> Epp egy hete volt a radioban (Szonda) szo rola.
> Ismertettek egy cikket, amely egy lehetseges magyarazatot
> irt le. Sajnos a reszletekre nem emlekszem, de
> valami vegyeszek irtak a cikket.

Nem tudom, hogy egyre gondolunk-e, en is olvastam egy leirast,
miszerint a gombvillam valojaban izzo homokszemcsek tomege. Nem
tul meggyozo.

Udv///Laci

P.S.:
>Leibnitz almakent ismert az az elkepzeles, hogy elkeszitheto egy
>olyan gep, amely valamilyen axiomarendszerbol kiindulva minden
>tetelt eloallit. Nos, kozben bebizinyosodott, hogy ilyen gep elkeszitese
>logikailag lehetetlen.
>A pontos bizonyitas nincs most nalam,
pedig kivancsi volnek ra.

> de akik ismerik Godel
>nemteljessegi teteleit, azok is el tudjak kepzelni, mi tortenne, ha a gep
>az adott axiomarendeszeren belul igaz, de nem bizonyithato,
mit jelent az "igaz" kifejezes, ha nem bizonyithato? erdekes dolog, hogy
szamosan igy interpretaljak a Godel tetelt. Pedig a Godel tetelben nincs ott
az "igaz" jelzo. a nemteljessegi tetel azt mondja, hogy van olyan allitas,
amirol nem bizonyithato, hogy igaz (vagy hamis). ne tessek mar azt mondani,
hogy "igaz" de nem bizonyithato allitas, mit jelent az, hogy "igaz", ha nem
tudod bizonyitani? mond azt, hogy "igaznak gondolt" de ez a kifejezes
ugyebar mar nem matematika, hanem pszichologia.:)

>vagy hamis, de nem cafolhato kifejezesbe botlana:
>Megkettyenve vegtelen ciklusba kerulne.
ez viszont egyaltalan nem szuksegszeru. ha egy olyan gepet kepzelsz el,
amely egy adott allitast megprobal bizonyitani vagy cafolni, akkor igazad
volna. node te nem egy  ilyen geprol beszeltel, hanem egy olyan geprol,
amely egy axiomarendszerbol mindenfajta teteleket vezet le. egy ilyen
algoritmus/gep nyugodtan letezhet, hiszen ez nem mas, mint egy fa-bejaras.
ez a gep, azokhoz a bizonyithatatlan tetelekhez el sem jut, ugyanakkor
bejarja a bizonyithato tetelek fajat.
inkabb azt tartanam fontosnak megjegyezni, hogy az osszes tetelek szama
vegtelen, es a bizonyithato tetelek szama is lehet vegtelen, szoval az
latszik kezenfekvonek, hogy a gep nem vegez veges idolepes alatt.


>Szoval egyelore nem tudjuk megsporolni az intuiciot a matematikai
>kutatasokbol.
ez igaz, mivel a matematikusok nem egyszeruen azzal foglkalkoznak, hogy
milyen teteleket lehet bizonyitani, hanem inkabb erdekes tetelekkel, azok
bizonyitasaval, illetve bizonyos teruletek feltarasaval. tehat a matematikus
feladata nem egeszen ugyanaz, mint a gepe. es egyebkent is ilyen gepet nem
nagyon csinaltak (bar halottam ilyen programrol), illetve egy ilyen gep,
mindenfajta erdektelen dolgot kopne ki magabol, es ki az, akinek van kedve
ezeket atnezni? sokkal fontosabb kerdes, hegy melyek azok a tetelek, amelyek
fontosak. ehhez is kell az intuicio.

math

Sziasztok!

Nemegyszer latom (Spectrum, Discovery), hogy a Fekete Lyukat ugy
abrazoljak, mint egy fekete ureg, de amibol TAVOZIK is valamilyen
anyag! (sugar iranyban). Mivel a fekete lyuk kozelebol meg a feny sem
szabadulhat, ezert a kibocsatott anyag esetleg gyorsabb a fenynel?

Meddig gyujti az anyagot a fekete lyuk? 

Liptak Szabolcs

Kedves Isvara!

Koszonjuk szepen, hogy felhivod a figyelmunket az evolucioelmelet
hianyossagaira. Namost ezekutan mit varsz tolunk?

A HIX.VITA-n nemreg feltettem nehany kerdest kreacionistaknak, de senki
nem valaszolt. Te talan tudsz rajuk valami brillians, alternativ
magyarazatot. Hangsulyozom: magyarazatot!

1. Miert kulonbozik az Afrikaban es az Indiaban elo elefant?
2. Miert jo a delfinnek, hogy tudovel lelegzik es nem kopoltyuval?
3. Miert szulnek nehezen az emberek, ill. miert olyan magatehetetlen az
emberi ujszulott pl. a majomujszulottekhez kepest?
4. Miert aktivizalodik a csirkeembrioban egy fogzomanc-feherje
termelesert felelos gen, amikor a csirkeknek nem is lesz foguk?
5. Bonuszkerdes: miert egyseges minden elolenyben a genetikai kod?

Tisztelettel:
Nagy Andras

A kreacionistakhoz lenne egy kerdesem.

Tekintsuk a kovetkezo modellt:

M1. Leteznek veges szamban veges elettartamu kulonbozo entitasok. Az
entitasoknak vannak jellemzoi. // elolenyek //
M2. Az entitasok eletuk soran sajat magukhoz hasonlo entitasokat hozhatnak
letre (az utod entitasok jellemzoi hasonloak a szulo entitasok
jellemzoihez). // reprodukcio, mutacio //
M3. Egy adott entitas altal letrehozott utodok szama az entitas jellemzoitol
es az
entitas kornyezetetol fug (a kornyezetbe mas entitasok is beletartoznak). //
szelekcio //

A kerdes a kovetkezo: melyik allitast nem fogadjak el a kreacionistak?

A1. A fenti modell vonatkoztathato az elovilagra.
A2. A fenti modellbol kovetkezik az entitasok evolucios fejlodese.

(A1. pont elvetese eseten melyik modell felteves nem vonatkoztathato az
elovilagra?)

Udvozlettel
Bogyom

Sziasztok !

Kezdetben volt a forgatonyomatek, mely oly egyszeru
fogalomnak tunt. Ero*erokar, es kesz.
Egy napon azonban az iskolaban - megpedig az elektrotechnika 
urugyen az indukcio fogalmanak fejtegetese soran 
a forgatonyomatekrol is kiderult egyuttal utolag,
hogy okvetlenul ki kell lepni miatta a terbe, merthogy 
nem egyszeru skalaris, hanem vektorialis szorzassal szamitando, 
melynek eredmenye olyan vektor, mely _kilog_ a papir sikjabol.  

A magneses indukcio eseteben ezt nagyjabol mindenki 
el is fogadta, de a pl. a karos merlegek mukodesere gondolva, 
szokatlannak tunt forgastengellyel egybeeso 
vektorokban gondolkodni, melyet igazabol azota sem
emesztettem meg, ami lehet, hogy csak az en bajom. 

Siklenyek is felfedezhetnek a forgatonyomatekra vonatkozo 
torvenyszerusegeket, de hogy ok is bevezetnenek egy 
tovabbi dimenziot, arra mar nem mernek eskudni.

A vonal-lenyek pedig a szog fogalmanak bevezetesevel 
lennenek gondban.

Udv: zoli

Az erasztoteneszi szita helyett egy javaslatom:
 
 Hagyjuk el a 2-t, es 3-at, illetve tobbszoroseiket,
 es irjunk ilyen sorozatot:
 
 ..,-29,-23,-17,-11,-5, 1, 7, 13, 19, 25, 31, 37, 43, 49, 55,..
 .                     @              .               .   .

 Itt minden k szam (az 1-et kiveve) megadja a tole szamitva 
 n*k illetve -n*k lepessel elerheto azon szamokat 
 melyek bizonyosan nem primek, tehat kilohetok.
 
 Igaz, ebben az esetben ketiranyban kell dolgozni, de
 talan megeri, ugyanis ha az ezen szuressel kapott 
 sorozatot a @ jelnel _osszehajtjuk_, akkor szepen 
 parba kerulnek azok a szamok, melyeket ikerprimeknek nevezunk.
 
 E felfogas talan kozelebb vihet valakit bizonyos kerdesek 
 megvalaszolasahoz, pl. hogy e ketiranyu utca a primszamok 
 tekinteteben mindket iranyban vegtelen e, vagy sem. 
 En sajnos nem jutottam a vegere.
 
 Udv: zoli

Sziasztok!

Zoli, irtad:
: A mostmar mikrohullamu tartomanyba eso jelek es
: orajelek miatt lehet, hogy elnyeleto anyagokra
: is szukseg lesz a gepekben.

Az EU-ban 1995 jan. 1. ota forgalomba hozott elektromos kutyuknek at kell
menni az un. CE-teszten, ami tartalmaz nehany elektromagnesessegi
kompatibilitastesztet is (vezeteken es sugarzasban tavozo energia 
nagysaga, ill. vezeteken es sugarzassal betaplalt energia kihat-e a kutyu
mukodesere). A c't nevu nemet szamitastechnikai magazin PC-ha'z tesztjein
rendszeresen megbuktatnak nehany delikvenst.

: Ugyanis a generatornal idonkent fellepo egymas utani sok 0 vagy sok 1
: okozta atmeneti _zajhianyt_ utobb egy meresz otlettel ugy haritottak el,
: hogy az ilyen szakaszokba egy kulon aramkor _beszurt_ egy-egy
: valtozatossagot eredmenyezo bitet.

Ezzel sajnos pont a zajnak azon tulajdonsagat szuntettek meg, hogy
"minden" -- igy alacsony frekvencia is -- benne van.

Udv,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] - 

> 7. tetel. A primszamok szama nulla surusegu. Azaz legyen  q(N)
> az N-nel nem nagyobb prim szamok szama, ekkor
> 
>   lim  q(N)/N  = 0       ha N --> vegtelenhez.

Akkor jojjon a 8. tetel (Hadamard 1896):
q(N) ~ N/log(N)

Ebbol azonnal kovetkezik a 7es tetel. A 8as a maga soran a 9esbol
kovetkezik:

9. tetel (Tschebycheff vagy Csebisev vagy hogy irjak ezt magyarul:)
Letezik ket alloando C es C'=6C/5 ugy hogy

C < q(N)/(N/log(N)) < C' ahol
C=log(2^(1/2)*3^(1/3)*5^(1/5)/30^(1/30)~.921

Forras:
http://ultralix.polytechnique.fr/~morain/Articles/articles.english.html
oldalrol a
ftp://lix.polytechnique.fr/pub/submissions/morain/Preprints/LIX:RR:92:03:enjeux
 .ps.Z
link (franciaul van).

Udv, Sandor
-- 
SuSE 6.2, 2.2.14

 irta:
>Az abszolút Isten (ezentúl főleg a keresztény tanításokra korlátozódom)
>mindenható, mindentudó, abszolút bölcs és jóságos, örökké volt és lesz, és
>végül "változhatatlan, mindig ugyanaz, ugyanazon állapotban van,
lehetetlen,
>hogy valamely tökéletességet szerezzen vagy veszítsen"  (Szt. Ágoston:
>Confes. XI.)
>Az ilyen abszolút, önmagában tökéletes teljes egész lénynek nincsenek és
nem
>keletkezhetnek vágyai, nincs semmiféle hiányérzete, nincs szüksége
semmilyen
>kiegészítésre, semmilyen játékszerre, mivel nem változik, nem is változtat,
>mert, ha változtatna azzal ő is megváltozna, nem változtatóból változtatóvá
>válna, tehát nem teremt világot, nem teremt semmit sem.


Kedves Szilard!

Tetszik az igenyes megkozelitesed. Istenrol szerintem is csak igy, a
teljesseg igenyevel erdemes gondolkodni, vagyis ertenunk kell a LENYEGET. Az
Isten-let ertelmezesevel kapcsolatos elvarasod jogos, az ennek kapcsan
felmerulo kerdesek helyesek, de a valaszok mar nem. Nezzuk miert:

Istennek, a SZERETET Istenenek nem "vagyai" vagy "hianyerzete" van, szoval a
teremtes oka nem ezekben keresendo, hanem a 'szeretet' termeszteben: A
'szeretet', ha oszinte es nemes, akkor ADNI akar, (nem pedig a maga
teljessegeben gyonyorkodni), vagyis reszesiteni akarja a tobbi tokeletlen
letezot a maga tokeletessegeben, teljessegeben. (Gyorsan hozzateszem, hogy a
'tobbi tokeletlen letezo' valojaban meg nem LETEZO, csak a mi
fogalomrendszerunkben tekintjuk pl. magunkat es kornyezetunket is annak, igy
aztan nem is nagyon tudunk mit kezdeni Mozes Istenenek bemutatkozasaval, aki
VAN.) Tehat a cselekvo szeretetnek szuksegszeruen epitenie kell a
kornyezetet. Ha Isten epit, csak tokeleteset epithet, ami nem lehet mas,
mint egy 'masik' Isten. De a 'masik' Isten, ha tokeletes, vagyis az o"
termeszete is tisztan SZERETET lesz, akkor szuksegszeruen egyesulnie kell a
Teremtojevel. Vagyis Isten-teremtes folyik, annak vagyunk a reszesei, es
bizony evolucio is van, de nem ugy, ahogy azt ma a tudomany feltetelezi,
vagyis az evolucio, a fejlodes nem a 'veletlen' muve, hanem a Teremto
legalapvetobb termesztenek szuksegszeru kovetkezmenye.
Mennyivel emberibb es elegansabb (lenne) ez utobbi megoldas, mint a rendesen
soha meg nem magyarazhato, es az igenyes megkozelites szamara soha el nem
fogadhato elobbi feltetelezes.
Ezt a kozmikus evoluciot legkifejezettebben Teilhard de Chardin fogalmazza
meg.

Mivel Isten tokeletes, semmi hiany nincs benne, nem is kell valtoznia,
valtozni annak kell, ami meg tokeletlen, vagyis nekunk. Valtozo lenyek
vagyunk egy olyan vilagban, amelynek legaltalanosabb tulajdonsaga a
'valtozas'. Van-e valamilyen hatarozott iranya, ertelme (- de szep ez a
magyar nyelv!) ennek a valtozasnak, vagy a vakveletlen gyermekei lennenk?
- Kizart dolog. Ahhoz tul jok, tul szepek, tul okosak, tul 'ertelmesek' es
ertelemre va'gyo'k vagyunk.
Ez az a torekvesunk, amely mogott konnyeden felismerheted Istent, a letezes
vegso 'ertelmet', mivel az ertelem szerint azt kell felteteleznunk, hogy
minden cselekvesnek, tortenesnek - altalanosan fogalmazva: valtozasnak - van
valamilyen OKA.

Udvozlettel: Gyiran Istvan

Hello, Dezso!

Irtad, hogy:
>  ez egy bevett axioma, hogy az energia nem lehet invarians skalar.
Ez nem axioma, hanem kovetkezmenye a kiserletekbol leszu"rt axiomaknak.
Ez egy felnott tetel.
A 2.23 MeV ertekrol irtad:
>  A deuteron nyugalmi rendszereben ez az ertek is invarians, mely a
   ********************************
>  deuteron keletkezesekor gamma-foton formajaban hagyta el a rendszert.
Ha egy mennyiseg invarians, akkor minden vonatkozasi rendszerben ugyanannyi.
A 2.23 MeV ertek nem is a gamma-foton tulajdonsaga, hanem a szoban forgo
magreakcioe. Ha 2.23 MeV-os gamma-fotont eszlelnek, akkor gyanithatnam,
hogy p-n fuziobol szarmazik, de - a korulmenyek ismerete nelkul -
biztos nem lehetnek benne. 
>  Tehat egy nyugalmi koordinatarendszerben anyagi objektum
>  altal emittalt vagy elnyelt foton energiaja szuksegszeruen
>  invarians, ugyanis ennek nagysaga az anyagi objektum invarians
   *********
>  nyugalmi tomegenek a megvaltozasaval egyenlo.
Az alacsillagozott szo helyett celszerubb az 'allando'-t hasznalni.
Egy mennyiseg akkor 'invarians', ha koordinatatranszformaciok soran
nem valtozik az erteke. A foton energiaja pedig valtozik transzformalaskor,
nem Lorentz-invarians. 
"adott rendszerben invarians" ? Mintha azt mondanam pl. hogy:
"az f(x)=x^2 fuggveny erteke az x=2 helyen allando, es ennek az
allandonak az erteke 4 ". :-) 

Udvozlettel:
Posztobanyi Kalman

Kedves HIX TUDOMANY && Sarkadi Dezso!

Mar egy jo ideje olvasom irasaidat. A gravitacios temaba is belekostoltam 
kollegammal egyutt. Most azt hiszem, hogy olyan ponthoz ertem, amibe talan 
bele tudok szolni...

On 14 Mar 00, at 0:47, HIX TUDOMANY wrote:

>   Izgalmas kerdes az, hogy letezhet-e ennek fizikai
>   jelentese. Egy lehetseges ertelmezes szerintem a kovetkezo lehet:
>   Legyen az ?m? nyugalmi tomegu objektum egy mikroreszecske,
>   amelynel mar a kvantummechanika torvenyei jelentkeznek.
>   Ha valamilyen kolcsonhatassal a reszecsket egyre kisebb helyen
>   lokalizaljuk, a hatarozatlansagi elv miatt impulzusa egyre jobban
>   novekszik. Ez az effektus az E^2 + P^2 = m^2 kepletben a

Azt hiszem fejtegetesed alapvetoen elhibazott. Ha egy reszecsket kisebb 
helyen lokalizaljuk, akkor evvel csokkentjuk a helyzetenek hatarozatlansagat. 
Evvel nem az impulzusat noveljuk, hanem impulzusanak hatarozatlansagat, ami 
teljesen mas! Tehat teljesen szabad reszecskenel az impulzus hatarozatlansaga 
tart nullahoz, de az impulzusa egy adott ertek (kuruli valoszinusegi ertek).

A kollegamban mar a gravitacios vita kozben felmerult egy kerdes, amit most 
tolmacsolnek. Azt kerdezi, hogy ezt direkt csinalod? Csak pezsgest szeretned 
novelni, vagy valoban komolyan gondolod?

Udv From:, a tapogatodzo

Dezso irta:

>   Tehat egy nyugalmi koordinatarendszerben anyagi
>   objektum altal emittalt vagy elnyelt foton energiaja szuksegszeruen
>   invarians, ugyanis ennek nagysaga az anyagi objektum invarians
>   nyugalmi tomegenek a megvaltozasaval egyenlo.
>   Ha tovabbra is a fenysebesseget egysegnek valasztjuk, es a
>   foton energiajat a fenti erveles alapjan relativisztikus
>   invariansnak tekintjuk, akkor az elozo hozzaszolasomban leirtak
>   alapjan az  E^2 + P^2  = m^2 = inv. skalar mar matematikai
>   kovetkezmeny.

Levezetesed soran tehat a reszecskehez rogzitett (nyugalmi) vonatkoztatasi
rendszerben szamolsz, ahol p=0, tehat azt kapod, hogy E^2=m^2, ahol E a
reszecskehez rogzitett koordinata rendszerben mert energiaja es m a reszecske
nyugalmi tomege. Ami eddig igaz is! De amint mas rendszerben szamolod a dolgoka
t
akkor E^2+p^2 kifejezes mar nem lesz egyenlo a nyugalmi tomeg negyzetevel. Az
altalad felirt mennyiseg
E^2+p^2 csakis a reszecskehez rogzitett koordinata rendszerben egyenlo a nyugal
mi
tomeg negyzetevel.

Valojaban ujra azt a hibat koveted el, mint a gravitacios meresek levezetesenel
 .
Egy esetlegesen teljesulo egyenlosegbol azonossagot csinalsz!

>   Ha valamilyen kolcsonhatassal a reszecsket egyre kisebb helyen
>   lokalizaljuk, a hatarozatlansagi elv miatt impulzusa egyre jobban
>   novekszik. Ez az effektus az E^2 + P^2 = m^2 kepletben a
>   masodik tagot noveli, tehat a reszecske merheto nyugalmi
>   tomege is megno.

Az E^2+P^2 valoban megno, de az mar nem a reszecske nyugalmi tomegevel lesz
egyenlo, mert most mar nem a reszecskehez rogzitett vonatkoztatasi rendszerben
szamolsz.

Udv: Istvan