12. nap - Rauhalinna, Kerimaki, Savonlinna, Tampere
Delelott 11 orakor indultunk tovabb. Savonlinna elott kb. 50
kilometerrel az utat egy to szakitotta meg. Elotte mar jeleztek,
hogy ovatosan kell vezetni, mert az ut szelerol konnyen a vizbe
eshet az auto. Aztan kiderult, hogy nem a szelen, hanem a vegen
lehet problema, hisz egyszercsak elfogyott az ut. Az autokat komp
viszi at a szaz meterre levo tulso oldalra. Eppen indult, amikor
odaertunk, mar nehany meterre el is hagyta a partot. De megsem
maradtunk ott, mert amikor a vezeto azonnal visszaforditotta a
hajot, amikor meglatott bennunket. Raadasul fizetni sem kellett.
Persze logikus, hisz hid helyett kozlekedik a hajo - napkozben 20
percenkent, estenkent igeny szerint.
Sajnos az eso tobbszor eleredt napkozben, de a 15-16 fokos
"melegben" jol birtuk a rovid nadragot.
Utkozben kis kiterovel megalltunk Rauhalinnaban (5563), ahol a vilag
legnagyobb fabol keszult kastelya lathato. Jelenleg hotel, etterem,
kaszino van benne. Eppen szaz evvel ezelott epittette az orosz car
egyik szarnysegedje ajandekkent az ezustlakodalmukra. Korabban
iskola is mukodott benne egy ideig, majd a kulugyminiszterium
hasznalta repihelykent - a tortenet akar nalunk is lehetett volna.
Innen ujabb rovid kerulovel a Savonlinnatol kicsit keletre talalhato
Kerimakiba (5585) mentunk, ahol - a valtozatossag kedveert - a vilag
legnagyobb fatemplomat neztuk meg. A bent ketemeletes karzattal
kialakitott epitmenyben egyszerre tobb mint 3 ezer ember fer el az
1640 meter hosszusagu padokon. A fohajo magassaga 37 meter. Szoval,
nem semmi. Elotte egy hasonlo stilusban keszult torony, benne
szuvenirbolt. A 6 ezer lakosu telepulesen mashol is jol lathato,
hogy a turizmus nagyon fontos beveteli forrasa lehet. Ha valakinek
ahhoz lenne kedve, akar csuzlit is vehet potom 1080 forintert, vagy
ehet fagyit, az elso gombocot 380 forintert, efolott mar
arengedmeny, mert a tolcsert csak egyszer szamlazzak:))).
Savonlinna (5605)
A fo uti celunk a varos kozepen egy toban allo kozepkori var, a
Szent Olafrol elnevezett Olavinlinna volt. A 15. szazadban epitett
eroditmenybe egy pontonhidon lehetett bejutni, de igeny szerint akar
csonakkal is elviszik a turistakat a parttol mintegy 60-100 meterre
levo kapuig. Ahogy Nykopingben, itt is a mai igenyekhez igazitottak
a var eletet. A belsoudvarba egy hatalmas szinhazat epitettek -
nezoterrel, szinpaddal, technikai berendezesekkel. Itt zajlik minden
juliusban a hires operafesztival. Most csak annyit jelentett, hogy a
var egy reszet emiatt nem lehetett megnezni. Elvileg. Nekunk
sikerult, mert egy nyitva felejtett ajton kijutottunk a kulso varba.
S mivel kozben az ajtot bezartak, az epitmeny minden lezart reszet
vegigjartuk, mig vegre megtalaltuk a visszautat a nyilvanos
teruletre. Persze, mindezt titokban.
A varban megneztunk egy nagyon gazdag hadtorteneti kiallitast es egy
gorog-keleti kapolnat szep ikonokkal, kegytargyakkal. A vartol nem
messze van a hajozasi muzeum, a bejaratanal egy hatalmas kenu szeru
keskeny csonak, amibe akar 25-30 evezos is elferne egymas mogott.
Itt all a vizen az orszag ket legoregebb muzeumhajoja is. A
legidosebb 1871-ben keszult. (Nem sokkal a Balatonon meg ma is
kozlekedo Kelen es Helka elott. Ugy tunik a mi vizunk jobban
konzervalja a hajokat.:)
Szombaton este 10.20 kor megerkeztunk Lempaalabe (5994 km).
Barataink finom vacsoraval, szallassal vartak bennunket.
13. nap - Lempaala
Vasarnap vegre kozelrol is megismerkedhettunk a finn vizekkel,
amikor hazigazdank, Joke motorcsonakjaval elvitt bennunket a 15 ezer
lakosu varos magjat - a templomfalut - korulvevo tavon egy kis
hajokazasra. Nagyon szep volt a szigetek mellett, kozott, a toig
nyulo hazak alatt elszaguldani a motorossal. Utkozben talalkoztunk
egy menetrendszerit kozlekedo hajoval, ami Tamperebol hozta az
utasokat. A parton mindenutt hazak, kisebb-nagyobb kikotok,
csonaktarolok. A kulonfele vizjarmuvek eppolyan termeszetesnek
tuntek a fak kozott megbujo hazak mellett, mint nalunk a lakotelepek
sokemeletes epuletei elott parkolo autok. Barataink meseltek, hogy
mostanaban sok orosz es nemet vett hazat a toparton nyaralonak.
Szoval, nem csak a Balatont szeretik.
Ebed utan Joke lanya, Jutta es ferje Pasi elvitt bennunket az epulo
hazukhoz. A ketszintes, fa szerkezetu, faelemekbol allo hazat Pasi
gyakorlatilag maga epiti. Kicsit olyan, mint a legozas. Az epuletet
a meglevo elemkinalat alapjan terveztek - fent harom szobas, lent
nappali, konyha, ujabb szoba, mosohelyiseg, furdoszobak...
Szakembert csak az elektromoshalozat es a padlofutes, illetve
kandalo megepitesehez hivtak. Egy eve kezdtek az epitkezest, talan
jovore kesz lesz.
A haz utan megneztuk a kornyek egyik legregibb templomat, amit 550
eve epitettek. Majd a helyi muzeumban folytattuk a setat. Az elso
epuletben egy a 19. szazad veget, a 20. szazad elso felet idezo
vegyesboltot - kauppamuseo - rendeztek be. Ugyanitt lathato a 20.
szazad elso felebol egy fodraszmuhely, egy fogorvosi rendelo es egy
cipeszmuhely is. Kulon szobaja van a haborus emlekeknek, a muzeum
udvaran pedig felallitottak egy 2-300 eves gerendahazat - bent a
korabeli haztartasi eszkozokkel, szovo alkalmatossagokkal. Ugyancsak
a muzeumhoz tartozik egy asztalosmuhellyel kiegeszitett
kovacsmuhely, amelyben az egykori tulajdonos utodai ma is dolgoznak.
A muhely regen nagyon hires volt kocsijairol, szanjairol.
Este ujabb regi ismerosokkel, koztuk az elso helyi magyarrar
Sandorral talalkoztunk, aki valamikor a 80-as evek vegen
Finnorszagot valasztotta masik hazajaul. Felesege, gyerekei mellett
az ehhez kedvet erzo lempaalai polgarokat is magyarul tanitja
szabadidejeben.
14. nap - Tampere
Hetfon reggel beallittattuk az elso kerekeket, hogy nagy sebessegnel
ne razzak szet a kocsit, majd Jokkevel bementunk a kozeli Tamperebe.
A varosban csatlakozott hozzank Nagy Sandor is. Mint elmeselte, egy
skot utazo javasolta a varos, illetve az alapjait jelento uzemek
megepiteset a 19. szazadban. Arra gondolt, hogy az egymastol nehany
szaz meterre levo ket to kozotti terulet idealis lenne egy
textilgyar letesitesere, mert a tavak 18 meteres szintkulonbsegebol
nyert energiaval hajtatni lehetne a gepeket. Kesobb papirgyar,
villamos eromu es sok mas uzem epult a tavak koze, mikozben a varos
is kialakult a gyarak mellett.
Mostanra a gyarak mar terhesse valtak a varoskozpontban, ezert sorra
kitelepitik, bezarjak oket. Az elso textilgyarban ma kulonbozo
irodak, fejlesztocegek mukodnek. Az egykori eromu nagycsarnokaban
kapott helyet a konyvtar olvasoterme, az egyik szomszedos epuletben
pedig egy szinhaz mukodik.
Elso utunk a Liisankallio-dombon allo Kaleva templomhoz vezetett. Ha
nem tudjuk, mirol van szo, akar valamilyen vegyipari uzem, vagy
malom 10 emeletes betonsilojanak is gondolhattuk volna. Az 1966-ban
epitett templom nem csak bennunket lepett meg, az elmult 35 evben
sokat vitatkoztak a Reima es Raili Pietila tervei alapjan keszult
hal alaprajzu epitmenyrol. Belulrol talan meg dobbenetesebb hatasu a
gyakorlatilag teljesen ures 36 ezer kobmeteres belso ter. Az egyik
ablaksorba simulo, megrepedt nadszalat formazo oltarszobor, a nyers
fenyobol keszult padok, orgonahaz megis szinte baratsagossa teszi a
latvanyt.
Setank soran atmentunk az atalakitas alatt allo foteren, ahol eppen
egy szinhazi fesztival bemutatoi zajlottak. Innen is nagyon
szembetuno volt a kulonbozo funkcioju epuletek - gyar, gyarkemeny,
templom, szinhaz - keveredese. A kikotoben levo piacteren ettunk
mustamakkaraat - feketekolbaszt -, ami valojaban a mi majas
hurkanknak felel meg. Nagyon divatos etel Tampereben. (Helsinkiben
hiaba kerestuk.) Kenyer nelkul, afonyalekvart tunkolva eszik. Az
egyik utazasi irodaban vettunk jegyet a Helsinki es Tallin kozotti
kompra. A negy szemely + autonal olcsobb volt az auto 4 szemellyel
valtozat. Nem igazan ertettuk, de talan ez nem is nagyon fontos.
Korbeneztunk a varos feletti dombon levo kilatobol. Innen lehetett
igazan erzekelni, hogy a 200 ezer lakosu telepules szinte a vizre,
pontosabban a vizek koze epult. Megneztuk a Szent Janos templomot -
a tamperei katedralis - kulonos az oltarkepe, es a falakon levo
freskok a ruhatlan gyerekekkel, felnottekkel. Furcsa, nekunk egy
kicsit rideg vilagot sugallt. Bekukkantottunk az Alexander templomba
is, majd visszaindultunk Lempaalaba.
A kovetkezo reszben atrohanunk Helsinkin
(Birjatok meg?)
Gyorffy Arpad Nagyvazsony - 
www.badacsony.hu/kalauz
Foldi Utikalauz - Informaciok a Fold nevu bolygo erdekes tajairol
|
