Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 1791
Copyright (C) HIX
2002-04-10
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Kompakt fenycso elettartam (mind)  12 sor     (cikkei)
2 Dezsonek (is) (mind)  29 sor     (cikkei)
3 Re: Posztobanyi Kalman (mind)  42 sor     (cikkei)
4 az atom hullamzo csepp? (mind)  43 sor     (cikkei)
5 Re: izzoszalas problemak (mind)  43 sor     (cikkei)
6 Re: Gravitacio (mind)  80 sor     (cikkei)
7 Re: (A ve'rnyu'l) csendgep(e) (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - Kompakt fenycso elettartam (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hi!

Azt hiszem rajottem mitol gagyi a gagyi kompakt fenycso.
Elozoleg mar irtam hogy valoszinuleg az elektrodok kialakitasa
felelos az elattartam alakulasaert, most meg is neztem egy kiegett
gagyi tipust. Csak egy izzoszal van benne, nincs fem elektrod ami
a begyujtas utan atveszi az uzemi aram nagy reszet!
Ezert egnek ki olyan hamar... :(

-- 
Valenta Ferenc >   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Microsoft Certified Angry OS Rebooter"
+ - Dezsonek (is) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Dezso,

> Gyorsan valaszolok Mizsei baratunknak, mert mar nagyon
> megijedtem, hogy kepes elintezni a moderatornal,
> hogy ne irhassak tobbet a HIX-ben.
Soha nem tamogatnek ilyen dolgokat.
Epp azt kertem, allj ki batran az irasoddal, es ne honlapon dugdossad,
zipelve.


> Hogy ne lehessen azonnal latni es vitatni azokat a dolgokat, amiket a HIX
TUDOM
> ANY-rol irsz? Kerlek, legy oly bator, tedd fel kozvetlenul szoveges
formatumban
> , mert igy, bar elolvastam, a tobbiek viszont nem, ezert vitatni nincs
jogom.
Szoval nem teszed fel. Vedd eszre, hogy egyelore nem a bizonyitasod a vita
targya, hanem ket olyan allitasod, amit megprobalsz most elsumakolni.
Rendben, megirom en:
Allitasaid (nem szoszerint idezve):
1. A HIX TUDOMANY alacsony szinvonalu.
2. A cafolok arc nelkul piszkalodnak.
Valaszaim:
1. Az irasaid alacsony szinvonaluak, tenyleg rontjak a HIX TUDOMANY
szinvonalat.
2.Van arcom, cimem, stb....,  lasd www.eet.bme.hu

Udvozlettel,
Janos
+ - Re: Posztobanyi Kalman (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sarkadi Dezso vonalban 2002. 04.09.
Posztobanyi Kalman levele:
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Szia Dezso! Azt igerted:
>Most en mutatom be a bizonyitast, mely alta-
>lanos iskolai matematika tudast igenyel.
No, lassuk. Foleg arra vagyok kivancsi, hogy
mit mond a BS-elmelet a kettest-problemarol:
Hatarozzuk meg ket, tomegpontnak tekintheto test mozgasat, ha egyeb testek hata
sa elhanyagolhato!
Ami erdekel: kijon-e a sikmozgas, kijonnek-e a kupszelet
palyak, a Kepler torvenyek? Vagy pedig egyenesen mozognak
ezek, esetleg vitustancot jarnak? A targyalas soran kerlek, keruld a Newton-fel
e elmeletet, mert egyreszt az mar ismert az iskolabol, masreszt - mint tudjuk -
 teves,
harmadreszt a fenti problema megoldasa vele egyetemi
szintu matematikat igenyel, arra pedig, ugye, nincs szukseg.
Az ugyancsak hibas Einstein-fele elmelet is ki van zarva
(kisiskolasok ritkan oldanak meg tenzoregyenleteket).
> ========================================
Mivel a BS gravitáció potenciáljának helyfüggése
azonos a Newton-i gravitacio helyfuggessel, a
palyak nem valtoznak. Kepler torvenye valtozik a
tomegben: M >>> M - m egytest problema eseten.
Ket test problema eseten M >> M * (1 - m ^ 2 / M ^ 2)
==========
Mire vonatkozik azon allitasod, hogy Newton elmelete
teves. A mechanika jo kozelitese a valsagnak kis
sebessegeknel. A Newton-i gravitacio ervenyes
nagy tomegaranyoknal es gyenge grav. tereknel.
=========
Tenzoregyenleteket nem fogok megoldani, a relativitassal
nem fogok foglalkozni, erre vannak nalam okosabb
forumtarsak a HIX-en. Konkretan melyik hibajara
hivatkozol Einstein elmeletenek?
================
A magam reszerol megigerem, hogy nem nagyon
fogom firtatni az elmelet es a valosag kapcsolatat
(az a fizikusok dolga), ha egyebkent matematikailag
ellentmondasmentes a dolog.
Korrekt a keres?  ====> Lenyegeben igen, Dezso
Udvozlettel: Posztobanyi Kalman
+ - az atom hullamzo csepp? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Azon gondolkodtam el, hogy az atomok orokmozgasat kimondtak
jo regen, de hogy ez mikent lehetseges energiaveszteseg nelkul,
azt a szemleltethetoseg hataran tulra eso kerdesnek nyilvanitottak.
Es sokminden egyeb is tabu elottunk.
Erre ma eszembe jutott a Mach elv, es annak kapcsan az attetszo
folyadekcsepp, melyrol nem tudhato, hogy foroghat-e maganyosan
ures vilagegyetemben.

Aztan meg egy ilyen viztiszta cseppben tevelygo fenyre gondoltam,
hogy mikent viselkedne forgoban, ill. nem forgoban,
es a toresmutatora is gondoltam - ami az anyagban lassabban terjedo
feny sebessegevel szorosan osszefuggo fogalom - s felsejlett
a hatarszog is, azaz meghatarozott szognel nagyobb beesesu
feny nem jut ki optikailag surubb anyagbol ritkabba, azaz
befele verodik vissza az anyag hatarfeluleterol.
A hatarfelulet persze absztrakcio, valojaban nem folytonos,
es nincs nyugalomban, nem geometriai sik.

Lehet, hogy nagy butasag, de ezeket kombinalva - egyedi atom
eseten, nem hasonlo jelensegrol van-e szo, amit
attetszo anyagokra oly konnyeden elfogadunk, marmint hogy
a fenyt tobbe-kevesbe kepesek csapdaba ejteni ?
Lehet-e hogy az atom viselkedese hasonlokeppen geometriai
optikai rendszer-szemlelettel is kozelitheto, csak eppen
fontos szem elott tartani, hogy a reflektalo felulete bonyolult
hullamzo mozgasban van?
Bizonyos hullamhosszok orokre bentrekedtek, de allandoan
bolygatjak bentrol, ami a mozgasat extrem kis homersekleten
is biztositja, mig bizonyos hullamhosszokat csak atmenetileg
kepes optikailag tarolni, mert a benne 'tombolo' fenyek
egyuttesen deformalgatjak, modositgatjak a 'hatarfeluletet', s
megfelelo alak eloalltaval belulrol kitorni akaro bizonyos
fotonok - de csak bizonyosak eselyesek kilepni ?
Belepni, ill. rajta atjutni pedig kulonfelek tudnak, de atmenetileg
csapdaba kerulni csak bizonyos ferkvenciajuak, melyek odabent
csakis tevelygesek utan talalhatjak el a hullamzo tukrozo
'falat' ugy, hogy kijuthassanak.

Ez nekem olyan szep, es gombolyu, hogy kar lenne, ha nem igaz...

Udv: zoli
+ - Re: izzoszalas problemak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Ferenc ! 

>> Megis, onsulyban talalkozni eszreveheto elteressel, ami arra
>> utal, hogy nagyobb ferrites dolog lehet benne, pl.toroid -
>> az eleve robusztusabb muanyag burkolatban.

>Higgy nekem, nincs.
Elhiszem, komolyan, csak elfilozgatok milyen elvek johetnenek
szoba meg.

>Nincs is ra szukseg, minek? Ezen a frekvencian, ilyen teljesitmenyre
>nem kell nagyobb tekercs. Semmi ertelme, hogyan befolyasolhatna
>az elettartamot?

A fama szerint a fenycsoveket a ki-bekapcsolasok rongaljak, megpedig
az izzoszal parolog es fogy, igy ha izzitas helyett nagy
feszultsegmeredeksegu impulzussal gyujtanak - nem tudom, csak
tippelek, hogy esetleg az jobban kimelne, viszont ilyen esetben
radiozavarasi problemak adodhatnak, ami gondos szurest
igenyelne.
A hagyomanyos fenycsoveknel a cso begyujtott allapotaban az ionizacio
kepes fennmaradni 50Hz szinusz valtoaramon, nem is kell
csak egyszer begyujtani. Fazisszogvezerlesnel nem tudom mi lenne,
de a zavarkeltes megint bejonne, ezert ugyancsak illene
zavarszurest vegezni, ahol bejohet a kepbe egy nagyobb ferrites
tekercs.
Ha a kozonseges fazisszogvezerles nem jo, meg szoba johetne esetleg
'kapcsolouzemu DC tapos' megoldas ?
Persze az onkoltseg es az atlagos elettartam a meghatarozo
egyuttesen a gyarto szempontjabol, tehat olyan megoldast valasztanak,
ami versenykepes, igy nem vitatom, hogy nagyjabol
megtalaltak mar az optimumot, ami nem igenyel nagy
tekercset. Azonban talan elofordul, hogy esetleg mindossze
szabadalmi okok miatt a szokasostol nagyon eltero megoldast vetnek be.

>Tevesek az informacioid. 100 evig ego szenszalas lampa :))
>Nem kell mindent elhinni!
En nem lattam ilyent, de ha valaki allitja, hogy beszelt mar olyan
emberrel aki latott mar olyan embert, aki latott mar ilyen szenszalas
izzot, akkor erdemes 1 bitet lefoglalni agyunk szegleteben
arra is, hogy hatha tenyleg van ? :)

Udv: zoli
+ - Re: Gravitacio (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

  Egy-ket magas labda:

> 2. A Fold-Hold, vagy a Naprendszer gravitacios kolcsonhatasa olyan, hogy ezen
> rendszerek gravitacios, es altalaban teljes energiaja allando.

  Teljes energiaja igen, ha abba beleszamoljuk a kisugarzott energiat is.
Gravitacios onmagaban nem, gondoljunk az ar-apaly erokre, ahol kinetikus
es gravitacios energia alakul hove.

> 3. Az eddigi tapasztalatok szerint a kolcsonhatasok maskeppen es mas
> kepletekkel irhatok le, ha a kolcsonhatas soran energiavaltozas van,
> mint amikor nincs energia valtozas.

  Ez nekem kicsit log a levegoben. Nem lehetne kicsit kifejteni, mirol szol
a fenti allitas? Kulonbozo folyamatok soran bizonyos kolcsonhatasok
fontosak, masok elhanyagolhatok. Ettol a kolcsonhatasok ugyanazok. Mas
esetekben a helyes kolcsonhatas kepletek helyett lehet azoknal egyszerubbet
is alkalmazni, megfelelo hatarok kozott. Ezt nyilvan nem lehet mindig megtenni.
Ebben semmi uj nincs. Szabadon mozgo (egyenes vonalu egyenletes mozgas)
elektron eseten ignoralni lehet mind a kvantummechanikat mind az eldin.-t.
Ha viszont gyorsul az elektron, akkor kell az eldin. is, mert gyorsulo elektron
sugaroz is, ahhoz meg kell. Ha anyagban megy az elektron, akkor kell
a kvantum, vagy szerencses esetben eleg annak leegyszerusitese, a szilard
test fizika. Stb.

> Az eddigi kozepkori hit szerint a Newton-i
> gravitacios keplet ugyanaz, fuggetlenul attol, hogy a teljes rendszer
> energiaja allando, vagy nem allando.

  A teljes (zart) rendszer energiaja allando. Mikor nem az???

> 5. Tekintsuk a Naprendszer kialakulasat, amikor a gravitacios energia nagy
> resze hoenergiakent, EM sugarzassal szabadult fel. Ekkor a rendszer
> kinetikus es gravitacios energiajanak osszege nem volt allando. Bizhatunk-e
> abban, hogy ezt a folyamatot is Newton gravitacios torvenye irja le?

  Termeszetesen Newton gravitacios torvenye NEM irja le korrektul, ahhoz
kell a teljes newtoni mechanika is, hiszen a fotonok energiat, impulzust
es impulzus momentumot 'visznek el', tovabba az energiamerlegbe bele kell
venni a teljes rendszer energiajat *is*, azaz kell egy kis termodinamika
is. Nem meglepoen...

> 7. Nem mindegy, hogy a HELIUM ket protonbol es ket neutronbol, egy
> protonbol es egy triciumbol, egy HE-3-bol es egy neutronbol, vagy
> ket deuteronbol keletkezik. Az energia felszabadulas merteke fugg a
> kezdeti fel telektol.

  Amint azt az energiamegmaradas kikoveteli. Az energiafelszabadulas merteke
a veg- es kezdeti allapotban meglevo energiak kulonbsege. Ha zart rendszert
csinalsz az egeszbol (gy.k.: beleveszed a felszabadulo fotonokat is), akkor
az energia megmarad. Ebben nem tudom, mi az ujdonsag...

> 8. Hasonloan a Naprendszer kialakulasa es a gravitacios kotesi energia fugg
> attol, hogy a Naprendszer mekkora tomegdarabokbol, hany szazalek porbol es
> gazbol alakult ki. Tehat a gravitacios torveny fugg a resztvevo tomegek
> eloeletetol.

  Ezt most abszolute nem ertem. Azt ertem, hogy a rendszerbol kinyerheto
potencialis energia fugg attol, hogy mik a kiindulasi feltetelek. Nem
meglepoen, mert ez mar az energia megmaradasbol kovetkezik. Ha porfelhobol
indul ki az ember, akkor mar a potencialis energia egy resze (elozoleg)
felszabadult, amikor a por osszeallt a gazbol. Ebben semmi csoda nincs.
Termeszetesen *ezt* az energiat *megegyszer* csak az Egely tudja kinyerni :-)
  Szoval azt ertem, hogy a gravitacios kotesi energia fugg a tomegeloszlastol,
abben semmi uj nincs. Az ebbol levont kovetkeztetest vagy nem ertem, vagy
zoldsegnek tartom, vagy trivialitas: A gravitacios torveny mar a kozepkorban
is tomegeloszlasokrol szolt. Ha mas a tomegeloszlas, akkor masok az erok
is. Trivialis peldanak felhoznam az ar-apaly eroket, ahol nem csak a
ket szilard test tomege, hanem azok tomegeloszlasa *is* szamit. Amit
altalanosban tanitanak (-GmM/r/r) az *tomegpontokra* van kimondva. Kiterjedt
testek eseten tomegpontokat kell csinalni es akkor tovabbra is mukodik.
Persze csak a gyengen gorbult ter eseten; fekete lyukaknal tessek
elohuzni azz Alt. Rel.-t (de most nem errol beszelunk).
  Szoval ezt most nem ertem. Igen, egy atlagos kiterjedt testnek *van*
gravitacios kotesi energiaja, ami a test kialakulasakor felszabadult.
Ezt eddig is tudtuk.

Gyula
+ - Re: (A ve'rnyu'l) csendgep(e) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>  Errol jut eszembe: A New Scientist me'g marcius 28.-i datummal adott
> ki egy hirt, miszerint egy angol mernok tenyleg megepitette a
> "csendgepet". Allitasa szerint a termek mar kesz a kereskedelmi
> forgalmazasra, de egyelore meg csak monoton zajok, pl. kompresszor,
> furo, generator hangjanak kioltasara alkalmas, viszont mar keszul az
> idoben rendszertelenul valtozo hangokat is elfolyto valtozat. Lehet,
> hogy Angliaban 28.-an van a Bolondok Napja?:)

Azt sajnos nem tudom, hogy hol, mikor van a bolondik napja.
De lattam es hallottam egy "csendgep" prototipusat.
Egy zajos szellozo - elszivo rendszert volt hivatott lecsendesiteni.
Tenyleg szamottevoen csokkent a zaj, ha bekapcsoltak.
Nehany hangszorot helyeztek el a legcsatorna oldalaban, es
ugy vezereltek (nana, hogy egy PC-vel), hogy ahol a human
egyedek es a meromikrofon tarkozkodtak, minimalis legyen a zaj.
Ez csak mely hangokra mukodik, amelyek hullamhossza "nagy"
a berendezes meretehez kepest. Pl. 1 KHz-en 15 cm-es
utkulonbseg a zajforras es a hangszoro kozott mar erositene a zajt.

Menyhart Zoltan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS