Kedves Listatagok, kedves Lovass László!
Az írásos programmódszer kapcsán már kaptam magánban is nagyon
fogós, ravasz kérdéseket, és a Listára is nagyon színvonalas
kiegészítést kaptam. Mindkettőt nagyon köszönöm.
Az egész levelet már most nem idézem, csak azt, amire reagálni
szeretnék.
Kezdem a 30 000-szeres működési sebességgel. Előadáson hallottam,
tényként kezelték, de nem támasztották alá kutatási eredményekkel,
mert ez csak egy mellékes információ volt. Nem hinném, hogy légből
kapott.
Az életünk programjához annyit szeretnék még hozzátenni, hogy
amikor írtam, tényleg elnagyoltam, éreztem is, hogy ez a rész vitákat
válthat ki. Mentségemre csak az idézet alatti választ tudom adni.
Ezt írta Lovass László:
Először is, külön kellene választani azokat a programokat, amelyekkel a
születéskor indulunk (mondjuk, ez a "valódi személyiség", az "operációs
rendszer"). Ezek életről-életre különbözhetnek, hiszen az aktuális
megoldandó élet-feladatok is változhatnak (új "operációs rendszer
változat" - hasonló feladatokkal, de általában kisebb-nagyobb
változtatásokkal, komplexebb "hozzáférési felületekkel" és javított
"biztonsági rendszabályokkal", stb. Ehhez jönnek még a megszülető
személyiségbe integrálódott alap-késztetések).
Egy pillanatig sem vitatom, hogy ez a rész nagyon korszerű és a
legújabb tudományos ismeretek alapján íródott. Én azonban csak
egyszerűen más szempontból nézem a dolgokat.
Általában azokat az elméleteket szeretem, ami a ténykedésemet
alátámasztja. Lássuk akkor a medvét!
Már többször is említettem, hogy pránanadis vagyok. A gyógyításaim
kb. 70 százalékát a jövőbe küldöm, és a megadott időpontban
működésbe lépnek. A kezeléseim kb. 29 százaléka a jelenben zajlik, a
maradék pedig a múltban. Vagy azért, mert eltévesztem a dátumot, és
egy délután küldött kezelés már aznap reggeltől él, vagy pedig azért,
mert oda szántam.
A tévedésből küldött esetekre az jellemző, hogy előző nap, vagy még
régebben kértek meg a gyógyításra. Én leülök délután, vagy estefelé,
és kibogarászom a gyógymódot a magam nyugalmában. Ezek után
elküldöm a kezelést, de sajnos tévedésből ugyanazon nap reggelét
jelölöm meg. Amikor kijövök alfából, persze már tudom, hogy bakiztam,
de ezt már megállítani nem lehet.
Másnap megkérdezem az ismerősömet, hogy mi újság? Ő pedig
boldogan elmondja, hogy aznap reggel, amikorra a kezelést adtam
neki, jobban lett. Vagyis, hamarabb meggyógyult, mint ahogy én azt
elküldtem!
De olyan eset is volt, hogy 30 évvel ezelőttre kellett kezelést vissza
küldenem. Ez már nem ellenőrizhető vissza ilyen könnyen, de nagyon
valószínűnek tartom, hogy ha nem ment volna el a kezelés, akkor a
jelenben látszólag minden ok nélkül súlyosbodás lépne fel.
Talán ebből már ki lehetett találni, hogy számomra az időfogalom más,
számomra az időutazás létező valóság.
Előző életeim vizsgálata közben is történt velem olyan, hogy a kb. 300
évvel ezelőtti saját magammal beszélgettem. Éppen meditáció közben
kaptam magam ebben az időpontban. Elég sajátos, és másképpen
nehezen magyarázható tudásanyagot küldött át nekem a múltból.
Vagy mivel magyarázható, hogy hipnózisban a következő életet is
megnézhetjük? (De ne menjünk olyan messzire, mert agykontrollal is
megnézhető. Én is megnéztem már a sajátomat, és balesetként már
másoktól is hallottam, hogy tévedésből a következőt nézték meg.)
Összefoglalva: Ha minden idősík egyszerre létezik a Földön, akkor
miként csiszolódhat napról-napra, évről-évre az életünk programja?
Az én elképzelésem szerint belépéskor már teljesen kész volt minden,
csupán egyidejű tesztelés folyik minden életünkben.
Minden életünk tudása egyszerre gyűlik össze, mert egyszerre élünk
minden idősíkban. Elismerem, hogy nem így fogalmaztam meg
magyarázatként, de ennek két oka volt:
1. Nem lett volna szerencsés ilyen részletekbe bocsátkozni, mert
elterelte volna a figyelmet a tényleges mondanivalóról. Nem ez volt a fő
kérdés.
2. A pontos fogalmazás nehézkes, mert nincsenek rá jó szavak, csak
körül lehet írni olyan szavakkal, amelyek a szokásos időfogalomra
épülnek. Ezért amikor gyorsan, vagy érthetően akarok fogalmazni,
akkor nem bíbelődök ilyen részletekkel.
Bár sem az én, sem a Laci elgondolását közvetlenül nem bizonyítja,
mégis leírok egy kis történetet:
Egyszer egymásután két napon tettem magamra egy - fogalmazzunk
így – intuíció növelő kezelést (vagy eljáráshívást). Az első napon semmi
különös sem történt kontrollozás közben.
A másodikon viszont elkezdett velem forogni az ülőgarnitúra, aztán
csillagok suhantak mellettem, pont úgy, mint a fantasztikus filmekben
lehet látni a térugrás végrehajtásakor.
Aztán megérkeztem valahova. Teremben voltam, úgy éreztem, de nem
láttam falakat, és nem volt padló sem. Nem volt külön világítás, csak
bolygókat láttam kicsiben, mintha makett lett volna az egész. Láttam a
Tejutat is kicsiben, stb.
Éreztem, hogy nem vagyok egyedül. Beszélgetni kezdtünk.
- Kik vagytok?
- Mi vagyunk a Teremtők. Mi hoztuk létre a Földet. Nézz szét nyugodtan!
Ekkor vettem észre, hogy 3-4 bolygó nem a saját helyén van
szomszédos bolygói között, hanem a terem közepén. Nem kellett
kérdeznem, rögtön mondták:
- Ezeken mi teremtettük az életet. Van más alapú élet is, de azt nem mi
hoztuk létre.
Aztán odaléptem a Föld mellé. Pont úgy lehetett látni, mint amikor az
űrből fotózzák. Aztán egyszercsak beindult valami. A részletek egyre
jobban kibontakoztak. Földrészeket láttam, majd egyre közeledett
minden, végül már embereket láttam, amint az utcán sétáltak, és bárkit
kiválaszthattam, bárkit megnézhettem. Éreztem, hogy minden
információ benne van a rendszerben, itt mindent tudnak rólunk.
- Beindítottuk a rendszert, aztán magára hagytuk. – folytatták. – A
tudást azonban betápláltuk a rendszerbe. Bennetek van. Vannak
azonban őrzői is. Egyszerre mindég 10 ember él a Földön, aki minden
tudásnak a birtokában van.
Aztán éppen olyan gyorsan, mint ahogy jött, vége is lett az egésznek.
Amikor ezt én elmeséltem a pránás mesteremnek, nem lepődött meg.
Gondolkodás nélkül ezt válaszolta:
A Teremtés Termében jártál.
Laci ezt is írta (Talán nem sértődik meg, de olyan hivatalos lenne
teljesen kiírni a nevét. Mindemellett én ettől még nagy tisztelettel
vagyok irányába.):
Fontos szempont, hogy a tudattalan programjainak jórésze rendelkezik
"önvédelmi és hozzáférés elleni algoritmussal" is.
Vagyis a hiedelem-rendszerek, tudattalan programok - tudatos vagy
tudattalan
eszközökkel - védekeznek saját megváltoztatásaik ellen (pl. az
elkerülés, a
bűntudat, betegség, védekező magyarázatok, ideológia-rendszerek,
belső
szabotálás, önpusztítás, stb. eszközeivel).
Szerintem mindez kikapcsolható, illetve átállítható. Csak akarnunk kell,
és tudni kell, hogyan fogjunk hozzá.
Szintén Laci írta:
Annyi hozzáfűzni valóm maradt még, hogy mindig érdemes figyelembe
venni az
érzelmi tényezőket, mert az új programok bevésődését jócskán
megkönnyíti az
erős pozitív lelki beállítódás (motiváció kialakítása).
A legerősebb emlékek (negatív esetben elfojtások) szinte mindig
érzelmi
asszociációkon keresztül működnek.
Maximálisan egyetértek!
Még egyszer nagyon köszönöm ezt a tartalmas hozzászólást, és az
elismerést! Nagyon örülnék neki, ha magánban is felvehetnénk a
kapcsolatot!
Baráti üdvözlettel:
István (Borsodból)
|
Kedves Lista!
Elnézést kérek előre is, de nem értem, hogy miért akar valaki azon segíten
i, aki maga nem akarja ezt? Minden betegség lecke, és ugye az az iskolában sem
szokott jól végződni, ha a leckét más írja meg az illető helyett?! Sz
erintem segíteni azon kell, aki kéri azt! Valakinek a tudtán kívüli beavatkozás
, még, ha gyógyítás is, az durva megsértése a szabad akaratnak!!! Mindenkinek m
agától kell eljutni odáig, hogy gyógyulni, változni akarjon!!! Ehhez senkinek n
incs joga, illetve számolnia kell, hogy karmát vesz magára!! Annak az embernek,
aki nem értékeli a Természetes gyógymódokat, hagyni kell, hogy megtanulja azt,
hogy az emberi tudás minden szempontból a Természet törvénye, és ezéltal Isten
Törvénye alatt áll!! A betegsége vezeti majd el a felismeréshez, és ezt senkin
ek nem szabad elvenni az egyéntől!!
Tisztelettel! Hirt Elvíra
(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 253.182-182-adsl-pool.axelero.hu)
|
