*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*-*
>Felado : 
>Temakor: re: Fogom az ellenfelem, de nagyon! ( 27 sor )
>Idopont: Mon Sep 25 21:43:16 CEST 2006 TUDOMANY #3311
>Z>amikor AC elektromágnes közelébe fémgolyót rakunk, s az
>Z>elgurul, ...
>I>Speciel itt a vasgolyo nem elgurul, hanem odagurul. Es teljesen
>I>mas okok miatt. (merthat pl. a rezgolyo meg sem mozdul)
>Z>Milyen okok miatt?
>István:
>>A vas ferromagneses, A rez paramagneses. Egyebkent kiprobaltam,
>>elgurul a rezgolyo, de ennek feltetele, hogy az AC frekvenciaja eleg
>>nagy legyen...
>Szögletes vagy gödörbéli rézgolyó tényleg nehezen indul el.
Igen, es tokeletesen gomb alaku golyo, aminek atmeroje
0,7 mm-nel kisebb, az 50 Hz-es konnektorfeszultseggel
taplalt elektromagnestol nem gurul el meg sik es vizszintes
lapon sem, ha el nem fujjuk.
>Vasgolyó:
>elgurul az is, ha ún. Curie pontját elérte. (ami egy bizonyos
>homérséklet).
Igen, de ehhez eleg nagy aram kell. Gyakorlatilag szokvanyos
homersekleten olyan 12 kHz legalabb, es jo parszaz Amper.
Egyebkent az iparai gepek befogaasztala, az elektromagneses
daru, elekrtomagneses zarak koszonik, jol vannak, mukodnek,
es nem hevitik fel Curie pontra a targyakat.
>>Es minden esetben az AC elektromagnesnek _mezeje_ van,
>>ami nem EM hullam.
>Ha ez fizikai tétel volna,
>szerepelne egyetemi tankönyvekben, de ilyen nincs.
Bocsnanat, de ilyen van, es szerepel az egyetemi es kozepiskolai
tankonyvekben is, ez a valosag,
teny, hogy nincs vastag betukkel kiemelve, hogy erre figyelni kell.
//Ahogy amugy mar sokadik diaknal tapasztalom, hogy szenvednek
a logaritmussal, es fingjuk nincs arrol, hogy mire jo, mert ezt mar
a mai konyvekben nem emelik ki - hiszen nem is fontos a
zsebszamologepek koraban. Persze, ettol meg megkovetelik
a logaritmus megtanulasat, marmint a logaritmusok kepzeset...//
Szal, a mezo az, ami a magnes korul van, ami az elektrosztatikusan
toltott test korul van. Es eleg jol korul van irva a fizikakonyvekben,
ezek kombinacioja is. (Az elektromagneses mezo). Ahhoz, hogy ez
hullam legyen, el kell szakadnia a sugrazotol.
Ennek a modja szemletesen le van irva a szakiranyu elektronikai
konyvekben, a lenyege, hogy kell egy vezetek, aminek kulonleges
az alakja (rud, vagy res, pillango, kereszt, stb) van, amire olyan
valtakozo feszultseget vezetunk, aminek hullamhossza jellemzo
osszefuggesben van a sugarzo fizikai mereteivel. A kilepo
elekromagneses vonulat, (felhullam) amikor visszaterne, mar
ugyanolyan toltesu sugarzoval talalkozik, mint maga, ennek taszitasa
mar nem engedi visszaterni.
Az elektromagneses vonulat ezert eltavolodik... Tobb vonulatbol
hullamzas lesz...
Ez az EM sugarzas lenyege, igy mukodik a radio.
Az EM mezohoz kepest mas tulajdonsagokkal bir, masak az
energiavizsonyai, masak a jellemzoi, mas torvenyek
vonatkoznak ra.
--
Török István
U.I.
En most kicsit visszavonulok, mert mar lassan csak mi ketten
vitazunk itt, az az erzesem, elkergettuk a tobbieket...
|
