Kedves Tudorok!

Par eve tamadt az az otletem, hogy kellene egy olyan mobilfelefon-halozat,
amiben nincsenek atjatszok, mert minden telefon egy atjatszo.
Az otletet ahany helyen felvetettem, annyi helyen kaptam valaszul,
hogy miert nem mukodhet. Par napja tudtam meg, hogy nalam sokkal
okosabb emberek sokkal hamarabb kitalata'k ezt, es ugy hivjak, hogy
mobil ad-hoc halozat, es termeszetesen szep nagy szakirodalma van,
ezerrel kutatjak a routing algoritmusokat, persze modellezik oket.
Ha vmelyik egesz jonak tunik, akkor talan meg is epitik.

En zoldfulu nemreg me'g azert ultem vissza a 486-os ele Pascalt gyakorolni,
hogy megprobaljam modellezni a sajat magam altal kiotlott algoritmusokat.
:-))

Az az erzesem, hogy nincs is olyan terulete a tudomanynak, amibe
erdemes belefogni, mert komoly helyek ugyis fenyevekkel elorebb tartanak.
Az is vilagos lett, hogy nagyot alkotni es az emberiseg hasznara lenni
egyre nehezebb - szinte lehetetlen - itthon egyedul, de ilyen kutato
cegekhez csak muszaki diplomaval esetleg szep oneletrajzzal lehet,
ez utobbi ordogi kor, az elobbirol pedig mar lecsusztam.
Marad az amator okoskodas. :-(

Amikor a WLANok eloszor foglalkoztatni kezdtek, (mivel akkor me'g
par km-re mukodo mobilokon tortem a kobakom) akkor is elkezdtem
kitalalni algoritmusokat, majd - ahogy ez szokott - kiderult, hogy ennek is
konyvtarnyi irodalma van. Konnyu volt kovetni a gondolatmenetet,
mert logikusan adodtak a lepesek, latszott, hogy ertelmes, jo logikaval
megaldott emberek vegiggondoltak es jol kitalalta'k a kozeghozzaferesi
protokollokat. Felmerult az otlet, aztan gondolkodtak, fejlesztettek,
es tessek: keszen van, egesz jol mukodik. A Bluetooth is.

Az ad-hoc halok irodalmabol me'g nem talaltam kezdoknek valot, illetve
amit talaltam, az szerintem ugy nem mukodhet jol, de biztosan en tevedek.
Az az erzesem, hogy az ad-hoc halokkal is ugy lesz, hogy par ev
mulva eloallnak azzal az egy-ket protokollal, amik bizonyitottan az elvileg
elerheto legjobban teljesitik az elvarasokat.

Marky irta 2002 legvegen:

>Releallomasok nelkuli kommunikaciot eleg nehez megvalositani.
>1) Ki garantalja neked, hogy ha A-bol B-be akarsz telefonalni,
>akkor utkozben lesznek mas felhasznalok is?
Erdekes, hogy kivetel nelkul mindeni ezt vette fel legeloszor ellenervnek.
Sztem a valoszinuseg garantalja. 99%, hogy lesz vki utkozben vagy korben.
A maradek 1%-ban marad a teljesitmenynoveles az adott ket keszulek kozott.

>3) Mi van akkor, ha nyolcvanezren akarnak X-be telefonalni az en
>keszulekemen keresztul?
Dinamikus forgalomelosztas is kell.

> 4) A telefonoknak allandoan bekapcsolva kell
> lenniuk, hiszen barmikor rele uzemmodban lehetnek.
> Ebbol kifolyolag 2-3 ora alatt lemerul az akkumulatoruk, ha releznek.
Jogos felvetes.
Egy telefon atlagosan annyiszor fogyasztana tobbet,
ahany ugras egy atlagos osszekotteteshez szukseges (akar tobbszaz).
Bar meglehet, hogy a mobil ad-hoc halokat csak en kepzelem
telefonalasra hasznalni minimum varosnyi teruleten - az ezen dolgozo
fejek lehet, hogy kisebb tavolsagokban gondolkodnak.
Igen, az akku gond lehet.

Az az almom, hogy a telefonhoz nem kelljen szolgaltatast is venni,
mert A halozatot pont a telefonok tartjak fenn.

Nezzuk csak: szamoljunk Budapest igenyeivel, durvan,
lehetoleg tulmeretezve:
- 2 millio ember, kb. 32*31 km2  :-)
- telefon igeny atlag 1 ora/nap/fo, raadasul 8-16h kozott,
- tavolsag a hivo es hivott kozott legyen altlagosan 20km,
- relezo" ugrasok: legyen 200m ket mobil kozott,

Azaz 1 osszekottetes minimum kb. 0,4*20= 8 km2 teruleten
foglalna el minimum 2*4kHz-et az egyetlen es kozos eterbol,
- ha ejjel nappal fennallna: de nincs igy, ezert osszuk el 8-cal.

Azaz: 
2.000.000 ember igenye = 1.000.000 vonal =
= 1.000.000 * 1 km2 es 8kHz. 
Adott 1000 km2, igy az osszes igeny: 1.000*8kHz,
azaz 8MHz folyamatos lefoglalasa.

Termeszetesen ez nagyon durva szamitas, tudom,
de nagysagrendileg 50-100 MHz-bol illene kijonnie.

Szerintetek sosem lesz ilyen?
Johet a kritika :-)

A legjobban annak orulnek, hogy vki tudna kezdoknek
szant linket az ad-hoc halozatokrol.
Olyat, ami a elegelso probalkozasokkal kezdi.
Megkoszonne'm.

Sziasztok!
BM

Zoli:

"Igy van. Regebben magam is morogtam, amikor a fogakat, a
vorosvertesteket es a spermiumokat valaki az elok _nem elo_ alkatreszeinek nyil
vanitotta - _elok_ helyett ! :)"

A tudomanynak nem erdeems a koznapi szohasznalattol tulsagosan elternie. Visozn
t kotelessege konzisztenciara torekedni. tehat akoznapi szohasznalatot legjobba
n lefedo konzisztens fogalomrendszert kell kitalalnia.

Igy van, amikor nem erdemes elterni akoznapi szohasznalattol, maskor viszont er
demes kiigazitani azt, hogy konzisztens legyen. Igy, ha a koznapi "elo" fogalma
 nem fedheto le pontosan konzisztensen, akkor korrigalni kell. Egyebkent a "fog
", voros vertest es spermium koznapi ertelemben sem eloleny, hanem az ember res
ze. 

"Eredetileg erre reagaltam:
>nem tudatos allapotban vagyunk olyankor, az agyunk
>nem szervezodik egy egysegge.

Mi tudhato errol ? Vannak referenciak ? Mi az, hogy nem szervezodik egy egysegg
e ?"

referenciakat pontosan nem tudok. nyaron a Scienceben volt az alomrol egy hossz
u atfogo cikk. legutobb ezt olvastam errol.

" Hatha az agy epp akkor szervezodik - s szervezi
magat egysegge (???)"

az valoszinu, hogy epp akkor szervezi magat, de nem akkor szervezodik a tudat o
lyan ertelemben, hogy akkor alakul ki. ha a tudat az alomban alakulna ki, akkor
 reggel volnank a legtudatosabbak, es este mar alig lennenk tudatunknal. namost
 en egeszen addig, amig el nem alszok, eleg erosen tudatomnal szoktam lenni.

" , amikor almodunk, s a regeneracio, a pihenes vegen vagyunk - vetem fel naiva
n, de piszok jogosan."

amikor almodunk, akkor az valoszinuleg valami regeneracio, vagy atszervezes.

az alom vegen, sot kozbeni s akar olyan gyorsan tudunk felebredni es tudathoz t
erni, hogy az inkabb egy kapcsolasi folyamat, mint egy "tudatfelepites". vagy e
gy nagyon gyors "boot". szoval semmikeppen nem akkor szervezodik fel, hanem egy
 kesz dolog "bootol be". 

akkor mar vegigviszem a hasonlatot:

az alom, az olyan, mintha az oprendszer nagyjabol lekapcsolna, de a defragmente
r mondjuk mukodik (vagy valami mas, attol fuggoen, hogy mi az alom feladata). a
z ebredes pedig az,a mikor az oprendszer visszakapcsol.

alom kozben az agy nem kepes lefuttatni azokat a "programokat",a miket ebrenlet
ben le tud, ez egy korlatozott oprendszer, ami csak "defragmental" (vagy valami
 mast csinal), de nem "univerzalis gep", hanem egy lebutitott, kotott programu 
valami. a kotott programba az belefer, hogy ez a kotott program viszont meglehe
tosen veletlenszeru.

ahhoz, hogy ismet univerzalis gep legyen, az oprendszernek vissza kell kapcsoln
ia.



"Abban igazad van, hogy kivulallo amator harcosok szerint es jogi szempontbol s
em vagyunk 'tudatunknal'. Ugymond nem vagyunk cselekvokepesek, de hol van ez at
tol, hogy tudjuk - agyunk 'szetesett' allapotban van?"
hat mindenesetre jol magyarazza azt, hogy alom kozben nem tudunk tudatosan csel
ekedni, ahhoz elobb fel kell ebredni (peldaul, ha nagy baj van).

"Occam borotvajat veve, minden bonyolultabb felteves helyett ajanlom egyelore (
s ha kell az idok vegezeteig) elfogadni: az egeszseges ember/allat a'lma ontesz
t. Ezt mar regebben is megirtam ide, s annyi sikerelmenyem azert lett is, hogy 
alomkutatok nem cafoltak, nem tamadtak meg."

az alomrol tobb elmeletet olvastam a Science-ban. en ugy tudom, hogy ezek az el
meletek tobbfele otletet felvetnek az alom funkcioira. egyenlore nem sikerult e
ldonteni, hogy melyik a legjobb elmelet. mindegyiket kutatjak. a legvaloszinubb
, hogy az alomnak nem egy, hanem tobb funkcioja is van,e s az elmeletekbol igy 
tobb is igaz.

nem tudom, mit ertesz "onteszt" alatt, de konnyen meglehet,h ogy valami olyat, 
ami az egyik elmeletnek megfelel.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Kedves Math,

> Kota Jozsef:
> 
> "> Tegyuk fel, hogy van egy ketallasu kapcsolonk
> >({0,1}), es ez ra van
> > kapcsolva egy inverterre, aminek akimenetet valami >jelzi (szinten
> > {0,1}) (csak azert, nehogy fejben kelljen invertalni, >es elrontsuk:).
> > Kerjuk meg a jost, hogy mondja meg, hogy mi lesz az >inverter allasa
> > holnap deli 12:00:00-kor. Allitsuk a kapcsolot >pontosan arra az
> 
> Igaz, nem definialtuk pontosan, de arrol szo sem volt, hogy mindig
> minden jovo beli dolog lathato. A peldad maximum ezt cafolna, ha ..."
> 
> Igaz. Akkor azzal a feltevessel nem tudom logikailag cafolni a
> jovobelatast, ho gynem minden jovobeli dolog lathato. Csak az egy
> ad hoc feltetelezes, hogy valamilyen okbol pont azok a jovobeli
> dolgok nem lathatok, amik ellentmondast okoznanak. Mi az a
> mechanizmus, ami ezt biztositja? Egy intelligens logikai analizator,
> ami letiltja az ilyen jovobelatast? Milyen mechanizmus koveti vegig,
> hogy egy joslatnak biztosan nem lesz ellentmondas a vegeredmenye?

Es azt te tudod, hogy milyen mechanizmus koveti vegig, hogy a vilag
ellentmondasmentesen mukodjon?

Attol felek, hogy kevered a joslast es a jovoteremtest. Ahogy Kota
Joska ramutatott, csak azt bizonyitottad be, hogy nem lehet _barmit_
josolni, de meg csak azt sem, hogy nem lehet barmit _meg_josolni. Amit
bizonyitottal, tulajdonkeppen trivialitas is: megjosolni csak a
valosagot lehet (a "joslas" definicioja szerint).

Hajlok arra, hogy az is bizonyithato, hogy nem lehet barmit
megjosolni. Viszont igenis meg lehet josolni bizonyos dolgokat. A
legtobb dolgot csak valamekkora bizonytalansaggal (pl. hogy holnap is
felkel a nap, azt nagyon pici bizonytalansaggal), de nem latom logikai
kenyszeret annak, hogy semmit se lehessen teljes bizonyossaggal
megjosolni (ha "teljes bizonyossag" letezik egyaltalan).

Szerintem ha effele teteleket akarsz gyartani, akkor inkabb ott kell
keresgelni, hogy az agyunk (vagy barmi mas jovobe lato keszulek) csak
egy resze a vilagegyetemnek, es ezert nem kepes huen modellezni (vagy
akar csak reprezentalni) az egeszet. (Persze ezt is csak sejtes, amig
nem bizonyitja be valaki.)

Egy peldaval foglalom ossze a fontieket. Ha megkerdezem egy jostol,
hogy holnap vilagitani fog-e egy bizonyos lampa, akkor:
1. Az, hogy a jos "nemtom"-mal valaszol, meg nem jelenti azt, hogy nem 
lehet josolni, vagy hogy o ne tudna josolni.
2. Ha valaszol igennel vagy nemmel, es az allitasa igaz, akkor az a
joslat feltetlenul allit valamit rolam, ill. az en jovomrol is,
mondjuk azt, hogy nem fogom tudni a joslattal ellentetesre allitani a
kapcsolot (vagy ugyis aramszunet lesz, akkor meg azt, hogy nem fogok
tudni porszivozni).

Semmifele nyilvanvalo ellentmondas nincs ezekben.

> Determinalt vilagban van olyan eset, amikro a jovobelatas
> elelntmondashoz vezet.

A fentiek ertelmeben tehat letezik olyan determinisztikus vilag, ahol
van jovobe latas. Persze ellentmondasos joslatok nem letezhetnek ebben
a vilagban sem, ha maga a vilag ellentmondasmentes.

Titusz

> A 868MHz-rol csak az EU szabvanyt tudom, hogy ebbol Mo-n mit engednek meg,
> passz. Szoval:
> 868-870 MHz kozotti alsa'vokon (subbands) lehet sugarozni postai engedely
> nelkul, ha teljesulnek az alabbi feltetelek:
> 869,7-870 MHz:      5 mW, duty cycle <=100%
Ez mekkora hatotavot jelent ket ilyen keszulek kozott? Mostanaban volt 
szo egy ilyen, elosztott (magan)halozat letesiteserol.

> cordless telephone:  862-868 MHz
> CT2 (cordless telephone 2): 864,1-868,1 MHz
> cordless headphones: 863-865 MHz
> A CT es a CT2 elmeletileg kihalofelben van (van valami datum is, hogy
> mikorra szunik meg), gyakorlatilag kihalt.
Marmint a cordless telefon? Miert kellene kihalnia? Szerintem el es 
virul es nagyon szomoru lenne, ha le kellene mondani rola.

Felmossuk-e a lépcsőházat?
Szkeptikusok IX. Országos Konferenciája

2003. október 26. vasárnap 10 óra
Kodolányi János Főiskola (Székesfehérvár, Szabadságharcos út 59.)

Sokan kérdezik a szkeptikusoktól, miért kell fellépni az áltudományos
nézetek ellen, kinek és miért káros az, ha valaki nem fogadja el a
"hivatalos tudomány" álláspontját? Egyébként sem igazán hálás feladat a
kritikus gondolkodás népszerűsítése. Az írott és elektronikus sajtó
szívesebben mutat be örökmozgókat, mindent gyógyító csodaszereket,
természetfeletti képességeket - függetlenül azok igazságtartalmától -
mint igazi tudományos eredményeket. Ezt a világjelenséget kommentálva
Kendrick Frazier, a Skeptical Inquirer című szaklap főszerkesztője a
lépcsőház felmosásához hasonlította a szkeptikusok tevékenységét. Amikor
már éppen végeznénk a takarítással, jön valaki és összemászkálja,
úgyhogy kezdhetjük elölről az egészet. Fárasztó dolog, de
rendetlenségben nem lehet huzamosabb ideig élni.

A szkeptikusok idei találkozójának előadói elsősorban arra keresik a
választ, hogyan lehet megkönnyíteni a felismerést a valódi tudományos
érték és a hamisítvány között? Mi lehet az oka annak, hogy bár
társadalmunk tudományos eredményekre épül, mégis annyian keresnek
túlvilági megoldást földi problémáikra? Miért jobb egy misztikus, sehová
nem vezető magyarázat, mint az az ismeret, mellyel akár tovább is lehet
lépni?

Megnyitja:
Fertő László a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke


A konferencia programja:

Dr. Almár Iván csillagász:  Az első magyar ufó-per tanulságai
(Közreműködik Pintér András)
Hartlein Károly tanszéki mérnök:  Áltudomány az adófizetők pénzén
Aczél Petra egyetemi adjunktus:  A meggyőzés retorikája
Dr. Zemplén Gábor tudományos munkatárs:  A szkeptikusokról - szkeptikusan

Magyar Tamás, a Szabadalmi Hivatal osztályvezetője:  Világmegváltó 
   találmányok
Dr. Hraskó Péter fizikus:  Az energiamegmaradás szerepe a fizikában
Szathmáry Eörs egyetemi tanár:  Mi lenne, ha újra indítanánk a szalagot?
Dr. Lukács Béla fizikus:  Az eltűnt 300 év nyomában

A szkeptikus konferencia honlapja a http://telapo.datatrans.hu/szkeptikus 
címen található, ahol az előadások élőben is meghallgatható (realmedia és
MP3 közvetítés segítségével).


Szervezők:
A Szabadművelődés Háza; PONT Közvetítő és Szervező Iroda

Támogatók: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának
Kulturális Bizottsága, Kodolányi János Főiskola, TIT Fejér Megyei
Egyesülete Eötvös Loránd Fizikai Társulat Fejér Megyei Csoportja

A rendezvény nyilvános! Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

In article >,  wrote:
> Sajnos az UFOkhoz hasonloan a gombvillam megfigyelesek szama is jo
> korrelaciot mutat az ezzel foglalkozo TV musorok elofordulasaval, sot a
> kulturalis beallitodassal. Mig Amerikaban foleg repulo UFO-kat szokaslatni,
> Mo-on ez eleg ritka. Masreszt viszont Magyarorszag ketsegtelenul nagyhatalom
> a gombvillam-eszlelesekben, mig az USA-ban a legtobb ember azt sem tudja,
> eszik-e vagy isszak.

No igen, Anglia meg gondolom gabonakorokben vezeto orszag :-)

> Az ember nagyjabol azt varna, hogy az ilyesmik
> nagyjabol hasonlo suruseggel fordulnak elo az egesz Foldon. 
> Ebbol nem kovetkezik, hogy akar UFO, akar gombvillam ne letezhetne, csak az,
> hogy a "megfigyelesek" donto resze valoszinuleg teves.
 
Nem feltetlenul. A gombvillamok keletkezeseben igy futolag olvasgatva
ugy tunik szerepe lehet az idojarasnak is - es tenyleg nem tunik
annyira elrugaszkodott gondolatnak. Az ilyesmi meg nem homogen
eloszlasu a Foldon. Peldaul tajfunok nem fordulnak elo Magyarorszagon.
Es hat ki tudja, pontosan milyen (es mely teruleteken jellemzo)
korulmenyek es foldrajzi kornyezet kell a gombvillamnak?

Legutobb Szloveniaban eszleltem egy kulonos jelenseget.
Nyugodt, meleg nyari ejszaka volt Ljubljanaban.
Arra lettunk figyelmesek, hogy eszaki iranyban (az Alpok fele)
az egen sok a villamlas. Kulonos, lila szinuk volt, es nagyon
messze lehettek, mert egyaltalan nem hallatszott a hangjuk. 
De a leghihetetlenebb az volt, hogy legabb egy oran at 
folyamatosan, kb 1-2 masodpercenkent villantak fel.
Korabban sosem lattam ilyet, teljesen meglepo volt
es megmagyarazhatatlannak tunt. Kesobb tudtam meg
egy meteorologus ismerosomtol, hogy teljesen hetkoznapi
jelenseg olyan helyeken, ahol nagy viztomegek es hegyek
vannak, peldaul a Balatonnal is lehet ilyet latni.

fu"