Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX NYELV 64
Copyright (C) HIX
2002-03-15
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Miert franciahoz? (mind)  19 sor     (cikkei)
2 Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind)  61 sor     (cikkei)
3 Re: Cseh r^ (mind)  32 sor     (cikkei)
4 Re[10]: Fonotaxis + Zonges aspirtatak (osszevonva) (mind)  9 sor     (cikkei)
5 Re: okolszabaly (mind)  15 sor     (cikkei)
6 ASSZONY NEVEK (mind)  34 sor     (cikkei)
7 FELESEGNEV (mind)  35 sor     (cikkei)
8 minket - bennunket, ... (mind)  8 sor     (cikkei)

+ - Miert franciahoz? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello,

>  El tudom képzelni. Másik barátom a nyáron ment férjhez egy franciához,
>és neki is két neve van. Egy idehaza, amiben -- azt hiszem -- nincs
>benne a -né toldalék, merthogy a férje neve Montané, és ez még a -né
>toldalékkal együtt... de mindenesetre asszonyneve van. Odahaza viszont
>Párizsban van neki egy másik asszonyneve ottani rendszer szerint. Hogy
>melyik miképpen szól, azt képtelen voltam megjegyezni. Húsz évig
>tudtam, hogy hívják a barátomat, de most már... :)))

Ez most hogy van? A baratod ment ferjhez? Nem inkabb felesegul vett valakit?
Vagy a baratnod ment ferjhez? Mert ugy ertheto.

Kernem az ugyet tisztazni + azt is megirni, mi lett vegulis a neve. Ja igen,
es miert franciahoz?

Udv,

awender
+ - Re: egy kicsi heber, egy kicsi gorog (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Elnézést, hogy még mindig régi témákon lovagolok, de csak pár napja fedeztem
fel a listát, és nagy élvezettel bogarászom a NYELV régebbi számait.

Hunter írta jó egy hete:

>Hátha tud itt valaki héberül meg görögül... Szóval az érdekelne, hogy a
>héber "fiatal nő" és a görög [gondolom, ógörög] "szűz" szó mennyire
hasonlít
>egymásra? Ha számít, a Blöff c. film elején van egy utalás erre, kiváncsi
>vagyok az igazságtartalmára.

Nem ismerem a filmet, így az utalást sem, de sejtem, miről lehet szó: egy
ominózus versnek, de még inkább egy ominózus szónak a fordításáról a bibliai
Izajás könyvéből (7,14), amely körül a mai napig lezáratlan teológiai viták
kavarognak.

A vers számunkra érdekes része így hangzik a katolikus Szt. István Társulat
fordításában:

"Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el."

Ugyanezt az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat múlt század elejei
bibliafordításában így olvashatjuk:

"Íme a fiatal nő várandós lesz és fiat szűl es így nevezi őt: Immánuél."

Most akkor szűz vagy fiatal nő? A két szó tartalmilag közel áll egymáshoz, a
különbség azonban óriási, ha a szöveg teológiai implikációit is figyelembe
vesszük: Máté evangélista Izajás szavait Szűz Mária szeplőtelen
fogantatásának jövendöléseként idézi evangéliumában (1,23). Ezért igen
fontos tisztázni, hogy szűzről, vagy egyszerűen fiatal - akár házas - nőről
van-e szó.

A héber eredetiben az "'alma" szó áll, ami az esetek többségében "fiatal
nő"-t jelent. Egy helyen (Énekek éneke 6,8) ezek a fiatal nők ráadásul a
király háremében fordulnak elő, ahol szűzességgel igazán senki nem
vádolhatja őket. A héber Bibliának amúgy van külön szava a "szűz"-re, ez a
"betula". A zsidó bibliafordítók és írásmagyarázók ennek megfelelően Izajás
versét "fiatal nő"-vel vagy ennek szinonimájával fordítják, ezzel is élesen
elhatárolva magukat a keresztény teológiai állásponttól.

Érdekes módon a keresztény fordítók és teológusok éppen egy - sőt: hetven -
zsidó szaktekintélyt hozhatnak fel a maguk igazának alátámasztására: a
Krisztus előtt kétszáz évvel készült görög bibliafordítást, a Szeptuagintát,
amelyet a hagyomány szerint az alexandriai zsidó közösség hetven bölcse
fordított héberről görögre. A Szeptuaginta a legtöbb esetben fiatal nőnek
fordítja az 'alma szót, azonban két alkalommal kivételt tesz: az egyik ilyen
hely Izajás 7,14, ahol a "parthenosz", vagyis "szűz" szót használja.
Krisztus előtti zsidó fordításról lévén szó, elfogultsággal igazán nem
vádolhatjuk a fordítókat, valami - előttem ismeretlen - okuk nyilván volt
arra, hogy eltérjenek a szokásos fordítási gyakorlattól. Egy ilyen ok
lehetett, hogy a Szeptuaginta, amely jóval a héber Biblia kanonizálása előtt
készült, egy olyan korábbi héber szöveget használt, amelyben egy másik szó,
talán éppen a "betula" állt az "'alma" helyett. De ez utóbbi csak az én
feltételezésem.

Visszatérve tehát az eredeti kérdésre, a két szó - 'alma ill. parthenosz -
formailag nem hasonlít egymásra, tartalmukban viszont néha igen, néha nem, a
bibliafordító vallási meggyőződésének függvényében.

Gyuri
+ - Re: Cseh r^ (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #63, Láng Attila D.:
> Ami azt illeti, most sincs, mert emlékeim szerint (elő kéne vakarni a
> táblázatot, de hajnal van, nem turkálok már a CD-k között) a /S/,
> illetve /Z/ a retroflex hangok jele, mármost én nem egy r-et és egy
> retroflex frikatívát hallok, hanem egyetlen hangot, tudja szösz, mi az. 
Az /S/ az "szabvány magyar <s>" hang, azaz zöngétlen posztalveolaris 
spriáns jele a SAMPA-ban, a /Z/ pedig ennek zöngés párja (magyar 
<zs>). A többit halkam mondom, nehogy fonetikai-fonológiai vita 
kerekedjék ki. A cseh "r^" ha akarom affrikáta (amennyiben nem csupán 
zárhangok kapcsolatát értjük ez alatt részhangokkal), ha akarom ún. 
"double articulation" [ennek magyar fordítását nem ismerem]: vi. (1) 
affrikátaközpontú megközelítéssel: egy hang, amely az 
(apiko)alveoláris pergetett hangnak megfelelő artikulációs pozícióból 
indul és a zöngételen vagy zöngés posztalveoláris réshangnak 
megfelelőben végződik. (2) "double articulation"-ként: olyan 
posztalveoláris approximáns, amelyhez a képzésének második felében 
spiránsokra jellemző képzési mozzanat társul. (3) Funkcionális 
megközelítés: egy /r/ és egy /S/ vagy /Z/ egymás után, de a 
hangképzőszervek folyamatos átmenete mellet ejtve.

> Speciel plozíva után (jellegzetesen a př- kezdetű szavakban) én
> kifejezetten "vékony", alveoláris vagy posztalveoláris hangot hallok és
> ejtek. 
Ez a fonetikai alapja a szorb <r^> /rS/ -> /s', S/ átmenetnek. 
[Egyébként a korábbi számban helytelenül írtam, hogy az alsószorb ezt 
<s'>-vel jelölné, ugyanúgy <r^>-rel jelöli, mint a felsőszorb, csak 
az ejtése más]. Ez egy hasonulásos jelenség, melynek során az /r/ 
perdülete beleolvad a megelőző /p/ (ill. /k/, /t/) zárjába. 
Mindenesetre a "pr^enos" 'átvitel; közvetítés'  ill. a "ps^enice" 
'búza' cseh szavak első szótagjai is különböznekk ejtésben.
+ - Re[10]: Fonotaxis + Zonges aspirtatak (osszevonva) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

hix.nyelv #63, Mártonfi Attila:
> De hát azok a bináris tulajdonságok átfogalmazásai. 
De még milyen szellemesek: segítségükkel 1/2 bitnyi információval 
jellemezhető egy fonéma :-). Emúgy a ternáris is a bináris 
átfogalmazása, csak a jelpár permutációi közül az egyik állapot 
tiltott. Sőt, gyanítom, az általad említett "skálázás" is az: valami 
binominális eloszás lehet a háttérben :-)
+ - Re: okolszabaly (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Gábor!

hix.nyelv #63, :
> Én egy igazi ökölszabályt ismerek, amit gyerekkoromban
> tanitottak a hónapok hosszának a megállapítására.

hix.nyelv #63, :
> A nemet "Faustregel" tukorforditasa. Ennek eredetet en sem tudom.
> Hallottam egy olyan magyarazatot, miszerint az oklunkon (balrol jobbra 
> haladva) a butykok es a melyedesek sorrendje megmutatja

Valóban kézenfekvő magyarázat. Nem is értem, hogy nekem miért nem 
jutott az eszembe. Annál is inkább, mivel a napokban újságolta 
lelkendezve a fiam, hogy milyen jó módszert tanultak az insoklában a 
hónap napjainak kiszámolására...
+ - ASSZONY NEVEK (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Attila!

>   Izabella, olyan vaaaagy... nem tudom, hány éve ismerlek, és most tudom
> meg a nevedet? :) Mindazonáltal meglepetést okoztál, mert Te vagy az
> első élőlény a földön, akinek a nevében -ban, -ben határozószót látok,
> kivéve persze Bencit és Ben Guriont. Ez az in szócska direkt van benne
> és mindenkinek jár, aki olasszal köt házasságot, vagy családi
> sajátosság?

Valoban jo reg ota ismerjuk egymast, de mindig csak a lanynevemen mutatkozok
be...
Mindenutt.

Ez nem csaladi hasonlatossag, minden hivatalos okmanyban az olasz asszonyok
neveben benne van az "in" szocska. De mar itt is kezd elveszni. Megmarad
csupan a lanykori nev.

Az "in" szocska hazasodni (mettere su casa - olaszul), vagyis valamelyik
csaladba bemenni, behazasodnit jelenteni. Nekem is furcsa volt az elejne, de
logikus.

Ugyanugy, mint nekunk magyaroknak logikus, hogy valakit Sandorne'-nak
hivjanak Mivel ezzel jeloljuk valakinek a hovatartozasat. Szerintem ugy a
magyarban, mint az olaszban kezd elavulta valni

>   El tudom képzelni.

Az olaszoknak az a furcsa, hogy egy nonek miert van ferfineve? Pl. Gabriele
Fraqncesco-"nč" Igen csak korbe szoktak erte nevetni, de akkor
megmagyarazom, hogy mibol ered.

Udvozollek: Izabella

> La'ng Attila D., iro > <http://lad.rentahost.net>;
+ - FELESEGNEV (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> >Amikor hazasodtam (urrrrram isten mar evszazadokkal ezelottnek tunik!:)))
> >mar ervenyben volt a kulonfele nevek valasztasanak a lehetosege. A nekem
> >legszebbnek tunot valasztottam volna, Vidonine Végh Izabella-t de nagyon
> >kertek, hogy ne tegyem, nekik akkor nagyon nehez lenne ezt igy
> >anyakonyvezni. A legnagyobb szomorusagomra engedtem a keresuknek. Akkor
> >lettem en a magyar anyakonyvezeskor Vidoni Gabriele Francescone, az
olaszok
> >(akik a magyar utlevelemben latjak) legnagyobb megrokonyodesere.
>
> Azert ezt nem uszod meg ennyivel, ha mar szoba hoztad :)
>
> 1. Szoval miert voltal szomoru?
> 2. Hogy lettel te Vidoni Gabriele Francescone?
>
> Udv,
>
> awender

1. A szomorusagom oka az volt, hogy a magyar anyakonyvi hivatalban engedtem
a keresuknek, es nem vettem fel a Vidonine Vegh Izabella nevet, hanem ferjem
utan a Vidoni Gabriele Francesco-ne'-t irtak be. Nem akartam ott vitatkozni
veluk, beleegyeztem. Pedig mar akkor gondoltam, hogy ez egy kicsit furcsa
lesz majd az olasz honban. ( csak igy kisbetukkel is megfelel ugye irni
ilyen esetben? , ha mar a nyelvlistan vagyunk! legalabb okuljak is) Mert egy
olasz nevet "ne'sitettek" melle.
2.  Hat igy lettem V.G.Francesco-ne'. (nem beszelve arrol, hogy a
Francesco-ban az ot meg hosszuval is irtak, mert hat ugye a magyar sz vegi
o,o: hosszu. Igy ragasztottak ram a magyar okmanyaimban ezt a nevet, mint a
szamarra a ket fulet. Viselem, viselem.

Udvozlettel:
Izabella

Awender, ha mar igy vonalban vagyunk: te miert vagy awender?  Jo kerdes
mi?:)))
+ - minket - bennunket, ... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

A napokban racsodalkoztam, hogy milyen erdekes, hogy a "minket" es
"titeket" helyett hasznalhato a "bennunket" illetve "benneteket" is. Mit
lehet tudni ennek eredeterol?

Udv:
R.Mari

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS