Sziasztok !

Tudnatok valaszolni reszletesen ezzekre a kerdesekre ?

- Az informacioszerzes folyamata ?
- Az informatika felosztasa, az informacios forradalmak ?
- Az informácio fogalma !
- Az infórmácio adas-vetel modellje ?

Nagyon fontos lenne egy vizsgához kéne !

Elore is koszonom !

Bence

Hali Szilárd !

 írta "teremtes" témában
(11-Mar-00)

 m>                    az önmagában nincs ellentétben a teremtéssel, hisz
 m> a teremtés tanok általában a teremtést nem egy pillanatnyi eseménynek, 
 m> hanem egy hosszabban tartó folyamatnak (hat "nap", stb.) írják le,
 m> tehát fejlôdéssel együtt teremtôdött a világ.
 Egyetértek. Mert úgy látom, abban a többi vitázó is egyetért, hogy
mutációk elôfordulnak az élô szervezetekben, vita csak a mennyiség
kérdésében van. Akkor viszont az Intelligens Teremtô(k) csak mindennapi
kitartó, szorgos munkával tudnák a mikroevolúció aknamunkáját gátolni,
megakadályozni azt, hogy teremtményeik populációiban a "fittebb" mutánsok
spontán módon elszaporodjanak a kevésbé jól alkalmazkodók rovására. A
rendszeresen csodatételre kényszerülô Mindenható képe pedig meglehetôsen
abszurd, nem igaz?
 Másrészt amint azt az összehasonlító genetikai vizsgálatok mutatják, a
különbözô fajok meglehetôsen sok azonos, vagy legalábbis nagyon hasonló
gént hordoznak, pl. az ember és a csimpánz esetében 95% fölötti egyezésre
emlékszem. Eszerint megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy új
fajok létrejöttéhez vezethetnek olyan mutációk, amik csak az egyes gének
elhelyezkedését változtatják meg az egész genomon belül. Az ilyen
mutációk lehetôsége pedig "bele van teremtve" az élôlényekbe, lásd pl. a
meiotikus osztódásnál gyakran fellépô rekombinációs hibákat, vagy a
retrotranszpozonokat. Így tehát a spontán makroevolúció megakadályozása
is az ůr (vagy inkább ůrnô?) folyamatos beavatkozását igényelné, ami
pedig igazán nem várható el egy Intelligens Teremtôtôl, hacsak nem totál
mazochista a szerencsétlen. Ezért szerintem a vitázó felek nyugodtan
kiegyezhetnének abban, hogy az evolúció a teremtés része, ha nem lenne,
akkor az Intelligens Teremtônek feltétlenül ki kellett volna találnia.
Vitatkozni legfeljebb azon érdemes, hogy egy ilyen spontán módon változó,
szervezôdô világhoz van-e egyáltalán szükség bármilyen Teremtôre.;-)


                                                            Kibuc

Tema: keselyu osszegzes

Kosznom szepen math, Tobias Sandor(1032), gogy es Hrasko Gabor(1033)
valaszait a kodobalo keselyu kepessegeinek lehetseges kialakulasi modjaival
kapcsolatban. Erdeklodessel olvastam a valaszaitokat, de oszinten szolva meg
az evolucionista gondolkodasmod alapelveit tekintve sem talaltam oket
tudomanyos szempontbol kielegitonek. Peldakent Gabor levelere reagalok.

> A mechanizmus a kis valtozasok lassu osszegzesen alapulo termeszetes
> szelekcio.

Ez az evolucioelmelet alapelve. Lassuk, hogy mukodik a konkret esetben.

> - A dogkeselyu szivesen csapkodja zsakmanyat sziklakhoz, hogy vegre
> kiverje beloluk a szuszt (ez teny, kialakulasarol most nem
> fantazialgatok).
> - A mozdulatsor: felemelni valamit (esetleg kicsit felroppenve) es
> leejteni tehat adott.

De honnan szarmazik az a tudas, hogy mit kell felemelni, mihez es hogyan
kell hozzavagni? Erre nem ad valaszt az altalad vazolt hipotezis.

> - Egy strucctojast nem lehet felemelni, tehat a keselyu ott all, es
> csapkodja a cso"rivel.
> - Mivel szokott felkapkodni dolgokat (lasd fenn), felkap egy kodarabot, es
> avval csepeli.
> - Nagyobb lenduletet veve jobban megy...
> - Picit felugorva meginkabb...
> - Nem is baj, ha kozben kicsuszik a csorebol a ko, csak eltalalja... -
> Toldjuk meg a felugrast egy szarnycsapassal...
> - Meg eggyel...

Itt nem tisztazod, hogy ez a folyamat velemenyed szerint (1) egy egyeddel
tortenik meg, vagy (2) generaciok soran adodnak hozza az uj elemek.
Az (1) esetben a kerdesem az, hogy ha rajott egy madar a trukkre, akkor
hogyan jelent volna meg ez a tudas a kovetkezo generacioban, hiszen a
szerzett tulajdonsagok (es tudasmennyiseg) nem oroklodik. Valamint az is
nehezseget okoz, hogy a tobbi keselyufaj keptelen megtanulni a dolgot, meg
akkor sem, ha latja. Onalloan pedig vegkepp nem is probalkoznak.
A (2) esetben (generaciok soran torteno kialakulas) az a kerdesem, hogy
miert orzodtek volna meg a reszleges kepessegek (kodarab felkapasa es a
tojas csepelese), ha nem jelentettek szelekcios elonyt (mivel igy nem tudja
feltorni a tojast).

A valaszod vizsgalata arra az eredmenyre vezet, hogy a felmerult problemat
nem oldotta meg, hanem megkerulte a valodi kerdeseket. Ezt nem a Te hibadnak
tekintem, az evolucionista elkepzelesekre altalaban jellemzo a hasonlo
feluletesseg. De a tudomanytol nem ilyesmit varunk.

> Egyebkent nem szivesen olvasom az ilyen
> sztorikat biologia konyvekben, hiszen azt a latszatot keltik, mintha
> tudnank, hogy igy tortent. Ez csak egy jatek. Raadasul korlatozott
> elmevel.

Nem csak nem tudjuk, hogy igy tortent, hanem az effele leirasok meg az
evolucios paradigman belul maradva is erosen santitanak.

> Nos, megmutattam, hogy *elvileg* lehetseges, hogy a dogkeselyu
> viselkedese fokozatosan alakult ki (es vagy genetikusan oroklodik, vagy
> tanulassal, nem tudom).

Az en benyomasom az, hogy nem sikerult egy elmeletileg labon allo leirast
adnod arrol, hogyan tunt volna fel es maradt volna fenn ez a jelenseg.
Termeszetesen lehet hinni benne, hogy az evolucio hozta letre, de az eddigi
leirasok nem kielegitoek. Szamomra pedig ez gyanus az elmeletben: nagy
vonalakban szepen hangzik, csak eppen a konkret esetekben gyakran meg
elmeletileg sem sikerul alkalmazni, igazolasrol mar nem is beszelve. Ezert
szamomra az evolucionizmus tovabbra is csak egy filozofia marad.

> Egyetlen egy fajrol sem tudjuk, hogy pontosan hogy alakult ki.
> Ez a nem tudas nem gyengiti az evolucioelmeletet.

De mindenesetre nem is erositi...

Udvozlettel: Isvara

> Felado :  [Hungary]

> Hawking konyvben lattam egy nagyon szellemes abrat egy ketdimenzios
> lenyrol.
> A szerzo kovetkeztetese: ha van ilyen leny, akkor az ugyanott urit, ahol
> taplalkozik.
> Atmeno tapcsatornaval ugyanis ket reszre esne. Reszemrol tehat, marcsak a
> gusztus okan is, maradok a haromdimenzios vilagban.


Nem kell ebbol gusztuskerdest csinalni, gondolj csak peldaul az amobara vagy
a novenyekre. :))

Peter

Sziasztok,

Dezso:
>Az egyszeruseg kedveert legyen a c fenysebesseg egysegnyi,
>akkor a foton eseten:

>E^2 - P^2 = 0 = inv. skalar,  E^2 = inv. skalar

Az elso egyenlet rendben van, de a masodik nem stimmel.
A feny energiaja (s annak negyzete) nem invarians skalar.
Ha az volna, nem letezne a szinkepvonal-eltolodas jelensege.
A feny rezgesszama, es igy energiaja fugg a fenyforrasnak
az eszlelohoz viszonyitott sebessegetol.

>E^2 + P^2  = inv. skalar

>Ez a fotonra biztosan igaz.

Nem, nem, ez a fent irtak kovetkezteben fotonra sem igaz.
Egy ellenpelda: ha gyorsulva mozognank egy fenyforras fele,
akkor E is, P is none, tehat negyzetosszeguk is none,
invarians skalar igy nem viselkedik.  
Fotonra tovabbra is: E^2 - P^2 = 0 

Udvozlettel
Kalman

Sziasztok!

Egy-ket adalekot szeretnek hozzafuzni Kati adalekaihoz

>Darwin meglehetos problemat okozott szamukra IS, tobb okbol:
>1. elmelete nem fedi a teljes valosagot, reszigazsagokat takar.
Ez barmely tudomanyos elmeletre elmondhato.

>2. a tudos igen nagy szerencsejere a biologiai tudomany fejlodese, a
>genetika , nemely felteveset igazolni latszik es ez ujraelesztette a
>darwinizmust, mint elmeletet, legalabbis egy idore...
Nem tudom, hogy ez Darwinnak, vagy barki masnak szerencseje-e.
Persze en orulok a darwinizmus sikerenek, mert helyesnek tartom
ezt az elmeletet, s az ember szeret olyan tarsadalomban elni,
amelyben a "jo" elmeleteket elfogadjak.
Maga, Darwin, viszont aligha tarthatta szerencsesnek magat az ot ert
tamadasok miatt. A legtobb keseruseget talan Lord Kelvintol kellett
elszenvednie, aki azzal cafolta az evolucios elmelet korbecsleseit,
hogy a fizika szerint a Fold kihulesenek olyan gyorsnak kellett lennie,
hogy egyszeruen nem volt ido az evoluciora. Sajnos Darwin nem erte meg
a radioaktivitas felfedezeset. Kelvin me'g nem tudhatott a Fold magjaban
levo torium es uranium radioaktiv bomlasarol, ami jelentosen lassitja
bolygonk belsejenek lehuleset.

>3. kenyelmetlen, hitbeli kerdeseket is erint az elmelet, avval
>osszegyeztethetetlen.
Ez biztos igy van, de melyik vallasrol van szo? Marko Szilard feloldasi
javaslata tetszik nekem, meg ha nem is ertek egyet vele (nem latok
lenyegi kulonbseget az allat, az eloember es az ember kozott - bocsanat :-)
 ). 

Hogy Mengyelejev rendszeret "leovodazza", az csak az illeto ujsagirot
minositi, hiszen a periodusos rendszer tudomanyos joslasokat is lehetove tett.

>Mindenestre erdekes az a presszio amelyet ez az ujsagiro gyakorolt, a
>kiserletek nyilvanossaganak kovetelesevel.
Ez tobbek kozott azert nem megy, mert lehetoseget kell adni a tudosnak
az eredmenyek feldolgozasara. A Hubble urtavcso legtobb felvetele pl. az
eszlelest kovetoen egy evig nem publikus, ennyi ideje van a csillagasznak,
hogy kihozzon beloluk valamit. (O termeszetesen publikalhatja a kepeket.)

Udvozlettel
Kalman

sziokak
A fekete lyukat nem lenne helyesebb fekete godornek hivni?
A lyuknak masik kimenete is van nem?
Jozsi