Szia, Marcus!
Nem tudom, mit néztél, hogy egy fia ragozási táblázatban nem találtál
a "látlak" típusú alakra, rendes nyelvtanokban szoktak szólni róla.
Az már más kérdés, hogy hol az általános (alanyi), hol a határozott
(tárgyas) paradigmába sorolják. Régebben az utóbbi volt a jellemző
(mondván, határozott tárgyra utal), mára egyre inkább az előbbi.
Merthogy határozott ragozást nem általában határozott tárgy mellett
használunk, hanem határozott 3. személyű tárgy mellett. (Hogy mi
számít a magyarban határozottnak, azt épp az ige viselkedésével lehet
tesztelni, már ezért sem lehet összevissza. :) )
Figyelj, ez itt mind általános ragozás:
Te látsz engem/minket
Ti láttok engem/minket
Mi látunk téged/titeket
Tehát eléggé logikusan adódik a következtetés, hogy az
Én látlak téged/titeket
is általános ragozású
Érdekesség, hogy a -lAk rag a -l és a -k igei személyragok
összeforrásából keletkezett, tehát egyszerre utal a 2. személyre
(olvasoL) és az 1. személyre (olvasoK).
Ez persze idáig csak a legelnagyoltabb megközelítés. A kérdésről jóval
hosszabban és részletesebben ír Szili Katalin (nem azonos a hasonló
nevű politikussal), aki amúgy épp a magyar mint idegen nyelv
oktatásában szerzett magának komoly érdemeket:
http://hix.hu/z2VXNi-nyelvor.c3.hu
Attila
|
Kedves Marcus!
Igeragozási kérdéseidre szvsz van válasz. Nevezetesen, hogy az ,,alanyi"
illetve ,,tárgyas" ragozás, ahogy boncolgatod is, nem pontos fogalom, ez
kb.
középiskolás szint illetve korábbi szakirodalom szerinti. Aki jobban akarja
tudni, egyetemi tankönyvet néz. Amikor Mo-n járok és tudásra éhezem, ilyeneket
vadászok, pl. az ELTE jegyzetboltja (Múzeum krt., Bp.) kincseket tartalmaz,
javaslom!
Ilyen a Keszler Borbála szerkesztette egyetemi tankönyv is, Magyar grammatika
a címe (Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2000, ISBN 963 19 5880 9). Ennek 104.
oldalától van az igeragozás, a 109. oldalnál kezdődik a téged érdeklő rész.
Az
,,alanyi" fogalmat felejtsd el, legalábbis tedd irattárba, ,,általános"
ragozású az ilyen ige.
Igeragozás: az igető jelekkel és ragokkal való toldalékolása.
Igei paradigma: e toldalékok rendszere ill. rendszerei.
Háromféle személyrag van: általános (,,alanyi"), határozott (,,tárgyas")
és
ikes (jellemzően tárgyatlan).
...
,,Az általános személyragok funkciója az, hogy jelöljék az igealany számát
és
személyét; tárgyas igéken az igealany jelölésén kívül tárgyatlan használatra
vagy 3. személyű határozatlan tárgyra is utalhatnak. Lehet általános ragozású
az ige határozott tárgy esetén is, ha az 1. és 2. személyű személyes névmás
(pl. te látsz engem/minket, ő lát engem/téged/minket/titeket, mi látunk
titeket). Idesoroljuk az E(gyes szám)/1. alany esetén megjelenő -lak/-lek
ragot
is (én látlak téged/titeket), itt ugyanis funkciómegosztás figyelhető meg:
a
-k
alakot használjuk a tárgy hiányának vagy határozatlan tárgy nak az esetében
(én
látok valakit), a -lak ragot pedig a személyes névmási (határozott) tárgy
mellett."
Itt jön a látni ige (jelen idejű, kijelentő módú) táblázata, szám és személy,
névmás, igealak (lát-), tárgy nélkül (igen/nem, azaz +/-), tárgy száma
és
személye (E/1 E/2 T(öbbes)/1 T/2 határozott, E/3 T/3 határozatlan), össztárgyi
vonzat oszlopokkal, és 6+1, azaz hét sorral: látlak, látok, látsz, lát,
látunk,
láttok, látnak.
---++--2
+----++3
+++--++5
+++++++7
+--++++5
+++--++5
+++++++7
(Mindez persze sokkal szebb a könyvben, elnézést a tömörítésért.)
Ennyit ízelítőül. A könyv illetve a teljes fejezet persze sokkal érdekesebb,
mint kiragadott részletem, pl. az ikes igékről is sokat megtudtam.
Üdvözlettel Gaál Tamás (F (van legalább egy HIX-es homonímám
az
AEÁ-ban))
|
