Marcius vegen azt igertem, hogy folytatom a tavaly decemberi francia utamrol
irt beszamolot. Ha kicsit lassan is, de elkeszult a parizsi resz.
Parizsi advent - 2001
Advent leven Parizsban is minden lehetseges helyet birtokba vettek az
unneplok. A Garde l'Est, a keleti palyaudvar nagycsarnokaban peldaul az
elzasziak mutattak be jellegzetes eteleiket, italaikat. Boroktol, sajtoktol,
hatalmas fankoktol, kuglofoktol, s a nemetekkel kozos multat idezo
szalamiktol, szalonnaktol roskadoztak a polcok. Az egyik fiatal bollenbergi
borosgazda, Meyer ur nagyon boldogan udvozolt, amikor megtudta, hogy
magyarok vagyunk. Tobbszor volt mar tanulmanyuton Tokajban, Egerben. Sok
ismerost szerzett, s megismerte borainkat is.
A metro
A szallodank az Etoille-tol eszakkeletre, mintegy 3-400 meterre volt, igy
konnyen eljuthattunk barhova. A harom napos ott letunk alatt elottem is
bebizonyosodott, amit mar sokszor hallottam masoktol, hogy a parizsi metro a
legpraktikusabb, legjobban ertheto, legkonnyebben hasznalhato kozlekedesi
eszkoz. A 14(?) normal vonal es az 5(?) gyors metro - a RER - teljesen
behalozza a varost. Az allomasok kozotti praktikusan kialakitott foldalatti
atjaroknak, es a legalabb ennyire esszeru informacios rendszernek
koszonhetoen a varos barmely pontjarol, maximum ket atszallassal el lehet
menni barhova nagyon keves gyaloglas aran. Ha valahova el akartunk jutni,
csak annyit kellett megkerdezni, hogy merre van a legkozelebbi allomas -
majdnem mindegy, hogy melyik. Onnan mar a mindenhol lathato terkep
segitsegevel gyorsan es biztonsagosan lehetett utazni. A legfontosabb: az
atszallasoknal a tajekozodashoz mindig csak annyit kellett tudni, hogy a
keresett helyhez melyik vonal vezet, s annak melyik vegallomasa fele kell
utazni. Ezutan mar csak a vonal szamat es az adott iranyban talalhato
vegallomas nevet kellett figyelni. A zegzugos foldalatti folyosokon akar 20
elagazo utan is pontosan a kivant helyre juthat az is, aki a legegyszerubb
utcakon is elteved. A csomopontokon altalaban szuk folyosokon, gyalog kell
egyik allomasrol, peronrol a kovetkezoig menni. De volt olyan hely is, ahol
3-400 meteres mozgojarda viszi az utasokat. A helyiek dobbenten neztek, hogy
mi letamaszkodtunk a jarda korlatjara, es utaztunk a mozgo szonyegen. Ok
persze meg itt is rohantak.
A metroszerelvenyek egy resze egyetlen kocsibol all. Ezeknel az osszes ajto
automatikusan nyilik a megallokban. A regebbi, tobb kocsira osztott
szerelvenyeken egy gombbal, vagy egy karral kell nyitni az ajtot az
utasoknak..
Nagyon tetszett, hogy a szerelvenyek a pesti oreg foldalattihoz hasonloan a
felszin kozeleben haladnak, sot nagyon sokszor feljonnek a felszinre. Ezert
aztan mozgolepcsot ne nagyon keressetek. Igaz, nem is hianyzott. A
metroallomasok vasarnap delelott voltak a legszebbek, mert addig nem nagyon
volt, aki szemeteljen.
Seta a Champs-Elysees-n
A hideg ellenere is nagyon kellemes volt vegigsetalni ejjel a kivilagitott
Champs-Elysees-n a Diadalivtol a Concorde terig. A fakon levelek helyett
tobbszaz feher ego csillogott. Feldiszitettek az uzletek portaljait, a
mellekutcakban is sok helyen egofuzerek logtak vegig az ut felett. Persze
meg szebb lett volna a setank, ha nincs a hatalmas autoforgalom, de
szerencsere a jarda is autopalya szelessegu, igy eleg messze huzodhattunk a
zajtol.
A nyilegyenes uton kicsit hamisan erzekeltuk a tavolsagot. A sugarut egyik
vegen levo hatalmas oriaskerekrol, illetve a masikat zaro oriasi Diadalivrol
azt hinne az ember, hogy alig egy kilometerre vannak egymastol. Ennel azert
kicsit tobbet kellett gyalogolni. Persze az itt szokatlan hideg -2-3 fok is
segitett abban, hogy feluton inkabb metrora ultunk.
Nagyon hasznos volt a 3 napra szolo jegyunk. Igaz, nekem ketszer ki kellett
cserelni, mert nem mukodtette a kapukat. A penztaraknal nem csinaltak belole
gondot. Betettek a szamitogep kartyolvasojaba, megneztek az ervenyesseget,
es nyomtattak helyette egy masikat. A vegen derult ki, hogy a szomszedos
zsebben tarolt diktafonom csinalta ki a jegyeket. Valoszinuleg a torlesre
hasznalt allando magnes zavarhatta a kartya erotereit.
Az oriaskereket most kihagytuk, persze egy pohar forro bort megittunk alatta
a hideg ellen. A kozelben vetettunk egy csunya pillantast a "Tigris"
szobrara - talan meg sercintettunk is egyet -, aztan irany vissza a
metroval.
Beaubourg
Masodik delelott ellatogattunk a Pompidou Kozpontba - a hajdani telepules
utan Beaubourg-kent is ismert helyre. A valosagban is olyan, mint egy
felujitashoz beallvanyozott, tulmeretezett tombfutomu. Az epuleten kivul
elhelyezett mozgolepcsok es oldalfolyosok femesen csillogo alagutjai, a
nyitott menekulolepcsok, a kulonbozo oszlopok es mas tartovasak eleg furava
teszi az epuletet. Mindehhez meg az epulet elott allo hatalmas feher hasab,
a tetejen egy aranyozott mozdonykemennyel - talan egy szellozo.
Mar a nyitas elott fel oraval hatalmas tomeg allt a bejaratnal, pedig joval
nulla fok alatt volt a homerseklet. (Igaz, a forraltbor, a wine chaud,
kicsit javitotta a mikroklimankat.) Foleg fiatalok es idosebbek alltak a
sorba, volt tobb iskolas csoport, s persze sok turista. Bent rendezett kep,
tagas, vagy inkabb hatalmas, vilagos terek, szeles kozlekedo utak,
mozgolepcsok.
Mivel keves idonk volt, igazan csak a modern muveszeti muzeum 5. emeleti
anyagat neztuk meg. Megint ugy voltam, mint aki egy muveszettorteneti konyv
lapjai koze csoppent. Igaz, most egy sokkal kesobbi korban, mint amilyennel
Troyes-ban talalkoztam. Picasso, Kandinsky, Braque, Matisse, Dali, Mondrian,
Warhol, Klee, Duchamp, hogy csak nehanyat emlitsek az ismertebb nevek kozul.
A kulonleges mualkotasok mellett a kozpont masik fontos vonzereje a
csodalatos kilatas. Mar felfele menet a mozgolepcsorol is nagyon gyonyoru
volt a latvany. Szerencsere tokeletesen tiszta ido volt, igy a felso szint
elott vegigfuto folyosorol belattuk az egesz varost. Igaz, sajnos csak
uvegen keresztul. Az ebedet a teton levo tiszta uveg etteremben kaptuk, igy
eves kozben is folytathattuk a nezelodest. Termeszetesen az etterem is olyan
volt, mint az epulet tobbi resze. Az egesz a Flinstone csalad barlanghazaira
emlekeztetett a kulonbozo csovek, kagyloszeru hejak miatt. Muanyagbol,
aluminiumbol keszult falak. Az etlap formaja egy vallalati berjegyzekre
emlekeztetett. Persze az etelek es a pezsgok hagyomanyosak voltak.
Raadaskent a rendkivul vonzo pincerlanyok. Mintha valamelyik Delon filmbol
ugrottak volna at, hogy bennunket kiszolgaljanak.
(Bovebb informaciot a www.centrepompidou.fr cimen talaltok Egyebkent az
osszes kiallitasra ervenyes felnott belepo 2002-ben 10 euroba kerul, a
kedvezmenyes 8-ba, 13 ev alatt ingyenes.)
Ebed utan elsetaltunk a Notre Dame fele. meglepo volt a katedralis ele
epitett hatalmas sator, benne a jegpalyaval. A templomot csak kivulrol
neztuk meg tuzetesebben. A het elejen Reimsben es a Troyes-ben mar volt
reszunk boven hasonlo latvanyban. A Szajna-parton setaltunk tovabb a
Concorde terig. Tobb helyen lattunk kartondobozokon fekvo, vagy eppen
kartyazo klosarokat - kevesbe romantikus neven hajlektalanokat.
A Concorde teren metrora szalltunk, hogy eljussunk a Montmartra. A parizsi
muvesznegyedrol korabban azt hittem, hogy valahol a Szajna mellett van.
Tevedtem. Akkor derult ki, hogy valojaban hol is van a Martirok-hegye,
amikor a Pompidou kozpontrol meglattam a domb tetejen szinte vilagito
hatalmas feher templomot, a Sacre-Coeurt. Eppoly hivogato volt, mint amikor
valaki Fonyod felol megpillantja a Badacsonyt. Hiaba kozben a Balaton, ode
kell menni hozza. Termeszetesen most is metrora szalltunk. A Chichly
utcaban, valahol a Molin Rouge kozeleben szalltunk ki. Egy kis gyaloglas
utan a metrojeggyel is mukodo sikloval tettuk meg az utolso rovid szakaszt.
A panorama miatt ajanlom mindenkinek. Itt is akkora tomeg volt, mintha csak
nyar lenne. Rengetegen alltak, sot ucsorogtek a templomhoz vezeto lepcson,
pedig most sem volt melegebb +1-2 foknal. Volt, aki gitarozott, masok csak
beszelgettek. A jardak mellett tobb helyen szobornak alcazott keregetok. (A
koldus szo nem nagyon illene rajuk, annyira elegans volt a megjelenesuk.:)
A templom elsosorban kivulrol, es messzirol volt lenyugozo. Belulrol igazan
csak a meretei fogtak meg. Bar a templom elott is sokan voltak, igazan nagy
tomeg a Tertre teren, a festok teren fogadott bennunket. Nemcsak turistabol,
festobol is volt eleg. Nagyon nem szerettek, ha valaki fenykepezi oket.
Persze valoszinuleg megvaltozott volna a velemenyuk, ha vasarolunk toluk,
vagy kulon fizetunk a fenykepezesert. Nem tettuk. Talan, ha az egykori lakok
kozul valaki, mondjuk, Renoir, vagy Toulouse-Lautrec modellt ult volna, en
is bokezubb vagyok. De hat errol szo sem volt. A legtobbjuk a furedi molo
bejaratanal rajzolo iparosokra emlekeztetett. A kepek tobbsege olyan volt,
mintha egy sokszorositogepbol jott volna ki. Persze ez erdekelt a
legkevesbbe.
Visszafele kicsit korulneztunk a Molin Rouge kornyeken. Az utca mindket
oldalan ugy sorakoztak a hatalmas sex boltok, mint mashol a szupermarketek.
Eppen valami tuntetes is zajlot. A tablakbol nem derult ki szamunkra, hogy
pontosan milyen, a normalissal nem azonos szexualis orientaltsagu csoport
kovetelt maganak azonos elbiralast. A nezelodes helyett inkabb bemenekultunk
egy Monoprix aruhazba. termeszetesen zsufolasig tomve volt ez is. Mikozben
nezelodtunk az illatszerek kozott, odajott hozzank egy no.
- Maguk otthoni magyarok? - kerdezte magyarul, majd az igent hallva azonnal
folytatta.
- Ne itt vasaroljanak! Menjenek inkabb a Tatiba, az sokkal olcsobb - Kicsit
meglepodtunk. Mint kiderult, 30 eve el Parizsban. Most mar egyedul.
A tanacsat megfogadva metroval elmentunk a legkozelebbi Tati aruhazba.
Affele iparcikk diszkont, amilyen nalunk a Peny Market elelmiszerben. Igazan
nem is egy aruhaz volt, hanem a szomszedos boltok kozott vizszintesen es
fuggolegesen attortek a falakat. Egyik resze a szomszedos utcaba esett, igy
oda egy zart folyosot epitettek az ut felett 2 emelet magasan. Ha a
Monoprixben nagy volt a tomeg, itt egyenesen mozdulni sem lehetett. A
vasarlokozonseg foleg afrikai szarmazasuakbol allt, de sok volt az azsiai
is. Az europaiakat foleg mi kepviseltuk utaitarsaimmal. A valasztek, olyan
volt, amilyen egy ilyen boltba lehet. Az eppen most kulonosen olcso kerekes
koffertol az egyszer hasznalatos sajtszeleteloig es a viagra helyett is
ajanlhato szexszis noi alsonemukig minden volt a polcokon es a hatalmas
turkalo ladakba omlesztve. Szerencsere sikerult megtartoztani magam, igy
csak egy sajtszeletelovel "vasaroltam be."
(A folytatasban a Lidoban tett latogatasunkrol irok.)
Gyorffy Arpad Nagyvazsony - 
Az anyagot ekezettel es kepekkel a megtalaljatok a Foldi Utikalauzban -
www.badacsony.hu
|
