nominalfrazishoz 
tartozo mennyisegjelzo resze. Ha peldaul azt mondom, hogy most 7 hixnyi 
hozzaszolassal nem tudok 100 szazalekosan azonosulni, akkor a hix is rogton 
mertekegysegge avanzsalt elo, pedig a gazdaja bizonyara nem annak szanta 
eredetileg.

gerbera

> a 220Voltos égőt 10%-al nagyobb feszültséggel ( 242Volt ) 40% nagyobb
> fényáramot ad, és 10% csökkenésekor (198Volt ) 70%-ra csökken

Hogyne, de magasabb feszültségen az élettartama is jelentősen 
lecsökken. Fotózáshoz használtak ún. túlfeszített izzószálú 
lámpákat, nem elsődorban a nagyobb fényáram, hanem a magasabb 
színhőmérséklet miatt. Lásd pl. itt a Tungsraphotról írottakat: 
http://www.fotovilag.hu/foto/film/fuji-64t.htm

Ed