1. |
Miert franciahoz? (mind) |
19 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind) |
61 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: Cseh r^ (mind) |
32 sor |
(cikkei) |
4. |
Re[10]: Fonotaxis + Zonges aspirtatak (osszevonva) (mind) |
9 sor |
(cikkei) |
5. |
Re: okolszabaly (mind) |
15 sor |
(cikkei) |
6. |
ASSZONY NEVEK (mind) |
34 sor |
(cikkei) |
7. |
FELESEGNEV (mind) |
35 sor |
(cikkei) |
8. |
minket - bennunket, ... (mind) |
8 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Miert franciahoz? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Hello,
> El tudom képzelni. Másik barátom a nyáron ment férjhez egy franciához,
>és neki is két neve van. Egy idehaza, amiben -- azt hiszem -- nincs
>benne a -né toldalék, merthogy a férje neve Montané, és ez még a -né
>toldalékkal együtt... de mindenesetre asszonyneve van. Odahaza viszont
>Párizsban van neki egy másik asszonyneve ottani rendszer szerint. Hogy
>melyik miképpen szól, azt képtelen voltam megjegyezni. Húsz évig
>tudtam, hogy hívják a barátomat, de most már... :)))
Ez most hogy van? A baratod ment ferjhez? Nem inkabb felesegul vett valakit?
Vagy a baratnod ment ferjhez? Mert ugy ertheto.
Kernem az ugyet tisztazni + azt is megirni, mi lett vegulis a neve. Ja igen,
es miert franciahoz?
Udv,
awender
|
+ - | Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Elnézést, hogy még mindig régi témákon lovagolok, de csak pár napja fedeztem
fel a listát, és nagy élvezettel bogarászom a NYELV régebbi számait.
Hunter írta jó egy hete:
>Hátha tud itt valaki héberül meg görögül... Szóval az érdekelne, hogy a
>héber "fiatal nő" és a görög [gondolom, ógörög] "szűz" szó mennyire
hasonlít
>egymásra? Ha számít, a Blöff c. film elején van egy utalás erre, kiváncsi
>vagyok az igazságtartalmára.
Nem ismerem a filmet, így az utalást sem, de sejtem, miről lehet szó: egy
ominózus versnek, de még inkább egy ominózus szónak a fordításáról a bibliai
Izajás könyvéből (7,14), amely körül a mai napig lezáratlan teológiai viták
kavarognak.
A vers számunkra érdekes része így hangzik a katolikus Szt. István Társulat
fordításában:
"Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el."
Ugyanezt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat múlt század elejei
bibliafordításában így olvashatjuk:
"Íme a fiatal nő várandós lesz és fiat szűl es így nevezi őt: Immánuél."
Most akkor szűz vagy fiatal nő? A két szó tartalmilag közel áll egymáshoz, a
különbség azonban óriási, ha a szöveg teológiai implikációit is figyelembe
vesszük: Máté evangélista Izajás szavait Szűz Mária szeplőtelen
fogantatásának jövendöléseként idézi evangéliumában (1,23). Ezért igen
fontos tisztázni, hogy szűzről, vagy egyszerűen fiatal - akár házas - nőről
van-e szó.
A héber eredetiben az "'alma" szó áll, ami az esetek többségében "fiatal
nő"-t jelent. Egy helyen (Énekek éneke 6,8) ezek a fiatal nők ráadásul a
király háremében fordulnak elő, ahol szűzességgel igazán senki nem
vádolhatja őket. A héber Bibliának amúgy van külön szava a "szűz"-re, ez a
"betula". A zsidó bibliafordítók és írásmagyarázók ennek megfelelően Izajás
versét "fiatal nő"-vel vagy ennek szinonimájával fordítják, ezzel is élesen
elhatárolva magukat a keresztény teológiai állásponttól.
Érdekes módon a keresztény fordítók és teológusok éppen egy - sőt: hetven -
zsidó szaktekintélyt hozhatnak fel a maguk igazának alátámasztására: a
Krisztus előtt kétszáz évvel készült görög bibliafordítást, a Szeptuagintát,
amelyet a hagyomány szerint az alexandriai zsidó közösség hetven bölcse
fordított héberről görögre. A Szeptuaginta a legtöbb esetben fiatal nőnek
fordítja az 'alma szót, azonban két alkalommal kivételt tesz: az egyik ilyen
hely Izajás 7,14, ahol a "parthenosz", vagyis "szűz" szót használja.
Krisztus előtti zsidó fordításról lévén szó, elfogultsággal igazán nem
vádolhatjuk a fordítókat, valami - előttem ismeretlen - okuk nyilván volt
arra, hogy eltérjenek a szokásos fordítási gyakorlattól. Egy ilyen ok
lehetett, hogy a Szeptuaginta, amely jóval a héber Biblia kanonizálása előtt
készült, egy olyan korábbi héber szöveget használt, amelyben egy másik szó,
talán éppen a "betula" állt az "'alma" helyett. De ez utóbbi csak az én
feltételezésem.
Visszatérve tehát az eredeti kérdésre, a két szó - 'alma ill. parthenosz -
formailag nem hasonlít egymásra, tartalmukban viszont néha igen, néha nem, a
bibliafordító vallási meggyőződésének függvényében.
Gyuri
|
+ - | Re: Cseh r^ (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #63, Láng Attila D.:
> Ami azt illeti, most sincs, mert emlékeim szerint (elő kéne vakarni a
> táblázatot, de hajnal van, nem turkálok már a CD-k között) a /S/,
> illetve /Z/ a retroflex hangok jele, mármost én nem egy r-et és egy
> retroflex frikatívát hallok, hanem egyetlen hangot, tudja szösz, mi az.
Az /S/ az "szabvány magyar <s>" hang, azaz zöngétlen posztalveolaris
spriáns jele a SAMPA-ban, a /Z/ pedig ennek zöngés párja (magyar
<zs>). A többit halkam mondom, nehogy fonetikai-fonológiai vita
kerekedjék ki. A cseh "r^" ha akarom affrikáta (amennyiben nem csupán
zárhangok kapcsolatát értjük ez alatt részhangokkal), ha akarom ún.
"double articulation" [ennek magyar fordítását nem ismerem]: vi. (1)
affrikátaközpontú megközelítéssel: egy hang, amely az
(apiko)alveoláris pergetett hangnak megfelelő artikulációs pozícióból
indul és a zöngételen vagy zöngés posztalveoláris réshangnak
megfelelőben végződik. (2) "double articulation"-ként: olyan
posztalveoláris approximáns, amelyhez a képzésének második felében
spiránsokra jellemző képzési mozzanat társul. (3) Funkcionális
megközelítés: egy /r/ és egy /S/ vagy /Z/ egymás után, de a
hangképzőszervek folyamatos átmenete mellet ejtve.
> Speciel plozíva után (jellegzetesen a př- kezdetű szavakban) én
> kifejezetten "vékony", alveoláris vagy posztalveoláris hangot hallok és
> ejtek.
Ez a fonetikai alapja a szorb <r^> /rS/ -> /s', S/ átmenetnek.
[Egyébként a korábbi számban helytelenül írtam, hogy az alsószorb ezt
<s'>-vel jelölné, ugyanúgy <r^>-rel jelöli, mint a felsőszorb, csak
az ejtése más]. Ez egy hasonulásos jelenség, melynek során az /r/
perdülete beleolvad a megelőző /p/ (ill. /k/, /t/) zárjába.
Mindenesetre a "pr^enos" 'átvitel; közvetítés' ill. a "ps^enice"
'búza' cseh szavak első szótagjai is különböznekk ejtésben.
|
+ - | Re[10]: Fonotaxis + Zonges aspirtatak (osszevonva) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
hix.nyelv #63, Mártonfi Attila:
> De hát azok a bináris tulajdonságok átfogalmazásai.
De még milyen szellemesek: segítségükkel 1/2 bitnyi információval
jellemezhető egy fonéma :-). Emúgy a ternáris is a bináris
átfogalmazása, csak a jelpár permutációi közül az egyik állapot
tiltott. Sőt, gyanítom, az általad említett "skálázás" is az: valami
binominális eloszás lehet a háttérben :-)
|
+ - | Re: okolszabaly (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #63, :
> Én egy igazi ökölszabályt ismerek, amit gyerekkoromban
> tanitottak a hónapok hosszának a megállapítására.
hix.nyelv #63, :
> A nemet "Faustregel" tukorforditasa. Ennek eredetet en sem tudom.
> Hallottam egy olyan magyarazatot, miszerint az oklunkon (balrol jobbra
> haladva) a butykok es a melyedesek sorrendje megmutatja
Valóban kézenfekvő magyarázat. Nem is értem, hogy nekem miért nem
jutott az eszembe. Annál is inkább, mivel a napokban újságolta
lelkendezve a fiam, hogy milyen jó módszert tanultak az insoklában a
hónap napjainak kiszámolására...
|
+ - | ASSZONY NEVEK (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Attila!
> Izabella, olyan vaaaagy... nem tudom, hány éve ismerlek, és most tudom
> meg a nevedet? :) Mindazonáltal meglepetést okoztál, mert Te vagy az
> első élőlény a földön, akinek a nevében -ban, -ben határozószót látok,
> kivéve persze Bencit és Ben Guriont. Ez az in szócska direkt van benne
> és mindenkinek jár, aki olasszal köt házasságot, vagy családi
> sajátosság?
Valoban jo reg ota ismerjuk egymast, de mindig csak a lanynevemen mutatkozok
be...
Mindenutt.
Ez nem csaladi hasonlatossag, minden hivatalos okmanyban az olasz asszonyok
neveben benne van az "in" szocska. De mar itt is kezd elveszni. Megmarad
csupan a lanykori nev.
Az "in" szocska hazasodni (mettere su casa - olaszul), vagyis valamelyik
csaladba bemenni, behazasodnit jelenteni. Nekem is furcsa volt az elejne, de
logikus.
Ugyanugy, mint nekunk magyaroknak logikus, hogy valakit Sandorne'-nak
hivjanak Mivel ezzel jeloljuk valakinek a hovatartozasat. Szerintem ugy a
magyarban, mint az olaszban kezd elavulta valni
> El tudom képzelni.
Az olaszoknak az a furcsa, hogy egy nonek miert van ferfineve? Pl. Gabriele
Fraqncesco-"nč" Igen csak korbe szoktak erte nevetni, de akkor
megmagyarazom, hogy mibol ered.
Udvozollek: Izabella
> La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>
|
+ - | FELESEGNEV (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> >Amikor hazasodtam (urrrrram isten mar evszazadokkal ezelottnek tunik!:)))
> >mar ervenyben volt a kulonfele nevek valasztasanak a lehetosege. A nekem
> >legszebbnek tunot valasztottam volna, Vidonine Végh Izabella-t de nagyon
> >kertek, hogy ne tegyem, nekik akkor nagyon nehez lenne ezt igy
> >anyakonyvezni. A legnagyobb szomorusagomra engedtem a keresuknek. Akkor
> >lettem en a magyar anyakonyvezeskor Vidoni Gabriele Francescone, az
olaszok
> >(akik a magyar utlevelemben latjak) legnagyobb megrokonyodesere.
>
> Azert ezt nem uszod meg ennyivel, ha mar szoba hoztad :)
>
> 1. Szoval miert voltal szomoru?
> 2. Hogy lettel te Vidoni Gabriele Francescone?
>
> Udv,
>
> awender
1. A szomorusagom oka az volt, hogy a magyar anyakonyvi hivatalban engedtem
a keresuknek, es nem vettem fel a Vidonine Vegh Izabella nevet, hanem ferjem
utan a Vidoni Gabriele Francesco-ne'-t irtak be. Nem akartam ott vitatkozni
veluk, beleegyeztem. Pedig mar akkor gondoltam, hogy ez egy kicsit furcsa
lesz majd az olasz honban. ( csak igy kisbetukkel is megfelel ugye irni
ilyen esetben? , ha mar a nyelvlistan vagyunk! legalabb okuljak is) Mert egy
olasz nevet "ne'sitettek" melle.
2. Hat igy lettem V.G.Francesco-ne'. (nem beszelve arrol, hogy a
Francesco-ban az ot meg hosszuval is irtak, mert hat ugye a magyar sz vegi
o,o: hosszu. Igy ragasztottak ram a magyar okmanyaimban ezt a nevet, mint a
szamarra a ket fulet. Viselem, viselem.
Udvozlettel:
Izabella
Awender, ha mar igy vonalban vagyunk: te miert vagy awender? Jo kerdes
mi?:)))
|
+ - | minket - bennunket, ... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Sziasztok!
A napokban racsodalkoztam, hogy milyen erdekes, hogy a "minket" es
"titeket" helyett hasznalhato a "bennunket" illetve "benneteket" is. Mit
lehet tudni ennek eredeterol?
Udv:
R.Mari
|
|