Kedves Gyöngyvér, András és kedves Mindenki!
A villámolvasással 1998-ben ismerkedtem meg a következő körülmények
közt:Akkor államvizsgáztam az egyetemen, és a vizsgához 13 kötelező
olvasmányt kaptunk.Mivel rengeteg elfoglaltságom akadt a munkámmal, az
olvasást halogattam, halogattam... .Kb. 2 héttel a vizsga előtt olvastam egy
hirdetésben, hogy Szegeden az IH-ban villámolvasás tanfolyam lesz, Bakos
Kornél vezetésével.A hirdetés azt igérte, hogy bármilyen jellegű olvasni-,
tanulni valóval az eddig szükséges időnek
a töredéke alatt végezni tudok.Mivel az idő szorított, Kornélt ismertem mint
gyerek agykontroll oktatót, elmentem.
A tanfolyam két napja, bevallom nem győzött meg a villámolvasás
hatékonyságáról.Ez nem Kornél hibája volt,
én voltam túl szkeptikus(töröl... töröl... )!
A tanfolyam után (már csak 5 nap volt a vizsgáig!) végre elővettem a
könyveket és elkezdtem olvasni: a hagyományos módon! Fél napomba telt, míg 1
könyvet "átfutottam" -a fejezet címek alapján szelektálva.Akkor már igen
csak rosszul kezdtem érezni magam a bőrömben.Már láttam magam, ahogy
"leszerepelek" a vizsgán, ráadásul a vizsgabizottság tagjai
között akadt egy-két jó ismerős is! Hú! 37 évesen, 3 diploma után ilyen
szégyent! Szóval mindent megtettem azért, hogy
a kudarcot sikeresen programozzam magamnak!
Este, mikor lefeküdtem, pohárvíz technikával feltettem a kérdést:Hogyan
tudom megoldani, hogy sikeres vizsgát tegyek?
Reggel megittam a víz másik felét.Aztán jött egy telefon, hogy be kell
mennem a munkahelyemre(bár elvileg szabin voltam)
mert egyik angol csoportunk tanárnője eltörte a lábát, és helyettest kell
szereznem.Na-gondoltam- ennyit a tanulásról! Munka közben aztán eszembe sem
jutott az egyetem.Egész nap helyettest kerestem a csoportnak, akik két hét
múlva nyelvvizsgáztak, tehát nem maradhatott el egyetlen órájuk sem! Az óra
kezdés előtt 1 órával végre sikerült! Mikor megérkezett a csoport,
bemutattam az új tanárukat. Ekkor az egyik csoporttag megszólalt:Hát, Margó
kész csoda, hogy ilyen
VILLÁMgyorsan tudtál tanárt szerezni nekünk!
Éreztem, ez a válasz a kérdésemre! VILLÁMOLVASÁS! Haza
rohantam.Elővettem a Villámolvasás könyvet és lépésről-lépésre követve Paul
R.Scheele utsításait, valamint visszagondolva a tanfolyam gyakorlataira
elkezdtem! 3 napom volt! Az első könyvvel 3 óra alatt "végeztem".Ez lassú!
Bár a szintopikus olvasásról csak érintőlegesen volt szó a tanfolyamon,
de "véletlenül" az is beugrott, amit erről Kornél mondott:"Ha vizsgára
készülsz, és több könyvet kell elovasnod hozzá, akkor használd a szintopikus
olvasást!"
Elovastam a könyv erről szóló fejezetét.Hatalmas energiával töltött fel
annak az asszonynak a története, aki a vizsga előtt
fotóolvasott 7 könyvet, és "ömlöttek elméjébe a megfelelő szavak a vizsgán".
P.R.Scheele azt tanácsolja, hogy aktiválás előtt 24 órával fotóolvassuk az
összes könyvet. Ekkor már este fél kilenc volt, de hozzákezdtem.A 12 könyv
fotóolvasásával kb. éjfélre lettem kész.
Másnap -két nap a vizsgáig!- délután 3-ig vártam az aktiválás
megkezdésével(P.R.S. 24 órát javasol, de nekem fogytán az
időm).Összeragasztottam két ív fehér csomagolópapírt, arra csináltam az elme
térképet.Aznap 11-ig, másnap reggel 9- este 7-ig készen lettem az elme
térképpel.Közben állandóan a célom lebegett a szemem előtt-melyet jól
látható helyre jó nagy betűkkel ki is írtam- :"Célom, hogy átfogó, maradandó
ismeretet szerezzek ezekből a könyvekből:... ,mely segítségével világosan
megértem a marketing-menedzsment céljait, felismerem lényegét és
összefüggéseit, megértem a kapcsolódó tudományágak jelentőségét,valamint
világossá válnak azok a tenni valók, mellyel sikeresebb lesz vállalkozásom".
Ha hiszitek, ha nem a cél megfogalmazása volt az egyik legnehezebb feladat!
Másnap a vizsgán az írásbeli rész nem okozott különösebb nehézséget.
Gondoltam: szerencsére nem nehezek
a kérdések. A dolog a szóbelinél kezdett "gyanússá válni". Mikor kihúztam a
tételt, és elolvastam, tényleg "ömlöttek" elmémbe "a megfelelő szavak" !!!
Remek beszélgetés alakult ki köztem és a vizsgáztatók között! Mikor vége
lett a vizsgának, a többiek izgatottan kérdezték tőlem:" Nagyon nehéz volt a
tételed? Mi tartott ilyen sokáig?" Meglepve néztem
az órámra:közel 1 óráig, 57 percig vizsgáztam, ill. beszélgettem ! És
képzeljétek, még mindig maradt egy csomó mondanivalóm a témával
kapcsolatban! Az államvizsgám ötös lett, a diplomám 4-es (a szakdogámat
csúnyán összecsaptam sajnos !).
Kedves Mindenki! Mindannyiótoknak szívből ajánlom ezt a módszert! Én
azóta is, már közel 6 éve használom, és remekül működik ! És hogy mennyi
ideig emlékszik az ember az olvasottakra? Válasz:folyamatosan.Én ha
előveszem az elmetérképeimet, (akár a hat évvel ezelőttit) azonnal képben
vagyok a témában, sőt újabb és újabb összefüggésekre bukkanok! Beszélgetések
során, munkavégzés közben, amikor tanítok stb. vagyis bármely helyzetben
eszembe jutnak a szóban forgó témához kapcsolódó ismeretek, és ami még
élvezetesebbé teszi a dolgot, szinte mindig
sikerül 1-1 dolog újabb aspektusát is felfedeznem.
Melegen ajánlom azoknak, akik meg akarják tanulni ezt a módszert a
könyvön kívül Domján Laciék "Házi Villámolvasás-Tanfolyam" c.
csomagját.Nekem is meg van, rengeteget segítettek a gyakorlatok a módszer
tökéletesítésében.Még valami: mióta tudok "villámolvasni" a hagyományos
olvasásom tempója is legalább 2,5-3-szorosára nőtt!
Sok sikert, egyre jobban ! Margó
|
Kedves Listatagok!
Megkaptam a választ az élő történelem óráról szóló levelemre. Úgy
gondolom, hogy ez is elég érdekes.
> Azért vagyunk a földön, hogy tanuljunk és jobbá váljunk azaz
elérjünk egy magasabb fejlettségi szintet.
- Ezért mondom én, hogy egy oktatóprogram részei vagyunk.
> Mikor valaki meghal Isten elé kerül és ő mérlegeli, hogy elérte-e azt a
fejlettségi szintet, hogy bekerüljön a paradicsomba vagy sem.
- Én is ezt mondtam.
> 3 lehetséges válasz lehet:
1Megfelelt és célba ért és irány a paradicsom!
- Szerintem maga a paradicsom nem létezik. Van ugyan egy hely, ahol
nagyon kellemes lenni, és rengeteg ismerőst látsz, és elmondhatatlan
béke honol, de szerintem ez nem az, amit a keresztények
paradicsomnak hívnak.
> 2Nem felelt meg (többszöri nem megfelelés, vagy súlyos bűn esetén
esetén kiveszik a játékból és irány a pokol)
- Stimmel.
> 3Még nem érte el azt a fejlettségi szintet, hogy egy szinttel feljebb
léphessen és még gyűjtöget néhány jó pontot. Ez a purgatórium a
keresztény szemléletemben. Ilyenkor mégegyszer leszületünk. Azt
hogy mi válasszuk meg hogy hova vagy nem az már részlet kérdés. Egy
dolog szerintem nagyon valószínü: a jövőbe születünk le.
- Más elnevezéseket használsz mint én, de rendben. A lényeg azonos.
> Írtad az iskolai példát, hogy a diákok a történelmet egy szimulátorra
kapcsolva élik át és a társuk terelgetik őket mint őrangyalok. Ez nem
jó, mert nincs meg a szabad választás joga. Jó hogy bárkinek a bőrébe
belebújhatnak, de a fő eseményeket nem változtathatják meg.
- Így igaz. Mindent megtehetsz, egészen addig, amíg nem akarsz
kilépni abból a cselekvési körből, ami már más jövőt eredményezne.
Ezt persze sosem veszed észre, csak annyit észlelsz az egészből, hogy
bizonyos dolgok megtörténnek, mások pedig nem. Ami megtörténik,
arról azt hiszed, hogy azért, mert nagyon ügyes és kitartó voltál. Pedig
csak azért, mert ez egybeesett az előre leprogramozott jövővel.
> Tegyük fel George Bush-t elüti egy kocsi 1990-ben. Na és? Akkor ma
nem ő az elnök, hanem valaki más, mert ő csak egy kis személy a
világba. Egy dolog viszont biztos:Koszovót amerika bombázni fogja
2001-ben, a két kereskedelmi torony összedöl, Afganisztánt és Irakot
megszálják az amcsik.
- Ha te egy átlagember vagy Amerikában, gyakorlatilag bármit
megtehetsz, mert úgyse lesz lehetőséged sem megakadályozni, sem
gyorsítani a katonai akciókat.
Busht pedig nem üti el semmiféle autó addig, amíg meg nem tette
mindazt, amit leszületése előtt elvállalt. Ha mégis elütné, akkor a
klinikai halál állapotában fénylényekkel találkozna, akik visszaküldenék
az életbe.
> Ha én a következő életemben 1848-as korba akarok születni, akkor
harcolhatok akárhogyan, a magyaroknak veszíteniük kell, különben
2000-ben a történelemkönyvek lapjainak át kellene alakulniuk és
mondjuk az összes szlováknak magyarul kellene beszéliük. Ha a
multban megváltoztatunk valamit az kihatna a jelenünkre (és a nekünk
jövőnkre máskonak a multjukra)
- Pont erről beszéltem. Bizonyos események fixek. Bármi is történjen,
egyszerűen a másfajta kimenetel le van tiltva. Tudod-e, hogy egy
programozónak ez milyen könnyű feladat?
> TEGYÜK FEL MINDEN KOR EGYSZERRE JÁTSZÓDIK.
És itt ne keressük azt, hogy milyen időhosszi bontásokban.
Abban az esetben lehetséges, ha a különböző korok egymásra nem
gyakorolnak hatást.
A 2000-res korban a történelemben a magyarok vesztettek 1849-ben,
de ha valaki az
1800-as korba akar születni, akkor megváltoztathatja a helyzetet, de
ez nem hat ki a 2000-res korra, de azálltal hogy valamit is változtatott
létre hoz egy 2000"A"-kort. Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor
mára már van vagy több ezer féle 20. század. Ez eléggé irreális.
- Nézd, ha Te azt a feladatot kapnád, hogy készíts egy filmet a
szabadságharcról, gyakorlatilag szabad kezet kaptál. Olyan
szereplőket választhatsz ki, akik neked tetszenek, az eseményeket is
úgy szövögeted, ahogy akarod, de a háborút nem filmezheted le úgy,
mintha mi nyertük volna meg.
Mi akkor a kérdés?
Igazából nem volt szabad akaratod, mert be kellett tartanod a
történelmi tényeket, de mégis azt hiszed, hogy minden úgy történt,
ahogyan akartad.
> MÁSIK LEHETŐSÉG! Minden embernek leprogramoztak egy világot.
Egy mátrix világot. Egy egyfelhasználós videójátékot. Ez azt jelentené,
hogy az egész világon csak én vagyok egyedül akinek lelke van és
tanulnia kell. Én valós embernek tartom magam, tehát minden amivel
és akivel kapcsolatba lépek, az nem valóságos csak egy tanító
program. Ezt könnyen megcáfolhatod, mert gondolom Te is valós ember
vagy és nem egy programmal beszélgetek.
- A leprogramozott világ kezdetben csakugyan egyszemélyes volt.
Csakhogy mindég fejlesztgették. Már ma is lehet olyan játékokkal
találkozni, hogy a hálózatra kapcsolt gépeken társas játékot játszanak.
Az egyik játékos Pesten lakik, a másik meg Miskolcon. Mégis
ugyanabban a játékban vannak benne.
Azt senki sem tudhatja, hogy hányan vannak köztünk, akiknek tanulnia
kell, és hányan olyanok, akiknek nem kell, csak segítőnek születtek
meg, ha megszülettek itt a Földön egyáltalán.
Az pedig a játék része, hogy teljesen valósnak éled meg, hiszen nem
kivetített képet nézel, hanem benned jön létre a kép. Ettől
tökéletesebb illúzió nem is létezhet. Ez már emlékként beépül, olyan,
mintha tényleg megtörtént volna.
Gondold el, hogy valódi szeretkezés helyett egy programmal mindent
átélsz. Pontosan azt látod, amit a valóságban látnál, az extra csak az
benne, hogy bármelyik nőismerősödet kiválaszthatod.
Ezen a szinten számodra már nincs különbség a valóság és a képzelet
között.
> Szerintem reálisabb egy ÜRES LAPOKKAL TELI KÖNYV elméletem.
Egy könyv ami visszamenőleg tartalmazza az élet minden mozzanatát
(persze annak idején ezek is lejátszódtak). A távoli múlt már fix dolog.
- Minden fix.
> Viszont itt nem "betünként" történik az események írása, hanem
oldalanként. Minden egyes szereplőnek szabad akarata van és
szabadon alakíthatja a jövőjét. Viszont az eseményeknek vannak előre
sugárzott jeleik (és az előre sugárzott jeleknek vannak vissza
sugárzott jelzéseik ezek a megérzések) Rövid távon belül (egy oldal)
változtathatunk az eseményeken.
PL: megérezzük, hogy a kanyarnál lassítsunk, mert az úton kifolyt
olajtócsa van. Mikor egy oldal szerkesztődik a Te lelked figyeli az
eseményeket és jelzést küld, hogy vigyázz.
- És mikor lapozol?
Ha az oldal végén jársz, akkor elvileg már nem látsz előre semmit?
Ekkor beleszaladsz az olajtócsába?
Mekkora egy oldal? Egy nap, egy év, vagy egy emberélet? Túl sok itt a
kérdés.
Vannak olyan jósok, akik rendkívüli jóslatokra képesek. Ha a jövő nem
létezne már most, akkor hogyan mondhatta meg Nostradamus, hogy mi
fog történni? Hiszen millió lehetőség lett volna arra, hogy másképp
legyen.
> Így tudsz gyógyítóenergiát küldeni a múltba, mert egy lapon belül
még változtathatod az eseményeket. De ha hamarabb meggyógyítod
az illetőt, mintsem hogy megkérjen rá, akkor nem kér meg rá és Te nem
küldöd el a gyógyító energiádat, de ha nem küldöd el akkor meg fog
kérni és ... Vissza a jövőbe c. film paradoxona
- A gyógyító energia küldése csak olyan személyen keresztül sikerülhet,
aki a mi szokványos idősíkunkon kívül él. Csak ő tudja bárhová
irányítani.
Gondolj arra, hogy mi egy hanglemez barázdájában élünk. Se előre, se
hátra nem látsz, mert a barázda elhajlik. Csak a jelent érzed. Pedig aki
a lemezt feltette, bárhová átteheti a tűt.
Ez a valaki nyilván más idősíkban van, hiszen ő egyszerre kézben tartja
az egész lemezt.
> Szerintem eddig ez az üres lapos könyves elméletem stabilan tartja
magát, mind a megérzések terén, mind a múlt ill. a jövő rövidtávú
változtatásában is.
- Leírtam a véleményemet. Ha még tényleg olyan stabil az elméleted,
akkor valamit biztosan rosszul fogalmaztam.
> Hogy látod, mennyire elfogadható ez az elméletem, illetve van-e
benne valami idő paradoxon?
- Még csiszolásra szorul. Idő paradoxon szerintem nincs. Pontosan
annak kellett visszamennie időben, akinek a múltban biztosítania
kellett egy irányvonal betartását. De ez is eleve meg volt tervezve.
Programozói szinten ez nem probléma.
> A repülős bekerülhetett egy időtelen térbe és ami neki egy pillanat
volt, az nekünk 50 év. Ő azt érezte, hogy a világ kegyetlenül fegyorsult
körülötte még mi őt 50 évig mozdulatlannak láttuk volna. Az idő az csak
fogalom ezt bizonyítják az ürhjós kísérletek is.
- Így van.
> Leonardó nagy tudós volt. Olyan kerékpárt tervezett amit ma is
használunk. egyszóval megtervezett egy korban sokkal későbbi
technikai eszközt.
De megemlíthetnénk Verne Gyula regényeit is.
Lehet hogy Leonardó találmányaihoz évtizedeket kellett volna tanulnia,
de jól fel tudta használni a kollektív tudatot, vagy más néven a közös
tudatot. Ő lekérte az információkat, de az ő gondolatai is belekerültek
és az pedig mások is megkapták.
- A kollektív tudatból csak akkor hívhat le valaki olyan anyagot, mint a
bicikli, vagy a tengeralattjáró, ha az már létezik. Ez a megoldás
teljesen járható út, ha az idő egyszerre van jelen, de teljesen
elképzelhetetlen akkor, ha ilyen jellegű problémákkal még senki sem
foglalkozott a mi szokványos soros időfogalmunk mellett.
Ugyanis a kollektív tudat az emberiség össztudása. Leonardo idejében
még senkit sem izgattak ezek a dolgok. Akkor hogyan kerülhetett volna
bele a kollektív tudatba?
> De nagyon érdekelne a véleményed, hogy Leonardó hogyan utazott
volna az időben? Fizikailag gondolod, vagy szellemileg?
- Ő azon kevesek egyike, akik a jövőben születtek, és vagy gép
segítségével, vagy egy időörvénybe kerülve visszakerültek a múltba, és
ott rekedtek.
Ha Leonardo ma egy értelmiségi család kb. 12 éves gyerekeként
visszakerülne a múltba, akkor már egy rakás olyan ismerettel
rendelkezne, ami meghaladná annak a kornak a színvonalát. Viszont
mivel volt biciklije, szeretne építeni magának. Látott repülőt,
tengeralattjárót, búvárokat. Egyetlen percet sem kell tanulnia, mégis
pontosan tud egy rakás dolgot, vagy csak egyszerűen kilogikázza.
> Ha valaki elhiszi hogy valami lehetséges, az onnantól kezdve
lehetséges is.
- Így igaz.
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
