> Felado : Racsko' Tama's

> hix.nyelv #640, >:
> 
> > Mit jelent a felhorgadt szo?
> 
>   A felhorgadt a felhorgad ige múlt ideje (ill. igeneve),
a felhorgad
> jelentése pedig: felmerül (kérdés); feltámad (érzés);
ellenszegül,
> kikel [vmi ellen], elveszti a nyugalmát (személy).
> 
>   [N.B. A szóra szótári adatot nem találtam, a fentiek az
én definícióim.]

Megtalaltam a pontos szoveget, ez jelent meg egy ujsag
cimlapjan a vezercikkben:
"A polgarokban felhorgadt a vagy a szep, a jo irant."

Ha azt irja, hogy feltamadt, akkor ertem, de a "horgad" szot
negativ jelentesunek veltem, igy ellentetes lett volna a
mondat ertelme.


Üdvözlettel:

Trautman Viktor
travik freemail hu

> Felado : Racsko' Tama's

>   A gúnyrajz tehát a nyelvújítási alakulat az "idegen"
karikatúra szó
> pótlására, és több lépcsőfokon keresztül érte el mai formáját.

A gyerekkorombeli tortenelem konyvek kerultek a kezembe,
benne a francia forradalom es a 48-as szabadsagharcrol szolo
rajzoknal mindenhol a "gunyrajz" megnevezes szerepelt.

>   Nem tudom, mit értesz kifejezések alatt. Ha magyar
szavakat, akkor az
> elsődleges munka a Magyar értelmező kéziszótár* (rövidítve
ÉKsz.).

Igen, szavakat, osszetett szavakat, illetve par szobol allo
kifejezeseket.

> Ennek most, 2003-ban jelent meg 2. átdolgozott kiadása
(Akadémiai
> Kiadó. Mezei kötésben 7500 Ft), rövidesen elérhető lesz a
CD-s formátum
> is.  Ha idegen szavakat, akkor Bakos Ferenc: Idegen szavak és

Azt ismerem.

>   Ha tényleges kifejezéseket, akkor mondjuk Forgács Tamás:
Magyar
> szólások és közmondások szótára (Tinta könyvkiadó, 2003.
6860 Ft).

Koszonom, ennek utana nezek.

>   Ha szlengszavakra, -kifejezésekre vagy kíváncsi, akkor
talán Kövecs
> Zoltán: Magyar szlengszótár (Akadémiai Kiadó, 1998, 2000.
2500 Ft).

Az nem izgat, az komolytalan. Inkabb a mult szazadbeli
"foldrajzi nevek" vagy hasonlo kiadvany az, amit hianyolok,
vagy harminc kotetbol allt, mar konyvtarakban se nagyon van.
:-((

A mai nyelveszek pedig kutatas cimen egyre gyengebb munkat
vegeznek.:-(
Megneztem a webes szogyujtemenyuket, hat egy nagy humbug
az egesz.:-((
Sehol egy normalis szolista, csak beomlesztve minden
marhasag.:-((

Üdvözlettel:

Trautman Viktor
travik freemail hu

Kedves hixre!

hix.nyelv #611, >:

> Hongkongban milyen nyelvet beszélnek?

  Fogós kérdés. Választ talán a népességstatisztika adhat: 95% kínai, 
1,2% filippínó, 1,2% brit, 2,6% egyéb: indiai, japán, ausztrál, 
amerikai, portugál, német. Gondolom, ezek mind a saját nyelvükön 
beszélnek, a másikkal meg angolul (amely 1997. közepéig a hivatalos 
nyelv is volt).

> Ha kínait, akkor annak melyik nyelvjárását?

  A helyi népnyelv az ún. jüe (yue) dialektus (valójában önálló nyelv). 
Ezt szokták kantoniként (Canonese) is hívni. Ez a mandarin mellett a 
legjelentősebb kínai idióma.

Kedves Hunter!

hix.nyelv #611, >:
>  >/szändvics/. A /d/ hang ilyen betoldódására nemigen van hangtani,
>  >nyelvi magyarázat.
> Csak kötekedek: biztos, hogy ilyen irányú volt az átalakulás, és nem
> fordított?

  A fordított irányú alakulás már évszázadokkal korábban lejátszódott 
még Britanniában. A dolgok azután nemigen "csinálódnak vissza" eredeti 
alakjukban. Egy delfin nagyon hasonlít a cáoára, de mégis, ha 
megvizsgáljuk, a hasonlóság csak felszínes, a vízi életmód csak a 
funkcionalitásokat tudta helyreállítani, a kiinduló állapotot nem. Ha a 
szakmailag kifejtett véleményem is érdekel, olvasd el Mártonfi 
Attilának adott válaszom.

> Na de már az ékezetkérdés is, de főleg a különleges karakterek kérdése
> olyan témakör, amire ma egyszerűen nem lehet széleskörű megoldást adni. 

  Az ASCII-IPA rendszerek nem használnak különleges karaktereket, éppen 
azért születtek, hogy 7-bites környezetben használják őket. A probléma 
ott van, hogy ezekkel a természetes nyelvre nem jellemző jelsorozatok 
jönnek létre, amelyek tényleg interferálhatnak bizonyos HTML-ben 
formázott [a szűrés miatt nem merem leírni mit] nagyobbító spamek 
textes szövegében előforduló véletlen karaktersorozatokkal.

Kedves Attila!

HIX NYELV #611, >:

> Hát, én nem így gondolom. Elég tipikus a nazális és spiráns közötti
> explozívaepentézis. A két legismertebb magyar példa: szompszéd, péndz.
> De ezt a jelenséget univerzálisnak szokták mondani. 

  
  Úgy vélem ezt a kérdést az angolon belül kellene vizsgálni, mivel nem 
biztos, hogy a jelenség univerzalitása az angolra is kiterjed (vagy 
egyáltalán erről a jelenségről beszélhetünk, erről ld. később). Én 
legalábbis nem látok ilyen példákat. A másik meglátásom arra 
vonatkozna, hogy milyen valószínűséggel áll vissza elhasonulással egy 
ejtéskönnyítéssel megszűnt állapot. Mert az eredeti /szändwidzs/-ből 
még a brit időkben küszöbölődött ki a /d/, és ez hirtelen újra 
megjelenne, ráadásul olyan környezetben, amely a <ch> /cs/ betűejtést 
is hordozza.

  Szerintem az evolúcióbiológiában is érvényes hérakleitoszi elv 
(kétszer nem léphetünk ugyanabba a folyóba) itt is munkál. A Merriam-
Webster hozza a /szämwics/ ejtést, az epentézis ebben lenne várható: 
*/szämpwics/. 

  Ami a magyar példáidat illeti: a /péndz/-ben szerintem nem epentézis 
van, hanem egyszerű affrikálódásról van szó, ami a zöngétlen 
megfelelőknél közönséges. Én magam az összes hasonló névszón ki tudom 
váltani: /brondz/, /csimpándz/. (Ugyanakkor, mint szlavista, szívesen 
gondolnék arra, hogy megőrzött régiségről van szó, mivel a /dz/ az 
etimológiai eredetibb, vö. ószláv <pe^ne,dz1>, lengyel <pienia,dz(e)>
 :-))

  A /szompszéd/ példa ül, de én úgy vélem, hogy az ilyen epentézisek 
túlnyomó többsége az /m/ + nem homorgán réshang találkozásnál alakul. 
Esetünkben pedig nem erről van szó. Véleményem szerint itt a 
magánhangzóhiátushoz hasonló helyzet áll elő: az artikulációs szervek 
mozgása az egyik pozícióból a másikra folyamatos légáram mellett az 
mozgásnak hangszerű jelleget kölcsönöz. Lehetetlen /m/ hangot ejteni 
teljes zár nélkül, és amikor az ínyvitorna lezár a következő nem 
nazális hang miatt, akkor a zár még fennállhat, így feloldódása már 
orális jellegű: ez az átmeneti jelleű hangképződmény pedig ugyanúgy 
fonologizálódhat, mint ahogy a hiátustöltő /j/, /v/, /h/ hangokkal is 
megtörtént.

  Ugyanakkor mi van az /n/ + réshang esetén? A szájpadláson képzett 
nazálisok akusztikájának eléréséhez nem kell teljes zár. Ennek kitűnő 
példáit mutatja a lengyel, ahol nemcsak a nazális magánhangzók eshetnek 
szét orális magánhangzó + nem teljes zárú nazálisra, de a precíz 
fonetikai lejegyezésben maguk a "tiszta" nazális hangok is orális mgh. 
+ nazalizált [w] vagy nazalizált [j] (pontosabban: nem szillabikus [u] 
ill. [i]) kapcsolataként jellemezhetők. Sőt az /ny/ sem nazális 
zárhang, hanem önálló nazalizált [j] (pontossabban: nem szillabikus 
[i]).

  A szájpadláson képzett nazálisok esetén nemcsak a zár gyengébb, hanem 
a képzési hely is széttolható. Gondoljunk a magyar <szenved> igére: itt 
az /n/ képzése dentális, tehát alig kell idő a hangképző szerveknek a 
/v/ artikulációjához szükséges pozíció eléréséhez. A gyenge zár 
lehetősége ugyanakkor megengedi, hogy a zár az ínyvitorla lezárása 
előtt kezdjen feloldódni. E két faktor -- a rövid tranzíciós idő, és a 
korai zároldódás -- együttese miatt nincs olyan kifejezett átmeneti 
artikulációs jelenség ebben az esetben, mint az /m/ esetén. Ezért itt 
epentézis sem várható az univerzalitás szintjén.

  Végül, de talán elsősorban: az angol /w/ nem réshang, hanem 
approximáns, vagy ha tetszik, nagyon zárt nem szillabikus /u/. A 
lengyel -- és teszem hozzá: portugál -- példa mutatja, hogy ez 
önmagában is lehet nazális, tehát egyáltalán nem vagyok abban biztos, 
hogy az /nw/ hangkacsolatra alkalmazhatóak a nazális + spiráns 
kombináció esetén levont megállapítások. Ezért céloztam az elején az 
angol példák szükségességére. De ha magyar analógiákat veszünk, akkor 
is komolyan várható lenne */indjekció/, */kondjunktúra/, vagy 
*/tömpjén/ jellegű betoldás?

A minap találkoztam a futrinkázás szóval, ami - a szövegkörnyezetből 
kiindulva - futkározást jelenthetett. 
Emlékeim szerint a futrinka egyfajta bogár neve (meg egy utcáé régi 
esti mesékben :-). Eszerint a futrinkázás jelentése "futrinkával 
való foglalkozás". 
Létezik modern nyelvünkben a másik jelentés is, vagy egyszerűen 
csak nyelvrontásról van szó? 

Üdv,
Szegedi Ga'bor (gszegedi at freemail.hu, http://gszegedi.freeweb.hu)
Ovakodjatok a parasztvakitastol! (Szt. Hippopotamusz intelmeibol)

Úgy látom, a 639. számban közzétettem programom nem aratott nagy
sikert a listán, nem foglalkoztok vele. Az ötlet nem jó, vagy a
kivitelezés?

Láng Attila D., író (http://lattilad.org)
>Csillagszámláló – a naptárakról és történetükről (töredék)
Miert halt meg a tevemaci? -- Mert ko:po:tt.