Tisztelt Hangosok!
> Felado : Bartha Agoston (gramofonos)
> E-mail :  [Hungary]
> Temakor: Kabelek mint celzott hangzasmodositok ? ( 33 sor )
> Idopont: Wed Oct 17 04:04:09 CEST 2001 HANG #1274

Kedves Agoston! 
> Van e mod arra, hogy az ember kolcsonkapjon egy rakas
> kulonbozo kabelt es odahaza valogathasson kozuluk ?
Azt hiszem ez altalanos gyakorlat, majdnem minden
kereskedo cegnel.
 
> Van e mod arra, hogy az Alisca Orange-tol valaki kijojjon
> es velemenyezze a rendszert a maga teljessegeben ?
Igen.
 
> El kellene donteni ugyanis, hogy egyaltalan milyen ar-
> kategoriaju drotokban kell gondolkodnom. Sohasem
> volt olyasmihez kedvem, hogy bemenjek egy uzletbe es
> valamilyen ajanlas utan hazavigyek egypar osszekotokabelt
> es aztan ha nem valt be, szivjam a fogamat es az eladasaval
> kezdjek foglalkozni. Nekem ugy lenne a jo es kenyelmes, ha
> egy hozzaerto ember meghallgatva a cuccot, ajanlatot tenne,
> amit aztan vagy elfogadok, vagy nem. Mindenesetre szo sem
> lehet a teljes cucc vagy fodarabok cserejerol, mint ahogy gon-
> dolom a legtobb kereskedo szeretne. Kiprobalnam egyszer,
> hogy pusztan kabelekkel mit lehet meg javitani a rendszeren.
> Gondolom sokat.    
Nagyon szivesen elviszek tobbfele arkategoriaju kabel keszletet,
igy otthon tudsz meggyozodni arrol, mely tipus felel meg
legjobban az igenyeidnek es penztarcadnak... 
Altalaban is rendkivul fontos, hogy megismerhessem egy 
lanc elemeit, mert barmilyen jelleguek a valtoztatasok, 
a rendszer optimalizalasat enelkul nem lehet vegig gondolni.

Udvozlettel Bese Attila http://www.tele-data.hu/aliscaorange

AZ ELEKTRONCSOVES EROSITOK TITKAI - 2.

A tápfeszültslégellátás következő része az erősítő müködéséhez szükséges
anód ill. segédfeszültségeket elöállító kör. A hálózati trafó szekunderével
indulé,s kiváló minöség esetén az egyenírányító csövel folytatódik. A két
eszköz kapcsolata igen fontos, mert a trafó belső ellenállását a kijelölt
tipusra méretezik. Az egyenirányítócsöveknek két fő tipusa van,  a
direktfütésű és a közvetettfütésű. Sok meghallgatás után egyértelmüen a
direktfütésű csöveket favorizálom, aminek szerintem az egyszerübb kivitel és
a gyártásnál alkalmazott jobb anyagok használata az oka. A félvezető diódák
elterjedése nem hozta meg a várt hangminöségjavulást, ami mögött az lehet,
hogy a gyártásnál anyagszennyezésel állitják elő ezen eszközöket. Beleszól
még a hangzásba az is, hogy a gyors, kis belső ellenállású diódák hihetetlen
impulzusokat produkálnak, amit sajnos jól hallani. Kizárólag több amperes
áramfogyasztásnál használjuk ezeket a diódákat, mert kis feszültségre sajnos
nincs ilyen nagyáramú egyenírányító cső.

  A "soros" egység a szürőkör, melynek feladata az egyenirányitáskor
keletkező feszültség hullámosságának megszüntetése. A legolcsóbb kivitel az
R-C tipusú szürés, amit sok gyártó tud is, ezért elöszerettel alkalmazzák.
( 1. ábra ) Nagyáramú felhasználása korlátozott, mert jelentős
teljesitményveszteség alakulhat ki, a hőfejlődést is tudomásul kell venni, a
jó szellözés ezért elsőrangú kérdés. Kisáramú feszültségerősítő fokozatoknál
alkalmazzák gyakran, mindig több tagból állnak, hogy minél kisebb legyen a
búgófeszültség.
Hátrányos tulajdonsága, hogy a szürőtagok számának növekedésével egyre
messzebb kerülünk a táplálás kis belső ellenállásától ,s marad a szürőelkó
minösége... ( a jó elkó méregdrága és ritka mint a fehér holló )
Mágnesezhető anyagból
készült ellenállásokat ne használjunk, mert a kapott hang grizes és torz
lesz.

Jobb hangzást érhetünk el az L-C tipusú szürőkörökkel, melyek az
ellenállások helyett induktivitásokat ( fojtókat ) használnak. ( 2. ábra )
Terheléstől függő kivitelben, lemezelt, tekercselt, légréssel ellátott
konstrukciókkal
találkozhatunk. Kétségkivüli elönyük, hogy megtartják a táplálás kis belső
ellenállását, általában jó vezetőképességű huzalokból készülnek és nagyáramú
felhasználásuk is lehetséges. Problémák adódhatnak az elhelyezésüknél, mert
mágnesesen szórt terük búgófeszültséget indukál az erősítő bármely
elkatrészében. Több fojtó használata esetén  oldalanként, fokozatonként ) az
erősítő megemelése lehet gond, míg igényes kivitelben a feltekercselt
ezüsthuzal ára
terheli meg a pénztárcánkat! Megmaradt viszont továbbra is a szürőelkó
hangja, ami a használat során folyamatosan romlik ( meleg belső térben az
élettartama ugyanis csak néhány év ).
  Az eddigi megoldások közös problémája a felhasznált elektrolit
kondenzátorok nagy száma ( a hagyományos csöves erősítőkben hemzsegnek ),
ami extra minöségű erősítőknél már nem elfogadható! Mi lehet a megoldás?
A lehető legkevesebb elkó alkalmazása - csak a pufferelkó marad - , az
egyetlen járható út, amely a HIGH-END világába vezet. Ezeknek a
feltételeknek felel meg a müszertechnikából, katonai eszközökből ismert
csöves áteresztő SOROS STABILIZÁTOR ( 3. ábra ). A garantáltan kis belső
ellenállás, ami ráadásul széles frekvencia tartományban rendelkezésre áll,
valamint a stabil tápfeszültség - jó hatással van a végső hangminöségre. Az
idök folyamán nagyon sok kapcsolás alakult
ki, külön áteresztő csőtípusok kerültek kifejlesztésre, így az elkó
hangminösége helyett - időtállóbban - már a csövek hangját élvezhettük.
Nagyon szigorú megítélés esetén felmerül egy észrevétel: a stabilizátorokban
felhasznált csövek tipusa általában nem azonos az erősítőbe beépített
csövekével, ami igényes zenei anyagok hallgatásánál jól észlelhető ( pl.
kicserélve az áteresztőcsövet észrevehetően minden megváltozik, van ami
elönyére, van ami hátrányára ).
A kérdés kötelező: hogyan lehet "tökéletesen semleges hangú" csöves tápot
építeni, amely a hangképet többé már nem befolyásolja?
A válaszadás már átvezet a második generációs elektroncsöves erősítők
elméletébe, nagyon egyszerüen hangzik: építsük a stabil tápegységet és az
erősítőt azonos típusú csövekből és a táp képezzen egységet magával az
erősítővel! Mivel a
táp és az erősítő így integrálodott, nem beszélhetünk többé két különálló
fo-
galomról, innen kezdve az egységes és harmonikus müködés lehet az igazi cél.

Kedves Attila !

Orulok hogy reklam kiadvanynak szant irasodat ha nehezen is de kiegeszited
masok szamara is tanulsagos irassa .Mert egyebkent pont a lenyegre nem
tertel ki elso irasodban  .Pl. A kettos szigetelessel mi a helyzet mivel
eleg sok ilyen keszulek van forgalomban .A toroid transzformatorokat nem
valasztottad kulon pedig ezekre nem igaz a vasmagon atfolyo aram mivel abban
az iranyban nincs hova elfolynia . S most az is kiderult hogy a szekunder
fele is folyik aram amirol szinten hallgattal .Ha ezt a gondolatot folytatom
akkor az is nyilvanvalo hogy a legtobb keszulekben ez utobbi fog szerepet
jatszani nem a vasmagon keresztul folyo aram , igy a toroid transzformatoros
keszulekek es a kettos szigetelesu keszulekek eseteben is . A ritkabban
elofordulo vagy esetleg regebbi konstrukciokban ahol egyszerre ervenyesul az
egyszeres szigeteles a nem toroid transzformatorral ott viszont celszeru a
transzformatort elszigetelni a keszulek haztol mivel a szivargasi aram nem
hasznal a hangminosegnek .


> >> A halozati transzformatoroknak
> >>felepitesuktol fuggoen tobb-kevesebb szivargasi arama van, mely
> a vasmagon
> >>keresztul befolyhat a foldbe, ha nem kettos szigetelesu a keszulek.
>
> 1, Ezek szerint a kettos szigetelesu  keszuleken a dugo forditas nem okoz
> hangi valtozast ?
De igen. ( a primer es a szekunder kozti kapacitiv csatolas miatt ott is
folyhat
szivargasi aram)
> 2, A toroid transzformatorok eseten is igy mukodik a dolog - velemenyed
> szerint? Tehat ha nem kettos szigetelesu a keszulek
> a transzformator szivargasi arama a vasmagon keresztul befolyik a
> foldbe  ??
 A szivargasi aram egyebkent ha a szigetelesek jok minden esetben
 kapacitiv uton alakul ki. Ha a vasszerelveny foldelt akkor az nyilvan
kozvetlenul a foldbe vezeti a szivargasi aramot.
> En szereny muszaki tudasom alapjan a leirtaknak pont a
> forditottjat gondolom
> a helyes bekotesnek .Tehat a fazis vezetot kell a vasmaghoz kozelebbi
> kivezetesre kotni , mert a szivargasi aram nem abban az iranyban folyik
> ahogy leirtad .
Megmerted?
A szivargasi aram kb ugyanakkora a vas iranyaban is mint a szekunder
iranyaban . De a vasat konnyen tudjuk szigetelni .Kiveve ha szandekosan
akarjuk rontani a minoseget .

> Az epuletekben en is egyeres kabeleket lattam mindenhol , de az oszlopokon
> csak sodrott vezeteket . Talan rosszul lattam ?
A foldkabelek biztosan egyeresek az oszlopokon legfeljebb nehanyszor
egyeresek. (Az oszlopokon levok egyes atmoroi meglehetosen nagyok.)
 De jogos az eszrevetel, bar szerintem ez nem sokat valtoztat a lenyegen.

A nehanyszor egy er minimum 15-20 er emlekeim szerint de ha erdekel
megszamolom , s az erek sem tul vastagok a koteg atmerohoz merten .A
tavolsag pedig az eromuvektol Bp hataraig sokszorosa annak a tavolsagnak
amit utanna egyeres kabelen tesz meg az aram . Vegul is igazad van ez a
lenyegen nem valtoztat csak az alabbi sor veszti ertelmet :
>>Egyebkent, mint koztudott a villamos energiaszolgaltatas az eromutol a
>>konnektorig egyeres kabelekkel van telepitve .


Kedves Feri !

Bar ugy erzem ez inkabb magan jellegu kozlemeny , de ha mar ide irtad :
Ugy tunik, a szamitogep tipusu
tapcsatlakozas epp a szabvannyal ellentetesen van bekotve a Quadomnal.
>>A legtobb gyari keszuleknel forditva szol jobban - kivetel amit fent
emlitettem bizonyos feltetelek mellett .

Szoval Jeno valamit olyasmit morgott ez ugyben, jo
lenne ha adnal egy tekercselesi rajzot, ne kelljen feleslegesen kimeregetni
melyik tekercsnek hol az eleje es a vege.

>>Egy ilyen meres ket percig sem tart egy multimeterrel - tovabb tart
lerajzolnom .
A kiontott trafoba nem latok bele en is csak kimerem . Az eredmeny eleg
pontos es egyertelmu .

Elnezest azoktol akik szamara tul bonyolult volt aki viszont ertette talan
volt ertelme .

Krahling Zoltan

Hallo hallo  !   
Ez a beszed gyerekek. Igazi hangos tema.
Takacs Jeno szavainak komolyan megorultem.
Magyaros, egyszeru, ertheto fogalmazas. Semmi
kodosites. Remek volt olvasni. Varom a kovetkezo
reszeket. Udvozlettel, Agoston