Kedves Olvasó! (Dear Reader,)

Kérem, olvassa el a Mein Kampf-ot (magyarul Harcom), a látnok Adolf Hitler művé
t, aki megkísérelte megóvni az európai nemzeteket azsidó szabadkőműves program 
megvalósításától, amint azt a programot Herzl Tivadar "A zsidó világgyarmat pro
gramja" című könyvében lefektette. Kérem, olvassa el Herzl könyvét is, amely in
kább úgy ismeretes, mint "Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei". Mindkét könyvet magya
rra fordítottam, szerkesztettem és bevezetéstvagy utószót írtam hozzá. http://w
ww.nol.hu/cikk/393153/ A kétkönyv terjesztése annál inkább indokolt, hogy a Pes
ti KözpontiKerületi Bíróság egyik ítélete arra kötelezi a Magyarországi Zsidó H
itközségek Szövetségét (MAZSIHISZ) és annak ügyvezető igazgatóját, Zoltai Guszt
ávot, hogy a "Népszabadság" című napilapban kérjenek tőlem bocsánatot.
http://www.monusaron.com/modules.php?name=News&file=article&sid=20

(Please read the Mein Kampf, the visionary Adolf Hitler's work, who attempted t
o safeguard the European nations from the realization of the Jewishfreemasonic 
programme laid down by Theodor Herzl in his book whose titleis: "Programme for 
the Jewish World-Colony". Please read also Herzl's book which is rather well-kn
own as "Protocols of the Learned Elders of Zion". I have translated to Hungaria
n the two books, edited them and written to them an introduction or an epilogue
. http://www.nol.hu/cikk/393153/ The diffusion of the two books is justified al
l the more that a sentence pronounced by the District Court of Pest against the
 Alliance of the JewishReligious Associations of Hungary (MAZSIHISZ) and its di
rector, Gusztáv Zoltai, obliges them to beg me for forgiveness in the daily new
spaper "Népszabadság". http://www.monusaron.com/modules.php?name=News&file=arti
cle&sid=20)

Hódmezővásárhely, 2006. február 22. (the 22nd of February, 2006)
Üdvözlettel: (Yours sincerely,)
Mónus Áron, 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi utca 27., Hungary
Tel.: (62) 242 270; Mobil: (30) 963 01 85
www.monusaron.com

Szegedi Gábor kérdi:

>Kérdés: miért nevezik az állateledelt takarmánynak? Letakarva
>tárolták? Vagy nincs köze a két fogalomnak egymáshoz?

A 'takar' ige eredete ismeretlen. Megszokott jelentése 'fed, borít,
burkol; 'elfed, rejt'. Tájnyelveken jelenti még azt is, hogy 'termést
betakarít´. Ebből a jelentéséből származik a 'takarmány´szó.
(Az állateledel ugyanis szintén a betakarított termésből került ki.)

Balázs írta Stockholmból

Szegedi Gábor kérdi:

>Vajon a Wien városnévből hogy lett Bécs? Még csak nem is hasonló a
>hangzásuk.

(Az alábbi cikkem az 5474. sz. TIPP 5. hozzászólásaként jelent meg.
Bemásolom:)

A http://tinyurl.com/dlqwe szerint:

A Bécsi-medence államalapítás előtti magyar eredetű helyneveia
következők:
....
.... Bécs 1356: Bechwtha (OklSz. Pótl.) < ómagyar *bécs 'kemence'
(FNESz.). Kis számuk ellenére több következtetést tudunk levonni
ezekből a helynevekbol, hiszen etimológiájuk biztos. Először isa
magyaroknak elég nagy számban kellett jelen lenniük a Bécsi-me-
dencében ahhoz, hogy topoonomasztikai nyomokat hagyjanak.
Másodszor képes volt ez a magyarság átadni egy helynevet az
utána ide érkező németségnek, és nem felejtette el Bécs nevét.
(Bécs ekkor még egy falu, amely egy római castrumot sem tölt ki,
ennek nevét még egy ideig a Lajta jobb partján a magyarok nem
ismerhették.) ...

A Pallas (1892) szerint viszont:

"a XVI. században a. m. fillér; innen ez a közmondás:
"Németnek Bécs, magyarnak Pécs", amely régebben
így hangzott: "Németnek bécs, magyarnak csécs", vagyis
németnek pénz, a magyarnak csak csecsebecse, értéktelen
holmi. - 2 Némely helységekben a faluvéget vagy a falu
melletti dülőt stb. jelenti s azt mondják: N. N. a Bécsen
lakik; eredj vizért a Bécsbe; kimék a CigányBécsbe
(Makó egyik külvárosának vége); alkalmasint innen vette
magyar nevét Bécs városa is mint határváros; régente
Ausztriát is Bécs-országnak mondták magyarul. V. ö.
Ethnographia. III. 91."

De szintén a Pallas szerint:

"B.-nek a rómaiak előtti időben Vianomina, késobb
Vindobona volt a neve. A rómaiak idejében ezeknek
egyik állandó táborhelye (Castrum stativuma) lett. 180. Kr. u.
Martus Aurelius római császár itt halt meg. Szlávok is korán
lakhatták, mire külön szláv neve: Be is mutat. Mai "Wien"
nevén csak 1030-ben említik először."

Balázs írta Stockholmból