Hat, Mangrosz,

> Véleményem szerint van  reális lehetőség, hogy a jövőben
> visszatekintsünk a múltba.
> Tehát a múltba való visszanézésre a fény sebességét használjuk ki. A
> Földtől tetszőleges távolságra eljuttatunk egy gigantikus méretű
> tükörrendszert, melyet a Föld felé forditanánk.

ennel meg a multkori (a vilagegyetem tagulasarol szolo) eszmefuttatasod
is jobb volt. Igen, megoldhato amit irsz, de a kovetkezo problemak
vannak vele:

- igy nem lehet a multba visszanezni. Elobb oda kell vinni a tukrot,
utana nezheted. Innen kezdve nem erdemes ezzel foglalkozni, mert a
problema atalakul a "hogyan orizzuk meg a jelent az utokornak" c.
feladatta. Erre pedig jobb megoldas a jelenleg is letezo (kem)muholdak
halozata, vagy nehany videokamera minden sarkon.

- keresned kell egy - a Foldhoz kepest - stabil pontot a
Vilagegyetemben. 
2 ilyen letezhet: a foldpalyan, negyed fordulattal a Fod elott es utan.
Igy kb. 20 perces kesleltetessel nezhetned a Fold 3/4-enek a kepet.

- Mekkora tukrot gondoltal ?
  - Ahhoz, hogy a fel Fold mindenhonnan latsszon, pontosan Fold nagysagu
tukor kell. Ilyet belathato idon belul nem lehet kesziteni, mert
semmilyen anyag nem birja. Ilyen leptekben mar nincsen szilard anyag,
csak keplekeny vagy gaz.
  - Persze van mas megoldas is: mar feltalaltak a domboru (ezert
KICSINYITO) tukrot is. Pl. a Fold atmerojenek szazadreszet mar el
lehetne kepzelni. Szerinted innen, a Foldrol mit lehet majd latni abban
a tukorben ???
Siktukor eseten is max. egy olyan csillag lenne, mint a Mars, csak
sotetebb. A jelenlegi tavcsoveinkkel meg a Holdon is (idoben mp.
nagysagrend) csak n*100m-es targyakat latunk.

- Milyen pontosan tudnad beallitani ezt a tukrot ? El tudod kepzelni,
milyen pontos iranyzek kellene ide - meg a domboru tukornel is ?

- Meddig maradna a helyen ? Itt nemcsak az elore lathato dolgokra
gondolok: ugye a palya ellipszis, mindig hozza kell allitani a tukrot; a
Nap pedig melegit, eltorzitja a kepet. Figyelembe kell venni a bolygok
hatasat is.
Ezen kivul az osszes, elore nem lathato dolog: napszel, napkitoresek,
ustokosok (nem talalja el, csak elmegy mellette), stb.

- Hogyan gyartasz le ilyen pontos tukrot ? El tudod kepzelni, milyen
hatasa van 1 Angstom torzitasnak (ha nem PONTOS IRANYBAN veri vissza a
fenyt) ilyen tavolsagbol ?

- Meddig maradna epen ? Egy ekkora targyat (a Fold/100 meretut is)
folyamatosan meteoritok bombaznak.

- Jo, felejtsuk el a tukrot, tegyunk ki videokamerat tavcsovel. Ugyan
ezt is pontosan kell iranyozni es folyamatosan korrigalni... szerinted
mekkora FELBONTAS szukseges ehhez ??? Ugye a lemezen el kell ferni a
teljes Fold kepenek, mindennel, amit latni szeretnel. Ez mar joval a
feny hullamhossza alatt van !

- Vegul: tegyuk fel, hogy megis megoldottuk (pl. sok videokamera
Sci-Fi-be illo tavcsovekkel, mindegyik a Fold egy reszet figyeli)
- mire megyunk a kapott keppel ?
  - tukornel csak a legkivalobb es legpontosabb tavcsovekkel lathatnank
barmit is, videokameranal pedig a legjobb (es mozgo !) vevo/dekodolo
egysegekkel (ez nem a Fold korul kering par ezer km magasan, fix
helyen).
Persze az adast lehet tovabbitani, de ahhoz is komoly technika kell.
  - csak a 20 perces kesleltetes mukodik, tehat, ha tovabb is meg kell
orizni, akkor tarolni kell, ha pedig korabbi dolog erdekelne, akkor... ?
    - Hogyan, mivel tarolsz ilyen irdatlanul nagy tomegu informaciot ???
Jo, most sehogy, de kesobb ? Ez 1 mp. alatt tobb, mint az idaig
osszeszedett teljes tudasanyag ! Raadasul a 999%.-e felesleges (pl.
folyik a folyo vagy fak lombjai kozott jatszik a szel) - de NEM
TUDHATOD, hol van az az 1 %., ami valaha, barkit is erdekelhet !!!
    - Ki es hogyan tudja megnezni ezt az iszonyu mennyisegu informaciot
? Milyen modszerrel ? Talalomra ? Gepi uton feldolgozva ? Milyen
szempontok szerint ?


Ha meg erdekel a problema, probald ki:
fogd a borotvalkozotukrodet, vidd el olyan messze a lakasodtol,
amennyire csak birod es allitsd be, hogy az ablakodbol _lassad magadat_
(2 emberes problema, mobiltelefont javasolok es egy foldmero kollegat).
Szerinted mennyire pontosan kellene beallitanod ?
Mit latnal benne a legjobb tavcsoveddel ?
Mennyire remegne a kep ?
Meddig maradna pontosan a helyen ?

Kedves Jozsef.

<<< Galilei mondta ki, hogy egy zart
hajokabinban, amibol nem lehet kilatni, nem lehetseges 
fizikai kiserletek
vegzesevel, eldonteni, hogy a hajokabin mozog vagy nem 
mozog. 
Azt allitja ugyanis, hogy nincs abszolut mozgas, a mozgas a
vonatkoztatasi rendszer fuggvenye. Nem letezik abszolut 
nyugalom, nem
letezik abszolut vonatkoztatasi rendszer. A vonatkoztatasi 
rendszerek
egyenertekuek.>>>

Erre vonatkozolag en is csinaltam egy kiserletet es azt a 
kovetkoztetest
vontam le, hogy egy inercialis rendszeben, lehetetlen 
erzekelni, merni
minden hatast, amely determinalja a rendszerben lezajlo 
jelensegeket.
Te nem  jegyezted meg azt, hogy egyenes vonalu egyenletes 
mozgas sincs.
Ebbol kovetkozik, hogy az inercialisrendszer is csak egy 
kompromisszum,
mert nincs abszalut  inerciarendszer.
Ezert mondom, hogy a mechanika elso torvenye altal 
megfogalmazott
jelensegek nem leteznek, egy irracionalis vilagra 
vonatkoznak.

<<<Legyen a hangforras a vonaton egy meterrud egyik vegen, 
a hangot erzekelo
mikrofon a meterrud masik vegen.>>>

 Ahogy a multkori kiserletem bizonyitja az ut mindig mas 
lesz, csak nem tudod 
megmerni, mert abban a pillanatban amikor hangot sugarzol, 
meg kellen jegyezd 
a hangszoro helyzetet..
A lenyeges dolog az, hogy a hang, miutan elhagyja a 
hangforrast, kilepik
 a mozgorendszerbol, s csak a nyugalomba levo levego 
determinalja
sebeseget. A hanghullam nincs kotve a hangszorohoz, hogy 
azt magaeloot tolja, 
vagy magautan huzza.

<<<Erdekel az is, hogy fugg-e az 1 m befutasahoz szukseges 
ido, ha a hangszoro
mozog.>>>

Itt, ket valtozatlan es nyugalomban levo tavolsagod van. 
Ezt egy kulso,
mozgasban levo hangforras nem befolyasolja, mert a hangot 
is, a nyugalomban levo
levego vezeti.

<<Hang helyett most lovoldozok, merem a golyo futasi 
idejet. (azt az idot, ami alatt  a
golyo eppen a rud egyik vegetol a masik vegehez er) 
Atteszem a puskat a
kiskocsira. Megallapitom, hogy a golyo futasi ideje viszont 
fugg attol,
mozog-e a kiskocsi. Rovidebbert merek, ha a puska a loves 
iranyaba halad, es
hosszabbat elfele.>>>

Itt nem jegyzed meg, hogy zajlik a mozgasban levo vonaton a 
jelenseg.
Ugyan csak nem jegyzed meg, hogy miutan a kiskocsira tetted
a puskat, a nyugalomban levo meterrud mind a ket vegen 
mersz-e idot.

<<Ertekeled, milyen kinosan kerultem a sebesseg fogalmat?!>>

Azt valoban kerulted, de a tavolsagmeresben hiba van.

<<<Mikor kesz vagyok, kapok egy levelet a hixen, hogy 
tevedesben vagyok>>>

Az utmeres hianyat mar elore tudtad.

<<En azzal vedekezek, hogy egyreszt a szelet en is 
eszrevettem,>>>

Valoban erzel szelet te,  mint a vonattal egyutt mozgo 
megfigyelo, de maga
a hanghullamra az nem. 

<<< Egy ilyen vilagban, mint az elozo nyitott vonat, ahol
mindent kitolt a levego, nemigen tudna a Galilei elv teret 
nyerni, mert a
levegohoz kepest allo koordinatarendszer ki van tuntetve, 
abban nem fuj a
szel, egyforman terjed minden iranyban a hang stb, tehat 
van egy olyan
vonatkoztatasi rendszer, amely mas mint a tobbi.>>

A hanghullam, az allo koordinatarendszerben halad

<<Eljatszom a fennyel, gyanazt, mint feljebb a hangga.>> 

Tehat ugy viselkedik mint a hang.
 
<< Talan a vilagot kitolti egy eter nevu valami, es a feny 
ugy terjed az eterben, mint a hang a
levegoben. A hangnal mar tudom, hogy a hang terjedese fugg 
a szeltol.>>> 

Nem kell keresni az eterszelet, mert levego szel sincs, a 
vizsgalt jelensegre.

<<< UGYANAKKORA idot mernek. Hat ez hogy lehet? Newtoni 
vilagkeppel SEHOGY
se lehet. .>>>

Gondolom erzekelted az erveimet, hogy elfogadod? Az mas 
kerdes.
Szerintem nem az Einstein elmelet teves a fenyhullamra 
vonatkozoan,
hanem a Newton-i elmelet a teves, a hanghullamra 
vonatkozoan.
Ez a nezetkulonbseg zavart engem es meg sokan masokat.

<<Hat en nem adnam fel!>>

Nagyon jol tetted. Aki az elso lepesben egyetert, nincs 
tovabbhaladas.

<<<Ha ezt gondolod, akkor a kiserletezoknek nem hiszel.>>>

A kiserletezoket tisztelem, tevedeseikert nem vadolom, mert 
nem szandekos

<<<Ha ezt nem fogadod el, nem tudunk tovabb vitazni  Minden 
kiserletezo
teved, vagy tudatosan hazudik, osszeeskudott stb. Ezt 
nyilvan nem lehet
komolyan gondolni.>>>

Nem fogadom el es megis tudunk tovabb vitazni
Nem tudatos hazudas. Hianyos , de nem szandekos.

<<<Minden tovabbi nelkul meg lehet csinalni hanggal, 
konnyen lehet fokuszalni,
osztani, amit csak akarsz.
Termeszetesen nem jutunk ugyanarra az eredmenyre mint a 
fenynel.>>> 

Itt technikai hatranyba vagyok. Gyakorlatilag megcsinalta 
valaki 
a kiserletet a hangal is?
A hanghullammal szemben nincs menetszel, ugy hogy az 
eredmeny ugyan az
mint a fenynel
Udvozlettel, Szocs.

Sziasztok!

 >Szoval, hogy felre ne ertsetek, senkiert sem tartom a hatom
Ka'r.

 >Elterve a temetol, tudsz e okot, vagy magyarazatot, hogyan, vagy miert
 >befolyasolja a tomeg az egyidos csillagok  egyidejutlen eletkorat.
Tudok: a nagyobb tomegu csillagok magja surubb es forrobb, bennuk
gyorsabban zajlik a hidrogen fuzioja. A Nap mintegy tizmilliard ev
alatt fogyasztja el magjanak hidrogenkeszletet, utana valik voros
oriassa. Egy 15 naptomegu csillag 670-szer gyorsabb, igy o mar
15 millio ev alatt eleri a voros orias allapotot. a Napenal sokkal
kisebb tomegu csillagok kozul pedig meg egy sem valt voros
oriassa, meg nem telt el annyi ido.

 >A tomeg fuggetlen a terfogattol.
Tessek? Minek a tomege? Nem tudom, mirol beszelsz,
de csillagokra ez nem igaz: egy naptomegu, 5 milliard
eves csillagnak nem veletlenul annyi a terfogata.

 >A ket csillag egyenlo tomegenel nem allhat meg a tomegatadas folyamat
Ez most egy hipotezis, vagy bizonyitani is tudod?

 >a, Nincsennek olyan atomszerkezetek, ahol mind a mag es a korulotte keringo
 >elem tomegmeretben egyenlo lenne.
Ezt csak azert irod, mert meg nem hallottal a pozitroniumrol,
ami elektron es pozitron kotott rendszere?
Az elektron es a pozitron egyenlo tomegu.
De emlithetnem a mezonokat is, melyek kvark-antikvark rendszerek.
Olyanok is vannak koztuk, amelyben a kvark es az antikvark
azonos tomegu.

 >b, azonos tomegu elemek (elektron, proton, neutron stb.) nem vonzak egymast.
Az eletron es a poziton vonzza egymast.
A proton es az antiproton vonzza egymast.
A neutron es az antineutron vonzza egymast.
(Ez utobbin nehanyan biztos meglepodnek.)

De ezekhez a gravitacionak nincs koze. Mas kolcsonhatasok mukodnek itt.

 >Egyszer David Gyulat (dgy) kertem fel, hogy bovebben kifejtse, azt hiszem
 >azota is megharagudott ram.
Mirol van itt szo konkretan? David Gyula nem haragszik meg azert,
ha valaki kerdessel fordul hozza.

 >Mivel Newtonnak sem azert esett az 'alma' a fejere, mert azt egy
 >'eszkozzel' huzta, a valos okot kellene keressuk.
Newtonnak NEM esett alma a fejere, hanem LATOTT egy almat
lehullani, es allitolag ez inspiralta. Nem tudom, honnan szarmazik
ez a marhasag.

 >A lenyeg, tehat, hogy amig szemelyesen, a gyakorlatban is felismerve a
 >tenyeket meg nem gyozodunk bizonyos dolgokrol, nem szabad itelkeznunk
En pedig azt mondom: szabad. Es eppen ez az egyik nagyon jo dolog
a fizikaban, hogy a reszletek ismerete nelkul is itelkezhet az ember.
Pl. ha csak annyit tudok, egy folyamatban nem ervenyesul az
energiamegmaradas, akkor anelkul, hogy tuzetesen megvizsgalnam
a folyamatot, maris tudom, hogy ez egy lehetetlen folyamat.
Es az esetek 99.999 999 %-aban igazam lesz. De lehet, hogy 100 %-aban.

 >es ne legyunk 'nagyon szkeptikus'ak senkivel szemben.
Mint irtam, ka'r, hogy elojel-ugyben nem vagy hajlando allast foglalni.
Igy nem nehez nem szkeptikusnak lenni.

Udv: Kalman