Racskó Tamás írta a Nyelv#95-ben:
> Először kis pontosítás: az "u" rövid: "busás haszon". 
A rendelkezésemre álló 2 db. szakirodalom (magyar-idegen szótár) 
közül az egyik "busás", a másik "búsás" alakot használ.
Már magam sem tudom, melyiknek higgyek.

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Fejetlenseg = duzzado togyu tehenek az istalloban

La'ng Attila D.
> ezért finnről urdura urdu nemzetiségű finnász fordít, urduról finnre
> finn nemzetiségű urdológus.
Vagy inkább urdu nemzetiségű finnológus és finn nemzetiségű urdász?

Szegedi Ga'bor (gaborsz at tin.it, http://gszegedi.freeweb.hu)
Fejetlenseg = duzzado togyu tehenek az istalloban

Hello,

>Felado : La'ng Attila D.
>E-mail :  [International]
>Temakor: Meghivas kolara ( 92 sor )
>Idopont: Tue Apr 16 18:13:29 CEST 2002 NYELV #96
>> Hmm, egy vita soran mondjuk mondd egy idegennek: "csihadjon mar le".
>> Mondjuk egy 120 kilos borfejunek mondd ezt, mert a "hagyja mar abba"
>> felszolitast tul durvanak talalod. Nem kell beszamolnod az
>> eredmenyrol.
>  Tudsz olyan kifejezest, aminek hatasara a szazhusz kilos borfeju
>abbahagyja a vitatkozast, baratsagosan ram mosolyog es meghiv egy
>kolara? Mert en nem tudok.

Bar szerintem ertetted mit is akarok mondani, csak ugy teszel, mintha nem
ertened - igy elkerulod annak beismereset, hogy tevedtel. Mindegy. 

Egyebkent kerdesed inkabb kibuvot keresett, nem pedig fantaziatlansagot
takar. Termeszetesen van ilyen mondat, szinten kiprobalhato:

Hirtelen a tavolba maradsz majd hangosan eluvoltod magad:
"Budos zsido, huzz innen!" vagy
"Kurva ciganyok!"

Udv,

awender

Kedves Gábor!

hix.nyelv #96, Szegedi Gábor:
> Egy idegenből fordított könyvben olvastam az "oszlopfejezet"
> szóösszetételt. Meg voltam győőződve róla, hogy amilye az oszlopnak
> van, az "fő" esetleg "fej". A "fejezet" a szöveg vagy könyv alkatrésze. 
A "fejezet" szó az oszlopra alkalmazva ma már inkább archaikus, 
és visszaszorult a szűk művészettörténeti zsargonba; bár az 
Értelmező kéziszótár még hozza a szó ilyen értelmét, és ezzel is 
magyarázza az "oszlopfej" címszót. A XIX. sz-ban azonban még 
elterjedt volt három konkurrensével egyetemben: "oszlopfej", 
"oszlopfő" és "főte". A mai köznyelvben már csak a "oszlopfő", 
kisebb mértékben a "oszlopfej" használatos.
Az oszlopfő latin neve "capitellum" 'tkp. fejecske' volt, ez 
hagyományozódott át az európai nyelvek többségébe, így pl. a 
németbe "Kapitell", angolba "capital", a franciában "chapiteau" 
és az oroszba "kapitel'" (a magyar zsargonban is lehet 
'kapitel'!). Ugyanakkor németül a "Kapitel" (szimpla "l"-lel) 
'fejezet'-et jelent (mely a latin "capitulum"-ra megy vissza, vö. 
francia "chapitre" > angol "chapter"). Ez a német azonosság 
okozza a németre alapozott szaknyelvünkben az "oszlopfejezet" 
magyarítást.

Kedves awender!

hix.nyelv #96, :
> Tobb tucat ceg fejleszt forditoszoftvereket, de a veluk valo forditas
> lutri. Vagy megerted, vagy nem. 
Úgy látszik, te nem akarod megérteni a helyzetet: nem akármilyen 
cégről van szó, hanem az EU-ról. És nem akármilyen szövegekről, 
hanem EU-s dokumentumokról. Az Európai Bizottság 
fordítószolgálatának ajánlásai már mai is kötik a valük 
fordíttatók által beküldött szövegeket: azoknak mind 
terminológiai, mind szintaktai téren meg kell felelniük az 
EURODICTAUTOM követelményeinek. Ezen a bázison az általad 
felvetett problémák pl. a "kulturalis hatter es a 
szovegkornyezet" nem léteznek, mivel a szöveg elemei szabványos 
készletekből lettek összeállítva. A korábban általam hozott 
kórházi eszközbeszerzési tendernek pl. minden EU-s nyelven meg 
van a sablonszövege, csak a "pontozott részekbe" írt szavakat 
kell lefordítani.

> Erdekessegnek beollozom angol nyelvi mondatom kulonbozo nyelvekre
> torteno forditasat egy elismert forditoprogrammal: 
Nem tudom, melyikről van szó, de ez a fordítóprogram, vagy a 
ráruházott lexikai tudás egyszerűen csapnivaló: a "believe" 
igének nem lehet két független tárgya. Manapság már illik ezt 
észrevenni. Ugyanakkor úgy tűnik, mintha több programról lenne 
szó: vö. spanyol "el Ministerio de Justicia de los
E.E.U.U. el acuerdo" vs. "o departamento dos E. U. do acordo
da justiça": az utóbbi teljes zagyvaság ('a jogegyezség Egyesült 
Államainak ügyosztálya'-ról beszél), holott ezen a szinten nincs 
különbség a két nyelv között. Lexikai oldalról pedig egyszerűen 
nem definiálták a szemantikai párokat (vö. az a. "U.S." > s. 
"E.E.U.U." visszafelé már nem definiált; a portugál szótár pedig 
nincs is feltöltve). Azt, hiszem ezen túl a többit már nem 
érdemes elemezni. triviális problémákat hagyott a szoftver 
megoldatlanul.

> "Ha't felnotasokkal vagyok en korulveve?"
> A problema a "ha't" szoval kezdodik. Ebben a mondatban mondanivalonkat
> hangsulyozza, tehat angolra forditasnal esetleg egy "do" segedigevel
> hangsulyozhatnam a mondanivalom.
Az utóbbit csak állító mondatokban teheted meg, kérdő és tagadó 
konstrukciókban a "do" segédigének csak szintaktikai szerepe van. 
A többi mondatodban pedig a magyarban is szabadon, jelentésváltozás 
nélkül váltakozhat a "hát" a "nos"-sal és az "akkor"-ral. A "nos hát" 
pedig pleonazmus (vö. "de viszont"): a fordítóprogramokat sem elsősorban 
a forrásnyelv stilizálására tervezik.

Kedves Attila!

hix.nyelv #96, Láng Attila D.:
> Ha most létrehoznánk egy nyelvet, amely teljesen érintetlen, annak még
> kevesebb lenne a támogatása addig a percig, amíg az EU nyelvévé elő
> nem lép; onnantól viszont már nem érintetlen. Ezek a szempontok tehát
> azt okozzák, hogy semmilyen nyelv nem alkalmas.
Azt hiszem, ez utolsó mondattal egyetérthetek :-). De ha az 
[érintetlen] és a [támogatott] kétállapotú attribútumok permutációt 
vesszük, akkor a leginkább annak a nyelvnek lehet sikere, amely [-
érintetlen] [+támogatott] (pl. angol, francia), ill. [+érintetlen] [-
támogatott] (pl. klingon, interlingua). Az eszperantónak az a 
problémája, hogy már kontaminált, de ennek ellensúlyozásához nincs 
elegendő nagy háttere. 

> Attól tartok, rossz példát választottál, mert a Forpelite... szinte
> szó szerint kapnánk vissza az eredetit 
"Elkergetve. || Hirtelen felébredt. | Felemelte a fejét, körbenézett, 
de semmi. Az éjszaka csendes volt, csak a falombok susogtak a 
szélben, és egy falevél a másik után leesve. Ember, állat sehol sem 
sejlett. | De megmagyarázhatatlan, furcsa érzése nem kezdett 
megszűnni -- hatodik érzéke határozottan jelezte: valami nincs 
rendben." (Még nem olvastam magyarul: visszakaptuk az eredetit? Ahol 
az eszperantó textust nehezen értelmezhetőnek találtam, ott a magyar 
fordítást is "nyersen" hagytam.)

> Gondoltál már arra, mi lesz az EU-ból száz év múlva? ... És mindenki
> angolul fog beszélni? Negyedmilliárd embert látok kétségbeesetten rázni
> negyedmilliárd fejet. 
Az általam tisztelt emberek nem gondolnak(-tak) száz évre előre: nem 
próbálnak többet megoldani, mint amennyi emberi léptékkel és az adott 
lehetősegekkel megtehető. És ha már az USA szóba került: egyes 
államok gondolkodnak azon, hogy a spanyolt is bevezetik hivatalos 
nyelvként: ők tehát a többnyelvűség felé haladnak. Továbbá az általad 
említett negyedmilliárd nagy része a sajátjától különböző mindenféle 
nyelvre rázza a fejét. Az alapkiindulás úgyis az volt, hogy az EU 
hivatalos dokumentumainak nyelvét ne kelljen a plebsznek megtanulnia, 
ha nem akarja.

> Ilyen "magas szintű" célokra duplázni szokták a tolmácsokat, mert
> mindenki jobban fejezi ki magát az anyanyelvén 
Ez igaz szinkrontolmácsolásra és irodalmi fordításra, de nemzetközi 
tenderekre nem. Az ilyeneket jelenleg is zömmel magyarok írják, 
menedzselik idegen nyelven (ált. angolul).

> A semlegesség mindmáig nem merült fel követelményként nyelvekkel
> szemben, ez egy eszperantista idea. 
A semlegességet én is csak az eszperantó (ill. egyéb "nemzetközi 
segédnyelv") esetén vetettem fel, mivel ezt volt az egyetlen komoly 
érve a Nagy Károly Társaság javaslatának. De mi az, ami egy kanadait -
- két világnyelv birtokosát -- arra készteti, hogy eszperantót 
tanuljon? Az, hogy ezt "világabb" nyelvnek gondolja, mint az angolt, 
franciát. Ezt vennénk most el tőle. Az EU melletti elkötelezettség 
megfogja azt akadályozni, hogy az illető pl. a kanadai kormánynak 
javasolja az eszperantó bevezetését az angol és francia nyelv Kanadán 
belüli fokozódó ellenségeskedését megoldandó.

Kedves nyelvtarsak,

Gondolkoztatok-e arrol, honnan is ered az a zengzetes magyar karomkodas:
Lof@sz a seggedbe? Tulajdonkeppen semmi ertelme sincs, megis mindenki
hasznalja.

Azt hiszem, tudom a megoldast (valaha regen Illyes Gyula egy cikkeben
olvastam). Ezt szeretnem megosztani veletek, mert nemcsak tanulsagos, hanem
vicces is, valoszinu is.

A szolas a torok idokbol szarmazik. Ismeretes, hogy a torokok kedvelt
kivegzesi modja volt a karobahuzas (eleg kellemetlen lehetett!). Nos, a
karo neve torokul: LOPAT. Negy evszazaddal elotti magyarjaink, ha nagyon
rosszat kivantak felebaratjuknak, azt mondtak: "Lopat a seggedbe", azaz
'huzzanak karoba'!.

Nos, a torokoket tobb, mint 300 eve kivertek Magyarorszagrol es ma mar
senki sem tudja, mit jelent a "Lopat". De a szolas megmaradt - csak eppen
az ismeretlen szot egy hozza hasonlo szoval helyettesitettek.

Jo nyelvelest kivanva

Lord Epping